A nap tanulsága? (beszélgetős fórum)
“Elfogadni tudni a boldog napokat,
de az örömteleneket is.
Sem kicsordulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -
sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.
Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.
Az úton járni, majd végigmenni,
a nagyságot az erénnyel, és nem a szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni - dísz, ragyogás, külcsín nélkül.”
Tatios
.... és Mindenkinek!
"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."
/Müller Péter/
Igen, feladta.
Túl sok volt neki amit a férjem csinált...
itt lett vége, egy üzenetben.
De nem adom fel, soha. Még lesz folytatás, érzem, csak idő kell...
:)
Köszi...nekem is jó, csak a sok emlék...:(
Nagyon fáj.
Nekem az örök:
Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll.
Paulo Coelho
"Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál."
/Ernest Hemingway/
De hogy ne legyek off:
Igen, attól függ, milyen csavar, és az autó melyik részéből pottyan ki. :o))
:oDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Basszus!
Vannak olyan napok,sőt ,ha jól belegondolok,minden napban vannak olyan pillanatok,amikor megáll az idő,és valami mélyről jövő,felismerésre jutunk.
Van ,hogy figyelünk rá,de van olyan is ,amikor elsiklunk felette.
Pedig ezek a felismerések nagyon fontosak,alakítják és fejlesztik a belső lényünket,lelkünket.
Mindenkiben ott van ,egy belső ,csodálatos lény,lélek,ami sugall,tanít és segít a mindennapi életben.
Minden napban van egy ilyen pillanat,osszátok meg velem a tiéteket.