Borderline személyiségzavar (beszélgetős fórum)

"a php 24óra alatt könnyen tanulható"... ahhha.. igen.. van ilyen könyv de ezt nevetségesnek illetve sértőnek találom ami a programot illeti.....

A lehetőségeket köszönöm! A visszajelülést is..

Szerencsére könyvekhez hozzá tudok jutni a kollegák jóvoltából.... pusz!

a php 24óra alatt könnyen tanulható és letölthető, ha pedig el szeretnél mélyedni, van php blackbookom haladóknak, szívesen odaadom :) Nagyon száraz, de rengeteget lehet belőle tanulni :) kérésre tudok adni CSS könvet, corel draw9 bibliát és ha esetleg úgy éreznéd, hogy ez nem elég, rengeteg LINUX könyvem van :D

jól visszajelöltelek :)

Köszönöm a lehetőséget Mc, úgy néz ki elmegyekmunkanélkülire , kapok így is valamennyit.. kell egy hónap...nekem... vettem kölcsönöztem könyveket, AdobePh (ez nagyjából rendben van, tudom), s amivel foglalkoznom kell :Flash,Indesign,

Illusztrator, quarkxpress, corel.... "csak" ennyi ... szeretném azt csinálnimint eddig...képekkel dolgozni... grafikusokat keresnek de kevés az alp ph p tudásom sajna :-((( szóval tanulni szeretnék...utána pedig belevetem magam a munkakeresésbe :-)

Ha normálisan van nyírva egy uszkár akkor szép.

Anyum 50 éven át rettegett a kutyáktól, de ahogy Rumosomat megismerte...Mostmár ő is kutyamániás :D

Örülök, hogy jól érezted magad :) Most jól raktározd el ezt az érzést, hogy bármikor felszínre hozhasd :)

Az uszkár csúnya, ha már nagoyn kutyát akarnék, akkor pulim lenne :) Persze, a keresztapám kutyáját szereti, de 1 év kemény munka volt, mire meg merte simogatni :P

Hjajj amúgy jó hír! Ma voltak itt Helgáék, most sokkal nyugodtabb volt mint a múltkor!!!

Nagyon fájt a hátam, de az hogy rajta segítsek fontosabb minthogy a hátam miatt nyavajogjak.

Szóval mondhatom, hogy ma jól éreztem magam! :)

:(

Amúgy ő uszkár, és uszkárt még az allergiások is tarthatnak.

Anyud megismerné az én kutyáimat tuti beléjükszeretne :D

Tudtad hogy a kutyák nagyon jó hatással vannak az ember lelkére? Én pont tudnék egy tündéri kutyust...

Az a tudat is nagyon jót tenne hogy megmentetted :)

Igen ez most lelkiterror :)

Sagitta: 9 hónap alatt voltam úgy 50 koncerten. Egyen sem voltam Vele. Együtt mentünk oda, de amint megszólalt az első szám, Ő kikapcsolt. Nem létezett semmi. Néha a barátnője, de én szinte soha. Nagoyn kevés alkalom volt, amikor észrevette, hogy ott vagyok de az is csak 2 szám között volt pár másodperc. Nah így elég nehéz annak örülni, hogy együtt vagyunk. Volt olyan alkalom, hogy a gödörben a hangfalnak dőlve aludtam el, mert melóból egyből oda mentem, hogy örüljön, hogy együtt legyünk. A koncert végén felkeltett... Egyszerűen nem volt miért ébren maradnom. Ezért mondják a legtöbben, hogy a legrosszabb hölgyet siratom.

Lili: Akiknek kell, azok ismernek. Átlátnak rajtam és én sem áltatom őket. Pontosan tudják milyen vagyok és mindezek ellenére szeretnek. Vannak emberek akik előtt le merem venni a maszkot, mert elfogadnak úgy, ahogy vagyok. Nem szeretek hazudozni, ameddig nem kell, addig nem is teszem. De ha egy füllentéssel megörvendeztetek valakit, míg az igazság úgysem derülhet ki, gondolkodás nélkül megteszem. Ha azt mondom, hogy "tetszett a koncert, örülök, hogy elmentünk" elmosolyodik és egy mosoly mindennél csodásabb. Lehet végigszenvedtem az egészet, de azért az egy őszinte mosolyáért megérte egy éjszakán át egyedül hallgatnom azt a borzalmat. Mindennél többet ért a párom boldogsága.

Tegnap kiderült, hogy összeszedett egy pasit. Ma reggel, hosszú idő után először úgy ébredtem, hogy nem volt bennem az a viszkető, zavaros, fájdalmas érzés, hogy milyen jól esne felszeletelni a karom. Ismét normálisnak éreztem magam :) Aztán 11 körül jött egy csaj aki kb emberszámba se vett, kibaszta a pénzt, és már csukta is be az ajtót. Letekertem az antennát, bekopogtam, beadtam és mielőtt megzsólalhattam volna, megint bebaszta az ajtót. Rányitottam és megkértem, hogy egy kicsit próbáljon jobbra kormányozni, mert épp a bólyán készül átmenni. Megint bebaszta az ajtót és letraolta a bólyát. Amikor pedig végül mellém kellett volna állnia az autóval nekiállt SMSt írni. Bekopogtam az ablakon, mire kinyitotta az ajtót és olyan stílusban, olyan hangerővel kezdett velem kiabálni, hogy azthittem rárúgom a fejére az ablakkeretet. Kedves, csicsergős hangján olyan szavakat skandált, hogy egy kocsis tanulhatott volna belőle, be kell vallanom, ízes káromkodás volt. Bocsánatot kértem, megígértem, hogy nem fordul elő többet, mire visszaüvöltötte: "NINCS BOCSÁNAT! BASZÓDJ MEG!" és majdnem elgázolt. Abban a pillanatban visszatért az érzés. Rossz napja volt vagy nemtudom, nem éreztem magam hibásnak, de akkor is rág belülről. Nagyon rosszul esett a kiabálása. Megint pocsékul érzem magam...

BM: Még nekem is hiányoznál, pedig eddig csak a sokkterápiás énedet hallottam :) Nyugodtan szidj tovább, bírom a strapát és még valamennyire használ is, mégha nem is teljesen :)

Egyik barátom épp most váltott munkahelyet és a főnöke megkérdezte, nem tudna-e utánpótlást. Nem egy csoda de átmeneti állásnak míg találsz jobbat, talán megtenné. Megkérdezzem neked, hogy van-e lehetőség? Adatrögzítés, heti 40 óra. A munkaidő szabad, akkor jössz és akkor mész amikor akarsz, csak legyen meg az időd.

Éppen ezért próbálkoznak először a sebnyalogatással, és ha az nem jön be akkor jöhet a sokk-terápia.

Én most igen csak szarul vagyok, sok rossz történt a családban, de ami számomra a legrosszabb, hogy Anya unokanővére meg fog vakulni. Depresszióba süllyedt, nem mer kimenni, stb... Holnap elmegyek hozzá beszélgetni.

A hátam egyre jobban fáj. 10-én megyek reumatológushoz, közben iszok vmi port amitől elvileg jobbnak kéne lennie, de semmi változás nincs.

Rumit pedig műteni kell. 15-én megyünk fel Pestre, és még 3 napig maradunk az utókezelések miatt. A bűzmirigye nagyon be van gyulladva, már a végbele is, autotoxikus hatás és autoimmun reakció is fellépett, a szőre csomókban hullik, a dongáján kopaszodik. Szóval kiműtik a bűzmirigyeket.

Most megint összejött minden, de egy ismerősöm lehet hogy barátom lesz.

Nem tudom még mi van...

Te hogy vagy? Alakulnak a dolgok?

Szerinted ki mit fog szólni ha egyszer kiderül te milyen vagy valójában?

Iszonyatosan cslódni fognak benned, senki nem fog bízni benned, és egy hazug álnok embernek fognak tartani. És akkor tényleg egyedül fogsz maradni...

Szerintem van egy arany középút is.

Se nem kell azt mondani, hogy ez egy katasztrófa, és azt se kell füllenteni, hogy tetszik..

Míg a koncerten vagy próbálod élvezni a párod társaságát, így valóban van minek örülnöd...És mikor hazaértek elmondhatod, hogy bár a koncert nemigen tetszett, de boldog voltál, hogy vele lehettél, és hogy ő örült.

Így nem kell hazudnod kicsit sem, és őt se bántod meg...

De lehet megint nem jól gondolom...

Értem, ezt, bár ez nem mindenkinél hatásos szerintem. Van akinél pont az ellenkező hatást váltja ki. Pl. engem az ilyennel össze lehet törni, és a maradék élniakarásomtól is meg lehet fosztani.

De ugye itt is előjön, hogy különbözünk. Ahogy elnézem McCann nem vette a szívére, és ennek örülök. Vagyis inkább azt mondom, hogy őt ez úgy látszik ösztönzi inkább.

Lehet túl sok ilyen jellegű negatív tapasztalat ért, azért keltem a védelmére.

Nem tudom...

De szerintem ez a fajta 'terápia' akkor is elég kockázatos, és a legtöb borderline esetében pont hogy nem célra vezető...

De ez megint csak az én véleményem, lehet, hogy egész másképp van..

Amúgy hogy vagy Lilimia?

A hátad most is úgy fáj még?

És Rumi hogy van?

Végülis amit múltkor írtam az nagyjából ezekkel lett volna kapcsolatos, de már pontosan nem emlékszem ne haragudj...inkább csak érdeklődtem benne...de ugye ez a net szépsége, hogy hosszú sorokon át regél az ember aztán meg elszáll...na mindegy...

Most azért mert elmondtam a véleményem, még nem kell elmenned...

Te is elmondtad, és én is...ebben nem értünk egyet, de szerintem ez nem tragédia, én még attól tökre bírlak. Ha mindenki ugyanúgy gondolkodna unalmas lenne a vlág...

Igazad van, de a kegyes hazugságok még beleférnek. Maradva a koncertes példánál. Párod szeretne elmenni a kedvenc együttesének a koncertjére, 2 hónapon át készül rá lelkileg, várja a nagy pillanatot. Odaértek, belekezd a banda, te pedig az első szám után közlöd: "szivem, ez egy katasztrófa, legszívesebben hazamennék most azonnal". Hát szerintem ott zúzod szét az örömét aznap estére. Viszont ha úgy teszel mintha tetszene, akkor boldog lesz. Volt egy csodálatos estéje és te is érezheted az örömét.

Lehet most egy hazug szemétládának tartassz, de apróságokban gondolkodás nélkül füllentek, ha azzal örömet okozok másnak és nem eshet senkinek baja belőle.

Nem hazudok. Pusztán elrejtem, hogy nincs minden rendben. Elrejtem a dühömet, elrejtem a káoszt. Megpróbálok minden olyat palástolni amivel bánatot okozhatok másoknak. Az egész lényege, hogy olyannak mutatom magam amilyennek a társadalom elvárja. Talán épp ez okozza a gondokat.

A barátnőmnek soha nem hazudtam. Képtelen lettem volna rá. Hoztam érte áldozatokat és úgy tettem, mintha jól érezném magam életem legpocsékabb koncertjén is, amire Ő naogyn menni akart. Nem éreztem, hogy magamon kívül bárkit becsaptam volna. Ha pedig valamilyen problémám volt elmondtam neki és megpróbáltuk megoldni. Illetve meghallgatott és megvárta míg megoldom magam...

14 óra alvás :) Mintha kicseréltek volna :) BMnek mindig igaza van. Bárhogy is mondja, tényeket közöl. túlságosan érzékeny, szánalmas és önsajnálatra hajlamos vagyok. Általánosságban nem, de a rossz napokon igen.

Egyébként az hogy mit érzek, mit mondok itt és mit mutatok odakint nem egyezik. A világban egy életrevaló, kedves kölök vagyok aki nem beszél hülyeségeket. Amit itt adok ki magamból, az nagyjából fedi az érzéseimet, bár azt az ürességet amit próbálok bármivel megtelíteni még itt se tudom kiadni. Az egyik dolog amit köszönhetek a családomnak, hogy remekül palástolom az érzéseim.

Szóval BM, a valóságban nem vagyok nárcisz, csak egy maszk ami mindig a körülmények szerint változik.

Az amit BM írt maga a sokk-terápia. Az ebből áll. A páciensel nagyon erősen, kiélezetten közölni, hogy valójában ő mit is csinál, hogyan is viselkedik.

Ha a "sebnyalogatás" , és a példafelhozatal nem használ, akkor jöhet a sokk-terápia...

Őszintén szólva én a leghasznosabb terápiafajtának tartom, mert így az ember akarva akaratlanul szembesül a tényekkel, minden máz nélkül...

Ha valaki nem képes önmaga elé tükröt tartani, akkor jó ha valaki más besegít egy kicsit...

sajnálom, nem vagyok erre az oldalra való.... idegesít ha valaki ennyire elhagyja magát...ez van!

Szánalmas!

:-/