A kádárkockákat anno tényleg praktikusnak és "élhetőnek" tartották? Mi lesz ma a sorsuk? (beszélgetős fórum)

Mi nyáron lakást kerestünk és azt láttam, hogy az újépítésűek is sokszor nagyon hülye alaprajzzal készülnek. Semmi közlekedő, rögtön a nappaliba lépsz be, beviszed a satar, koszt, hideget. Van egy bazi nagy közösségi tér (előszoba, nappali, konyha, étkező egyben), meg két lyuknyi hálólyuk, mindeg 70 nmen. Nyilván azért tervezik ilyenre, mert van akinek ez jön be. Mindenkinek más a praktikus.

Egyébként nézegettünk kádárkockát is, ha jó állapotban van azt sem nehezebb élhetővé alakítani mint egy akármilyen más házat.

Abban az időben ha valaki építkezni akart, akkor bement a tanácsháza műszaki osztályára, és ott 3-4 u.n. tipus-tervből kiválasztotta azt, amit ő szeretett volna. Az építész tervező azt a tipust tervezte meg az adott, konkrét telekre, égtájakra betájolva! A méret, a belső elosztás, a külső kinézet, az adott (=kötelező!!) volt.

Az egészet, főleg a mini-spájzok méretét keletről jövő telefonon diktálták (=visszabeszélője nem volt!).

A lényeg: legyen akkora, hogy egy 4 fős család max 1 havi élelmiszer tartalékot tudjon benne tárolni.

Ne legyen lehetőség egy esetleges háború (akkor még erős volt a nyugattal u.n. "hidegháború") esetén több hónapos, több éves túlélő készletet felhalmozni, mert abból akkor csak feketézés lett volna!!

Politika volt az egész, csak kifényezve, az agyakat átmosva...

Az emlitett stilusnak volt egy elegansabb valtozata, megpedig a manzardtetos haz.

akar lakhatova tettek a tetoteret, akar nem, ok "gazdagabbak" voltak.

Rendszerint a hazas fiatalok ott kezdtek el a kozos eletuket.

Amikor pedig kirepultek, kiadtak berletbe.

Tudjátok, tipikus kádárkocka ház a 60-as évekből: hosszú folyosó középen, két-három nagy 20nm-es szoba, nagy kamra, egy kis fürdő, konyha-ebédlő kb. 100 nm-en. Esetleg pici változtatások, de alapvetően hasonló arányok, nyilván mindenki járt már ilyen házakban.

Úgy látom, a mai építészeti trenddel sokkal jobban be tudnak osztani nyolcvan-száz négyzetmétert. Egyrészt, nem foglalnak helyet hosszú és felesleges folyosóval, ahova nem igazán lehet semmit pakolni. Másrészt, a nagy 18-20-25 nm-es közös szobák helyett előnyben részesítik azt, hogy inkább legyenek kisebbek, 10-12 nm-esek a szobák, de mindenkinek jusson egy saját kuckója. A kamrák kisebbek lettek, persze a disznóvágások is kimentek a divatből, nem kell fgyasztó a 100 kg hús eltartásához. A megspórolt négyzetméterekből inkább kialakítanak egy nappalit vagy a fürdőtől különálló wc-t.

Mai szemmel nézve furcsa, hogy valakinek (akár az állami építésznek, akár magánembereknek) nem igazán jutott eszükbe, hogy mondjuk két hatalmas szoba helyett három kisebbet építsenek vagy hasonlók. Akkoriban ezt praktikusnak találták?

Mi lesz most ezeknek a házaknak a sorsa? Persze, néhányat megvásárolnak és felújítanak, de ha egy átlag kétgyerekes család mai igényeinek kell megfeleltetni a házat, akkor majdnem teljesen le kell bontani, hogy főfalakat át lehessen helyezni, ez meg annyi pénz, hogy ebből már majdnem vesz valaki használtan újabbat, és még kínlódni sem kell vele.