A szüleimnek mit mondjak ilyenkor? Vagy már ilyenkor mutassam be? (beszélgetős fórum)

Anyagilag is belefer?

Nem elrettentes, de heti 8000 ft utazasra vagy telekocsival 4000 azert eleg sok. 😐😐😐

Amikor Bandy Kata meghalt, Tarjanyi Peter biztonsagi szakerto irt egy nagy cikket. Az volt a lenyege, hogy ideje lenne visszhozni azt a szokast, hogy amikor csak lehetseges, a noket kiserjek haza, figyeljenek rajuk. Nem veletlenul volt ez szokas evszazadokon at.

Felteni, vigyazni, ovni a not - nem egyenlo a diktatorikus korlatozassal.

Hát azért egy lányos anyuka nem biztos,hogy így gondolja.

Szerintem is menjen a srác, talizzanak a lány lakóhelyén, aztán ha komolyabbá válik menjen a lány is.

Köszönöm a választ/válaszokat!

Szerintem az utolsó kérdéseket mi is át tudtuk gondolni, mielőtt beleugortunk a dologba. Kinek mi fér bele az életébe... nekünk ez igen. :)

Ne gondold, hogy a szülőknél naptári nap jelenti az önállóságodat. Ez egy folyamat része, amihez a Te érettséged is hozzájárul.

Most még teljesen természetes, ha bizalmatlanok az általuk nem ismert fiúval szemben. Felelősek érted.

Megelőzhetted volna, ha bemutatod és ha ő szerette volna, hogy elengedjenek vele, vagy hozzá, akkor illett volna bemutatkoznia.

De erről nem késtél le. Ne félj a bemutatástól. Egyszer el kell kezdeni.

Még akkor is nehezen engednek el, mert nagy a távolság és talán nem is tartják illőnek, hogy ilyen röpke ismeretség után felmenj valakinek a lakására.

Az mindegy, hogy mit mond a fiú, mert senki nem lehet róla meggyőződve. Nem ismered a családi és a baráti körét. A szülei hogy tekintenének rád, hogy semmi ismeretség után 200 km-t utazol a nagy ismeretlenbe? Lehet, hogy sehogy, de az ellenkezője is megtörténhet.

Ha feltételezzük, hogy semmi rossz nem történne veled, mi lesz ebből a kapcsolatból? Hetente-kéthetente utaztok? Tanulás mellett? Ki finanszírozza? Esetleg hozzáköltözöl?!

Ebben a korban a távkapcsolatok nem működnek sokáig, és előbb-utóbb csökken a váltott beszélgetés is, vagy megmarad plátóinak és ki,-ki mással kerül majd kapcsolatba.

18 eves - valoszinuleg tizenkettedikes.

Barmi hulyeseget csinal, a szulot teszik felelosse.

Azert egy kozel Bp-Pecs tavolsag egyedul egy ismeretlenhez nem kockazatmentes.

Tudom, barmi rossz tortenhet a szomszed utcaban is vele.

egy randi utan meg nem ismerhetted meg igazan, baratodnak sem nagyon lehet nevezni. a szuleid biztos feltenek, ami ertheto, mert egyszer latott srachoz akarsz jo messzire utazni

szerintem nem lenne problema, ha o utazgatna az elejen hozzad, es amikor mar tenyleg kapcsolat lesz ez, megismeritek, megszeretitek egymast, tobbet tudsz rola, esetleg bemutatod a szuleidnek, akkor nem lesz gond neked utazni

Ez mekkora gyöpös dolog, azt reméli az ember, h kikopik a tudatból. "Amíg az én kenyeremet eszed..."

Pffffffff

Valószínű félti az anyukája, de ez szerintem élete végéig így marad.

Míg a szüleidnél lakol és bizony ők is tartanak el,így igenis van beleszólásuk,hogy hova mész,kivel,stb.

Ha annyira fontos vagy a sràcnak,beszéld meg vele,hogy menjen le hozzàtok vendègségbe,anyukád meg szeretnè ismerni,így nyugodtabban mehetnétek bàrmikor egymáshoz és nem kellene bújkálni.

Amúgy korai mèg neked ez a 200kmes távkapcsolat.Sokan két vasat tartanak a tűzben és valljuk be ha nála is egy hotelben fogtok bújdosni,így ha lenne is valakije még,nem állna fenn a lebukás veszélye.Amúgy a véleményem,hogy egy 18évesek közti kapcsolat úgysem tart örökké,de majd kitapasztalod te is,csak ne légy naív...

Nemhiàba voltak férfiak a nagy mesemondók is ;)

Kiismerni?

Sokszor egy élet se elég ahhoz :)

A többit meg érzi az ember, elég az. Nem hiszem, h ez a srác a texasi láncfűrészes :)

Nagyon jó!

Te ismered a szüleid, h hogyan lehetne őket puhítani, ne add föl. :)

Engem engedtek a szüleim, de hasonló helyzetben voltam anno, mint te most (csak mi nem társkeresőn ismerkedtünk meg).

Sok sikert!

Akarhogy is szamolom, kozel 8 ezer Ft csak a vonatjegy, plusz valami kepletes ajandek.

Miert szaladjon a lany a fiu utan?

Ertem en, leszalloban a rozsaszin kod es szeretne bemutatni a szuleinek, de meg korainak tartom (no meg draganak is foleg akkor, amikor a lanynak nincs jovedelme.)

Sokszor az ember csak hónapok múlva jön rá, hogy milyen a másik.

A szüleidnek igazuk van, és egyetértek azzal, hogy inkább a srác látogasson téged, mutasd be a szüleinek, és ha ők is úgy látják, hogy megbízható, akkor menj el hozzá te is.

Édesanyádat kérdezted, hogy ő milyen megoldást javasol?

Mivel anyagilag ők támogatnak a döntő szó ebben az esetben az övék.

Ja, értem.

Akkor valamilyen szintem mindenképpen kell a "beleegyezésük".

Szerintem menj nyugodtan, akkor is, ha megköveznek ezért a véleményemért.

3 hetes ismeretség után költöztem össze feleségemmel, úgy, hogy addig nem láttuk egymást.

Na jó, más kérdés, hogy 12 év után válás lett a vége, de ennek nincs köze ahhoz, milyen módon ismertük meg a másikat, és költöztünk össze.

A Te esetedben meg egy egyszerű látogatásról van szó, szóval szerintem ne habozz.

Sok boldogságot. :)

Edesanyaddal ertek egyet.

Elkapott a gepszij??

Nemrég kiírtam egy fórumot, de haladtak a történések, és újabb tanácsot szeretnék kérni.

Történt tehát, hogy internetes ismeretség útján randiztam egy sráccal, akivel annyira jól sikerült az a pár nap, hogy össze is jöttünk. Mivel 200 km van köztünk, így haza is ment utána. Még nem mutattam be a szüleimnek, lévén, hogy első találkozó volt, először egymást akartuk megismerni. Ezen a hétvégén pedig mennék én hozzá vonattal, de az édesanyám szinte hisztirohamot kapott, hogy ő azt se tudja, kihez, mihez megyek, csak el az idegenbe. Tudni kell, hogy ritka intelligens fiú, valamint mivel a szüleivel lakik, nagy baj nem is lehetne. Illetve kiismertem annyira, hogy el merjek vonatozni oda. Biztosítottam, hogy hívnám telefonon sűrűn, mi a helyzet.

Mivel győzzem meg a szüleim? 18 éves vagyok, azt hiszem a saját magánéletem már élhetném...

Én személy szerint a távkapcsolatoknak nem sok értelmét látom. Beszéltetek arról, hogy ha komolyabbá válna, ki költözne át a másik városba?

Igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy bőven elég első találkozásra 1-1,5 óra, és nem lakáson. Az első pillanatban eldöntheted, hogy bejön-e neked, vagy sem. Az viszont rettentő kellemetlen lenne, ha nem tetszik, és ott kell vele maradnod éjszakára.

Szerintem nincs ezzel baj. Nem minden szülő olyan, hogy tanácsért lehet fordulni hozzá. Hozzám a lányom bármikor bármivel fordulhat, én anno az anyámhoz soha.

Akkor már jobb, ha a fórumindító lány velünk megbeszéli legalább.