Félsz a haláltól? (beszélgetős fórum)

Azért foglalkoztatja az embereket, mert általában mindenki fél az ismeretlentől. Különösen, mióta megszünt a nagycsaládos modell, ahol a kisgyermekeknek természetes látvány volt, hogy az öregek elmennek és siratóasszonyok ülik körbe az ágyukat. Ehelyett egy paravánnal elkerített kórházi ágy jut, és magány.

Nem félek, nap mint nap részem van benne, és örömöt okoz, hogy foghatom a magányos kezeket.

Egyszer bekövetkezik. Érdekes egyébként, hogy még a halál, mint tény, sem egyenlő mindenki számára.

Egy hajléktalan mondjuk, akin egyébként megfigyelhető az életben maradás ösztönének minden rezdülése nyomorúságos élete ellenére, s nem mondja azt, amit Erich von Stroheim "A nagy ábránd"-ban, hogy ti. "mikor ér már véget fölösleges létezésem?".

Romain Gary az író öngyilkos lett, akárcsak felesége Jean Seberg a színésznő.

Miért írom le ezeket? Mert a halál az halál. Abszurd, ahogyan Sartre mondta. Nem kell foglalkozni vele.

NEM!

( és most már némi tapasztalat birtokában állíthatom mindezt, ugyanis 3 ízben tettem villámlátogatást odaátra--megállt a szívem egy hülye ritmuszavar következtében.)

Joe....élsz még, vagy csak kísértesz?:))))

Ne csináld, legyél már pozitívabb!

Na....csak a mi kedvünkért....lécci, lécci, lécci:))))

:DDDD

Te már csak tudod! :/

Szia, én viszont nagyon is el tudom képzelni mi lehet az élet után: semmi , de egy olyan semmi ami pont emiatt nyugis és semleges--azaz abszolút nem kellemetlen--mert hiszen a semmi az ebben a dimenzióban is zéró, ergo se jó se rossz.

Mennék akár ebben a pillanatban, ha lehetne választási lehetőségem.( van, de az durva és nem természetes halál).