A sorsfordító hetedik év (beszélgetős fórum)
Minden tortenet jo valamire.
Ha masra nem, akkor elrettentesre... talan :(
"Tágítja a látókört." Ez gyönyörű megfogalmazás tőled ..Köszönöm inkább nem kérnék belőle..
Nem tudom, hogy feloldozást várt-e. A feloldozást úgyis csak egy felsőbb hatalomtól kaphatja meg. Ha nem hisz ilyenben, akkor önmagától. Esetleg megerősítést kaphat. De ez a portál egyértelműen nem az a plénum, ahol megerősítésre várhat, ide sok babaváró és frissen babázó nő "jár". Szóval tény, hogy nem volt a legjobb ötlet ide ilyen cikket írni, de továbbra sem tartom bajnak, hogy megírta. Tágítja a látókört.
Dehogy, sajnos nem... Nem fogok cikket írni a bűneimről, várva, hogy a hozzászólók majd "feloldanak" a látszólagos megértésükkel. Abortuszom nem volt.
Amugy meg... aki nem fekszik meg, nem esik teherbe.
Nalunk is behozhatnak azt a torvenyt, mint az USA-ban, hogy aki kiskoruval... az buncselekmenyt kovet el; ilyenkor nem "bezzeg" Amerika...
Az Etika szerint igen.
Minden mas emberi magyarazkodas, kifogas.
Egyetlen "elfogadhato" (feltetelesen) letezik: amikor a magzat szinte megoli az anyat.
Csak halkan kérdezem, ha a beteg/rendellenes magzat elvétele elfogadható, akkor az nem gyilkosság?
Senki sem büntetlen szerintem,de azért bűn és bűn között van némi különbség...
Én emlékszem a 15 éves kori önmagamra. Az ember baromi sok ökörséget, ostobaságot elkövet az élete során, pláne míg ilyen fiatal és bohó.
Az csak isteni szerencse, hogy eddig én még nem keveredtem ilyen helyzetbe, vagyis majdnem, csak akkor máshogy döntöttünk, de nem is 15 éves voltam, nem is egy kamasszal bimbódzó kapcsolatban éltem.
Ez a döntés a cikkíró keresztje, viseli ahogy viseli, el nem ítélem. Azt viszont tudom, hogy ha 10 év múlva a lányom elém állna, hogy hát besikeredett nem lenne kérdés, hogy ha rám hallgat hogyan tovább
Na igen, nincs túl rajta. Akkor miért írta, hogy ha visszapergethetné az eseményeket újra ugyanúgy tenne? Ha nekem bűntudatom van, akkor nem érzek ilyesmit! Ezek után segítsek feldolgozni szegénynek a történteket! Keressek ezer mentséget ami felmenti a bűne alól! Nem! Mert akkor egyben mást is - aki esetleg most van hasonló helyzetben - befolyásolnék, hogy persze, dobd csak el, aztán persze lélekben búcsúzz el tőle, biztos nem haragszik, majd ő lesz a kis védő angyalkád stb. És igen, jól látod, marhára felháborít, ha valaki reklámozza az abortuszát!
Nincs túl rajta?Néhányan elfelejtik,h mi is kell ahhoz,h vki terhes legyen.Nem megerőszakolták és bocs,de ha valaki képtelen felelősséggel gondolkozni,akkor talán nem kellene akkor elkezdeni a szexuális életet.Az persze jó volt.Az êlvezet kell,a következmény nem.Persze lopni se úgy megy az ember,h elkapják,de ha lebukik,csak ő viseli a következményeket,nem egy élet,akit ő hozott létre.Egyesek fel sem fogják,mit is tettek tulajdonképpen.Igen,van olyan magzat,amelyik vmiért elhal,van olyan ember is,aki gyerekként,felnőttként,fiatalon meghal,de ne mi döntsük már el,h élhet-e,ha egészsèges.Ez gyilkosság,ennyi.
A marha nagy felháborodás mögül nem látod, hogy nincs túl rajta? És nem is lesz. Ez a sorsa, egy olyan döntés, mi jó volt és ugyanakkor rossz is. Szembe tud magával nézni. Két rossz közül kellett dönteni. Mert azért valljuk be, 15 évesen lányanyává válni nem a legjobb döntés.
Megjegyzem nem kellett soha ilyen döntést hoznom, nem is szeretnék. Túl nagy teher lenne. Pont ezért nem ítélem el, aki meghozta, bárhogy is döntött.
A marha nagy felháborodás mögül nem látod, hogy nincs túl rajta? És nem is lesz. Ez a sorsa, egy olyan döntés, mi jó volt és ugyanakkor rossz is. Szembe tud magával nézni. Két rossz közül kellett dönteni. Mert azért valljuk be, 15 évesen lányanyává válni nem a legjobb döntés.
Megjegyzem nem kellett soha ilyen döntést hoznom, nem is szeretnék. Túl nagy teher lenne. Pont ezért nem ítélem el, aki meghozta, bárhogy is döntött.
Tüncica, amúgy abban teljesen igazad van, hogy minden hasonló cikknél ua. köröket futjuk. Kicsit olyan, mintha morálisan kétfelé szakadt volna a társadalom...
Tüncica, igen, értelek, de nem hinném, hogy ez a cikk segít a feldolgozásban. Miért nem pl. abortuszon átesettek fórumán írja ki a fájdalmát? Miért olyan helyen, ahol sok babára váró és kismama szokott olvasgatni... Ő nem forgatja a kést a cikkével olyanok szívében, akiknek nem adatott meg a gyermekvállalás?
Tudod, itt nem eltérő ízlésről, vagy kultúrális különbségről van szó... Egy egészséges magzatot kukába dobtak... Mert rosszkor fogant... Mintha tehetne róla... Tudom, most nem divat így érezni. Meg kell érteni szegény lányt, hisz olyan nehéz lett volna az élete kamaszként egy kisbabával. A nehézségeket nem vállalta, mert most a laza és kényelmes élet a menő! Kíváncsi vagyok, hogy amikor teljesen őszinte magához, el tud számolni a lelkiismeretével? Én nem tudnék...
Minden abortusszal kapcsolatos cikknél ugyanazokat a köröket futják/futjátok le...
2 gyermekem van, és a jelenlegi élethelyzetemben azt mondom, sosem vetetnék el gyereket.
Viszont: az abortusz legális, és azt gondolom, adódhat olyan élethelyzet, körülmény, amelyben elfogadható.
Nem hiszem, hogy ezt az ember valaha is fel tudja dolgozni magában, nem kell még a kést is forgatni a másikban.
Nem tartom hibának, hogy megírta. Azt sem, hogy nem bánta meg a döntését. A világ sokféle. Nem olvashatsz csak olyant, ami elnyeri a tetszésed, attól csak beszűkül a látóköröd, és elhiszed, hogy csak igazad lehet. Pedig nem. Az igazság sokféle.
"ha visszapörgethetnéd az időt akkor is így csinálnád" Tehát még csak meg sem bántad... Mit vársz? Gratuláljak, mert eldobtál magadtól egy vélhetően egészséges magzatot? Továbbra sem tartom helyesnek a döntésedet. Ja, és nem ítélkezek. Mert az ítélkezés nem itt kezdődik. Csak más a véleményem és ezt vállalom - bár úgy látszik némelyik hozzászólónak ez is sok... Végül még annyit, hogy habár nincs meddőségi problémám, én is el tudom képzelni, mit érezhet az az olvasó, akinek van... Talán jobban tetted volna, ha meg sem írod ezt a cikket...
Tudod ez nem olyan dolog volt,aminek a következményei csak őt érintik,hanem egy emberi lényt is.
Egyébként ha a gyerek sokgyermekes családba is születik csak a pénz miatt,akkor is lesz lehetősége normális életet élni.Senki nem gondolja azt át,h a gyerekkkor csak egy szakasza az életünknek,jó esetben a negyede.A 3/4-e még hátravan.Lehet vkinek pocsék gyerekkora,de felnőttként teljes élete.Egy hírességről senki nem mondja,h minek szülték rossz körülmények kózé.
Sziasztok! Elolvastam a amiket írtatok. Én sokat vártam arra, hogy kisbabám legyen, lombik segítségével sikerült, de én igy sem itélkezem. Senkinek nincs joga a másik feje felett pálcát törni. Mindenkinek a saját döntése, hogy mit kezd az életével. 15 évesen elég nehéz okos döntést hozni...senki nem tudja, hogy egy másik egymer pl Te vagy Te akkor mit csináltál volna. A legkönnyebb itélkezni a másik felett....a magyar ember ehhez ért a legjobban. Nem akarok senkit megbántani, csak a véleményemet írtam le.
Szeretnék ilyen bölccsé és elfogadóvá vállni, mire a te korodba érek. Jó egészséget és sok örömöt kívánok neked!
Sziasztok! Ezt a cikket azért írtam, mert úgy gondoltam, olyan sok mindenkinek olvasom a cikkeit, én is leírom a történetem. Elolvasom a hozzászólásokat, mindenkinek a véleményét elfogadom. El tudom képzelni, hogy mit érez az aki ezt a cikket olvassa és nem jön össze/ nehezen jön össze vagy valami miatt elment a babája... Többet nem írok ez alá a cikk alá, csak annyit akartam, hogy mindenki tudja, akkor ez volt a legjobb döntés amit hozhattunk és ha visszapörgethetném az időt akkor is így csinálnám.
A kérdés teljesen jogos.
Azért, mert rájöttek, hogy a szex milyen jó kis játék, kellemes időtöltés, és senki nincs, aki ettől eltántoríthatná őket. Vagy ha mégis, fütyülnek rá.
Kedves Alicewonderland, pont hogy a vallási meggyőződésem érveit nem soroltam, szóval félreértettél. De nem csak azért, hanem mert úgy gondolod, egyetértek a "megélhetési gyermekvállalással". Nem, kicsit sem, de esetükben sem az abortusz a megoldás, hanem a felelősséggel vállalt szexualitás és a szociális háló változtatása. Csupán arra akartam rávilágítani, hogy a környezetemben abortuszt elkövetőknek minden lehetőségük meg volt, hogy felneveljék e gyermeküket!!! Nem ítélkezni akarok, csak véleményt nyilvánítok, ennyi!
Nincs férjem, nincs még gyerekem, de nem ítélem el, aki 15 évesen nem szüli meg a gyereket akivel teherbe esett.Mint látszik, eleget küzd saját maga a lelkiismeretével, szükségtelen, hogy más is elítélje.
Aki a hite miatt abortusz ellenes, szíve joga. De másra ne akarja kiterjeszteni a gondolkodásmódját.
Az a példa is sánta, hogy a normál körülmények közt élő abortuszra megy, aki meg borzalmas körülmények közt, az nem. Van egy olyan réteg, aki a gyerekeiből, a családi pótlékból él. Elképzelem azt a "harmonikus életet" és azokat a - nem anyagi, hanem szellemi, lelki- értékeket, amit ők a gyerekeinek nyújtani tudnak.
Nem lehet tudni, hogy "mi lett volna ha", hogy biztos akkor is boldog lenne a párkapcsolat, ha megtartják a gyereket. Ha egy huszonéves, harmincéves párról van szó, a gyerek akkor is alapjaiban rajzolja át a kapcsolatot, résen kell lenni, hogy minden jól alakuljon.
Ma egy 15 éves még a szüleitől függ, még tanulnia kell, el kell indítania az életét. Persze, lehet szülni ilyen idősen, a nagyanyám 17 évesen ment férjhez, és 18 évesen szült... De ez közel hatvan éve volt, és ők akkor a nagyapámmal már befejezték az iskolát, dolgoztak, és egy többgenerációs nagy falusi házban stabil otthonuk volt.
Lányok, először leszögezem, hogy senkit sem akarok megbántani, DE, a véleményem továbbra is az, hogy hibát követ el, aki abortuszra vállalkozik. Elsősorban, arra alapozom a véleméányemet, hogy hívő vagyok, de tudom, ez most nem nagyon "divatos", ezért próbálok logikus, bárki számára elfogadható érveket találni... Gondoljunk arra, milyen társadalomban élünk. A reklámokból nap mint nap, mosolyognak felénk a boldog anyukák, boldog babáikkal. Továbbá szociálisan érzékenyek vagyunk - pl. egy amazóniai indián törzs tagjaihoz viszonyítva, akik simán sorsára hagynak egy öreget, vagy "rosszkor érkezett" gyermeket a dzsungelbe. Arra akarok kijukadni, hogy a mi társadalmunkban egy abortuszon átesett nőt nap mint nap olyan impulzusok fogják érni, amik folyamatosan táplálhatják a bűntudatát (és most nem az abortuszt ellenzők tevékenységére gondolok, hanem akár egy érzelmekre ható tv filmre, reklámra, vagy csak egy ismerős anyuka beszámolójára mondjuk arról, mekkora boldogság számára a gyermeke stb. Ezért egyszerűen nem éri meg abortuszra menni... Továbbá, az is érdekes, hogy azok a nők, akik tényleg borzalmas körülmények közé szülik a tucatnyi gyermeküket és nem is törődnek velük, na azoknak eszükbe se jut abortuszra menni... Leggyakrabban azok mennek, akiknek nagyjából meglennének a feltételek a gyermek felneveléséhez. Két példám van abortuszra az iserőseim között: az egyik ismerősöm azért választotta az abortuszt, mert még csak fél éves volt a nagyobbik gyermeke amikor teherbe esett és ő három év korkülönbséget akart a gyermekei között, mert úgy könnyebb. Sikerült is neki és anyagi jólétben, kényelemben éldegél "tervezett" kiscsaládjával. Másik ismerősöm nagyon friss kapcsolatban esett teherbe. Anyagi biztonság már megvolt, de nem volt biztos a közös jövőbe. Ez évekkel ezelőtt történt, azóta is együtt vannak, házasok és van már egy kisbabájuk. Mindkét példa alanya képes lett volna anyagi biztonságban, törődésben, szeretetteljes légkörben felnevelni a "nem kívánt" gyermekét, csak "kényelmetlennek" találták.
Lehet,hogy megköveztek,de nekem nem egyezik a véleményem,mert ha a SZERELEM ilyen korán kopogtatott a kis hölgy életében nem mérlegel,hogy ebből baj történik,amit egy életen át, súlyként fog cipelni a lelkébe.Az,hogy a 7 évről mondanak az nem mindig igaz,de nekem volt szerencsém beleesni.Mert az első házasságom ennyi ideig tartott.Viszont a második 41 évig a férjem haláláig.Nem ítélem el,azért,hogy nem tartotta meg a BABÁT,mert nem ítélkezem senkiről,így ismeretlenül.A körülmények ismerete nélkül,meg pláne nem.Nekem 6-ból kettő született meg,mert a körülmények nem kedveztek a BABÁKNAK,de mindet siratom a halálom napjáig.A kettőből csak egy maradt,mert a kislányom 5 éves korában meghalt.38 éves lenne,de csak a fiam maradt meg nekem,de két szépséges kislány unokával ajándékozott meg.Igaz nem tudja elfelejteni egy nő,ha elveszti a gyermekét,de neki kel ezzel együtt élni,ami igen súlyos teher.Szívből kívánom,hogy végre legyen egy kis csöppség aki,ha nem is tudja elfelejtetni az elsőt,de akkor lesz igazán BOLDOG mint nő és mint ANYA.
védekezés arról nem hallottál már? nem a sötét középkorban élünk ezer módja van..
További ajánlott fórumok: