Öngyilkosságról (beszélgetős fórum)

Ebből a hsz-ból ezeket szűrtem le:

1. én meg akarom változtatni

2. nem vagyok képes megérteni és elfogadni

3. meg akarom változtatni és befolyásolni a gondolkodását.

Az fel sem merült benned, hogy próbálok segíteni a "magam módján"?

Mit kéne tennem szerinted?

Abban, hogy Te sem érnél el semmit azért gondolom, mert Ő a saját bevallása szerint sem akar változni.

A Ti gondolkodásotok szerint csak a saját bölcsességeinkek gondolt "sémaszövegünket" szajkózzuk.

Ti pedig a tiéteket.

Ja és ha eddig nem kaptál privit arról, hogy inkább hagyd a témát a csudába, akkor hamarosan fogsz. (nem tőlem)

Itt nem az a lényeg hogy "megváltoztassunk" valakit, hanem az, hogy el tudjuk fogadni hogy Ő olyan amilyen, és azért cserélnék Veled mert képes vagyok elfogadni és megérteni az Ő gyengeségét, ahogy Ő is az enyémet, mindezt pedig tenném anélkül hogy megpróbálnék változtatni a másikon, vagy befolyásolni a gondolkozását.

Tudod, van egy másik topik, ahol két pszichológus is fenn van, Ők ugyanezzel küzdenek, és mégis nagyon sok más emberen segítenek! Tudod, mért? Mert Ők is benne vannak ebben a "lecsóban". Sokkal jobban át tudják érezni a másik gondolkodását!

Tehát az nem fedi a valóságot, amit írtál, hogy ha valaki önmagán nem tud segíteni, az hogy tudna másokon. Tud, hidd el!!!!

Érthető...Nem érthető!Addig még csak valahogy megértem magam,hogy tököm tele,nem látom a kiutat,és tervezem azt a döntést.Halálvágy,mert nem látom a kiutat.Na,de mi a fene az,amikor nem akarom,élni akarok-most már igen,még ha nyakig vagyok is a szarban-,de valami belső...Nem mondom hangnak,mert csak a magamét hallom.Olyan őrült erővel tört rám,hogy volt mikor órákig eltartott,volt hogy nem,de én magam sem tudom pontosan,mert az idő is eltűnt,és minden más.A szüleimre a frászt hoztam,mikor elmeséltem.Anyuka azt mondta,ha félek,bemehetek hozzá akár tv-t nézni,akár nála aludni.

Nagyon rövidre lehet zárva az ember agya,mikor megcsinálja,de a késztetős esetben nem nevezném döntésnek,épp a rövidzárlat miatt.Amikor okésabb vagyok,tudom,hogy nem szabad megtennem,mert:Mert annyi szaron már átestem,mi jöhet még?Van ami jöhet,de ott már a tervezett jön a képbe,ami döntés.Bár nem vagyok biztos benne,hogy akkor is egy felnőtt ember döntése az,inkább akkor is a rövidzárlat az,ami miatt meg meri tenni valaki.Tiszta aggyal nem...Nem hiszem,hogy tiszta aggyal bárki is képes rá.

Szóval,nem szabad megtennem,mert:Élni szeretnék,mert vannak gyerekeim,akiknek már az is szégyen,hogy az anyjuk "hülye",hát még ha megfutamodok.Nem tehetem meg a szüleim miatt sem.És van még néhány ember,akik miatt nem tehetem.

Igen,de maradjunk a késztetésnél,ami annyira erős tud lenni,hogy...Nem tudom elmesélni.Valami belülről tol abba az irányba,hogy meg kell tegyem.Mikor ez már annyira fokozódott,hogy hajszál,akkor elmentem a Dokimhoz és szóltam,itt valami nagyon nem okés.A közelmúltban eltöltöttem 15 szép napot a Rácsosban.Ott nem szabad kést használni(csak kanalad van),a gyógyszereket pedig az ápolók adagolják,tehát nincs nálam az előre bekészített bogyó.Nem halmozok,mint az öregasszonyok,annyim szokott lenni,ami egy ideig megteszi,ne kelljen minden másnap az általános dokicsajomhoz menni.Azt sem tudom,hogy elég lenne-e a rövidzárlatos döntéshez,de ilyen nem is jut eszembe,mikor baj van.

Amiről most mesélek,az nem az ÉN döntésem lenne.Ez nem a mindennapos halálvágy,hanem az,mikor elvagy valamilyen szinten,majd rádtör és nem tudsz magaddal mit kezdeni,mert lepereg minden észérv,és olyan érzésed van,mintha Te nem Te lennél.

Nem jön ez spontán,mint ahogy én azt hittem.Mindíg van előzmény.Ahogy a pánikrohamoknál is azt mondtam,derült égből jön a roham.Nem jön derült égből.Akkor is van előzmény,lehet nem aznap jön a kiváltó ok,hanem egy-két nappal előbb.

Na,de ha párhuzamot vonok S.T. és köztem...Nála is ez működik,vagy a halálvágy,vagy ez a késztetős mizéria.Nem tudom,miért jobb,ha leírjuk,elmeséljük.Zsarolásnak nem nevezném,mert pl. engem nem zsarolhat,és viszont.Inkább nevezném segélykérésnek.Nem!Nem kell helyettem megoldani a problémáimat.Ilyet elvárni irreális dolog.De ott van az,hogy mondja meg már valaki,mi a szart csináljak,hogy elmúljon,hogy mitől van,és mikor múlik el,mert bedilulok ezektől az érzésektől.

Mindíg S.T.-t emlegetem,de levelezünk mi másokkal is,csak Ő ismeri legjobban a gondolataimat,érzéseimet.Írok,mesélek,és kapok rá választ:Ő lehet meglátja azt,amit én az önsajnálattól,a gubancoktól nem látok.Lehet elmegy egy regényre való iromány,amiből egy-két mondat az,amit én észre sem veszek,de Ő látja,és szól.Nem fordul el tőlem iszonyodva,nem hagy magamra,hanem segít kivesézni,hol is a gond.Ez kölcsönös.És mikor nem elég a sorstársi-baráti megerősítés vagy tükör,akkor van,hogy irány az áter,mert ez a segítség már nem elég.Az áter sem tudja megoldani a gondjaim,de tud tanácsot adni,hogy hol keveredtem el,esetleg lecseréli a bogyóimat,vagy változtat a dózison.Van egy sanda gyanúm,hogy egyes bogyók is képesek úgy hatni,ahogy nagyon nem kéne.Hát,igen,csak amikor egyszerre fut több is,akkor nem tudom kiszűrni,hogy melyik a "bűnös".

Nem olyan egyszerű ez,hogy felnőtt,saját döntés.Lehet gyávának nevezni,de van amikor tényleg a körülmények olyanok,hogy nem lehet ellenük tenni.Akkor kellene a gondolkodást megváltoztatni és magasról leszarni mindent,csak ez sem olyan egyszerű.Megy,de ahhoz olyan állapotba kell kerülni,hogy az ember képes legyen befogadni tanácsokat,bölcseleteket,és másképp gondolkodni.

Féreértesz, én azt próbáltam közvetíteni, hogy bárhogyan is döntötök, akár az életért való küzdelem, akár az önkéntes elmúlás felé, érthető lesz,.

És ebben nem finomkodok, ha úgy döntötök nincs tovább akkor nincs, biztos ez tűnt a megfelelőbb megoldásnak.

Remélem érted, vagy érzed, hogy ez nem biztatás vagy leszarás, szimplán felnőtt emberek döntéseink az elfogadása.

Én nem hiszem, hogy itt bármelyik irányba kellene biztatni titeket, majd eldöntitek nektek melyik a jobb.

Mondanám...Nem hallgatnak meg.Vagy ha mégis,akkor csak valamennyit,nem többet,és a nagyobbal vita lesz,a kisebb pedig látszólag menekülne a téma elől.Menekül is,mert volt amikor a beszélgetés után nem jött annyit,mint addig.

Nem tudom felfogni,hogyan fajulhatott idáig.

Na,de most már lelépek,nagyon nehéz napom volt.Úgy értem,túl sokat agyaltam.Jó lenne kicsit pihenni.

Nem kell belenyugodnod.

Ne sunnyogj el ,és hagyd őket abban a hitben ,hogy ....tudom is én,milyen hitben vannak.

Nem számít,nem az a lényeg ami volt,hanem ami VAN!

És te most VAGY nekik ,el kell mondanod mindent ami történt ,már a nagyoknak,a kicsinek meg máshogy ,de tudniuk KELL,hogy ,ugyan elváltál ,de őket sohasem szűntél meg szeretni!

Nem lehet.A kisebb még úgy-ahogy meghallgat,a nagyobb pedig egyáltalán,és nagyon sokszor szinte levegőnek néz,vagy úgy beszél velem,ahogy más a kutyájával nem teszi.Hidd el,hogy képtelenség megközelíteni Őket!Ők abban a hitben élnek,hogy megcsaltam az apjukat.A "pasi" nagy vétkem.Nem csaltam meg az apjukat.nem csak a barátommal nem,hanem a 23 év alatt soha,senkivel.Hiába bizonygatom.Hitelemet veszítettem.Nyilván annyira,hogy a kórházban sem látogattak meg.A kisebb beteg volt,ez igazolt,de a nagyobb miért nem...?

A kisebb el szokott jönni,de a nagyobb utoljára májusban volt itt.Ha miattam nem is,de legalább a nagyszülei miatt eljöhetne.Próbáltam ezt így megmagyarázni,de ez is hiábavalónak bizonyult.

Haragusznak,ez van,bele kell nyugodnom.Szinte semmit nem tudok róluk.

Te így alakítottad az életed,döntsd el ,hogy akarod-e őket ,vagy sem.

És ez nem a laza apjukon,sem a szomszédasszonyon,sem a nagymamán nem múlik,csak rajtad!

Hát ez az!:)Ugye,hogy milyen sajátos stílusa van?:)

Ne aggódj,mi sem tudunk okosakat írni,de legalább megpróbáljuk egymást kiráncigálni a kakiból.

Olvastad az Édentől keletre című könyvet?Lehet Kelet az a kelet...Na!Abban volt olyan,hogy a Vének Tanácsa.Amikor valakinek gondja volt,a Vének Tanácsa elé tárta a problémát,és a nyolcvan éves aggok elrágódtak a gondon,majd döntést hoztak.Kb. így működik ez S.T.-vel,csak mi duóban tesszük...Hány évesek is vagyunk ketten...?86...Na,ez a kor sem tesz bennünket sokszor bölccsé és okossá,de jól elrágódunk az aktuális problémán.Sokszor a kegyetlen tükör ad választ.De ott a szeretet a tükör mögött...

ez egy konkrét kérdés volt, remélem megválaszolják.

:)

De VAN családod,max elegük van belőled!:)))

Amit nem csodálok!

Nekem nincs családom.Mertem dönteni,és most óne "femöli".

És ha nem ijedtem be volna az öngyilok késztetéstől,vagyis,önmagamtól,akkor nem élveztem volna újra a Rácsos csendjét.Tudtad,hogy a csendet lehet hallani...?

Addig örüljünk, amíg csak hangoztatják..ezek szerint akkor addig biztonságban vannak!

Jó éjt mindenkinek!

Vigyázzatok magatokra!