Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)

Elég egy csinos hasszorítós bugyi.

Nekem nagyon bevált és olcsóbb is mint 1 haskötő később is tudod hordani én nagyon szeretem.

Szőlőcukor reggel a felkeléskor jó volt mert nagyon szédültem.

Bocsi, tényleg azt elfelejtettem.

Szóval még a nyáron "megszültem" ezt a vesekövet is.

Csak annyi volt az összefüggés, hogy a veseprobléma miatt végzett ultrahangon szembesültem azzal, hogy hirtelen növekedésnek indult a miómám. De szinte mire a nőgyógyászhoz kerültem, a vesekövem eltávozott spontán (kemény görcsök közepette). Hogy a mióma okozhatott-e vizeletpangást és ezáltal kőképződést? Ezt nem hiszem, mert a mióma a jobb oldalon volt, a vesekő meg a balon. Szóval azt gondolom, hogy nálam nem függött össze a két betegség.

Szia!

Nem derül ki a hozzászólásodból, hogy mi van a veseköveddel? Ki vették a méhedet, úgy hogy meg volt a veseköved is? vagy...?

Sziasztok!

Mosdó kesztyűt ma vettem. Szinte minden napra jut valami, amit itt leírtok. Ami még talán hiányzik, az a hasfogó. Ilyet hol kapok? Gyógyászati segédeszköz boltban?

Köszönöm! Igen!

Bár' én ezt egy szóval sem kérdeztem.

Üdvözlettel: Rezeda

Szia!

Nagyon szépen köszönöm, hogy megosztottad velem az infokat. A katétertől én is félek, még nem volt soha dolgom vele. A kispárna nagyon jó ötlet, máris felírom alistámra. üdv Tica

Szia!

Nagyvonalakban annyit, hogy a vesekövem először 1992-ben jelentkezett, majd 1995-ben. Mindkétszer magától kiürült. Tavaly nyáron megint észleltem furcsa, deréktáji fájdalmakat, elmentem hasi ultrahangra. Ott kiderült, hogy valóban van vesekövem megint, de olyan helyen, hogy nem feltétlenül okoz panaszt, viszont 8 cm-es miómám is van. Pár hónappal korábban voltam nőgyógyásznál, évi rendes szűrésen, akkor még csak 3 centis volt a mióma, ami mellesleg 10 éve megvan. Mivel ilyen hirtelen nőtt, a nőgyógyászom javasolta a Mirénát. Hogy majd az megállítja a növekedést, sőt még menzeszem sem lesz 5 évig. És ezzel elkerülhetem a műtétet. Na belementem a dologba és irtó nagy csalódás lett, mert állandóan véreztem tőle. Holott előtte vérzéses panaszaim egyáltalán nem voltak. 4 hónapig bírtam. Ebben az időszakban voltak a vérzéscsillapító gyógyszerek, meg a gyógytea. Hatás semmi. 4 hónapnyi folyamatos vérzés után elmentem megint hasi ultrahangra ugyanahhoz a doktornőhöz, akinél korábban is voltam. Ekkor már 10 centis volt a mióma. Vagyis a Miréna nem állította meg a növekedést, csak még pluszban véreztem is. Ekkor úgy döntöttem, hogy leszedetem, bár a dokik szerint 6 hónap is kell, amíg a szervezet megszokja. De én nem bírtam tovább, meg nem is láttam értelmét, annál sokkal jobban véreztem.

Így maradt a műtét.

Egyébként azt mondják, hogy a Miréna csak helyileg a méhben hat. Ez tuti nem igaz, mert nekem pl. megnőtt tőle a mellem, aminek roppant mód örültem, és megszűntek a fejfáfásaim. De ahogy lekerült a Miréna, ezek a pozitív hatások is elmúltak. Sőt petefészekcisztám is lett, ami soha ezelőtt nem volt, és a dokim szerint is a Miréna zavarta meg a hormonháztartásomat. Szóval én nagyot csalódtam benne.

Szia Ultra!

Nincs mit köszönnöd mert csak azt osztottam meg veled amin keresztül mentünk.Persze most minden gondolatod a műtét körül forog. De hidd el, egy idő után amikor már a vérzések nagyon "legyengítenek", akkor Te is úgy leszel vele mint én voltam, hogy minél előbb legyek túl a műtéten. Nekem végül is "szerencsém" volt mert február első hetében eldöntöttük az orvosommal, hogy akkor megcsinálja a műtétet és március 21-én túl is estem rajta. Szóval nem volt időm "visszakozni" meg halogatni a műtétet. ( bár csak halkan jegyzem meg, hogy ezt a "gyors" műtétet megelőzte jó néhány év kínlódás szám szerint 6 év )

Szia Eszter!

Az, hogy ma dolgozol nagyon jó mert nem érsz rá a műtéttel foglalkozni. Ha meg már bent vagy, akkor azzal leszel elfoglalva, hogy a hashajtás "rendben" menjen. Na és ha van olyan szerencséd mint nekem, hogy nagyon jó szobatársak voltak, akkor pillanatok alatt itt lesz a műtét reggele. Akkor meg már csak arra tudsz gondolni, hogy minél előbb be a műtőbe és "alvás". Szorítunk érted és küldjük a pozitív energiát!:) Puszi neked és jelentkezz majd!:)

Szia! Vigyél magaddal, kispárnát, szívószálat, haskötőt, popsitörlőt, mosdókesztyűt feltétlenül!

Az első 2 nap elég fájdalmas, kérj bátran fájdalomcsillapítót, ne szégyelld! Sok szerencsét!

Sziasztok, szia Judit, hjajj nagyon rossz előtte lenni, de nagyon hamar eljön az idő, aztán pedig már csak a gyógyulás, ne félj, minden rendben lesz. Ami még hasznos a kórházban az a mosdószivacs. Nekem műtét utáni reggelen már tisztálkodás volt, azokkal a lógó zacskókkal, na az nem volt jó. Ezek a kórházi ágyak, hát az enyémnek ki volt feküdve a közepe, simán beraktam oda egy ágytakarót, de így is kényelmetlen volt, és nagyon fájt a hátam, illetve akkor már nem is tudtam, hogy mi fáj. Nospát is jó beszerezni, mert én nem tudtam, de a hasi műtéteseknek elindulnak a bélgázok, és nekem napi 3 nospa simán bemegy, nagyon görcsölök, de gyógyszerrel rendben vagyok.

Én is sokat olvastam h ne aggódj, minden ok, lesz, de ezt csak akkor hiszed el amikor már Te írod ide :)

Én nagyon beszari vagyok, egy vérvételtől elájulok, úgy mosnak fel, de kibírtam, mert jó példát láttam magam előtt, és szinte teljesen felkészülten mentem be, mert itt mindenki segített! Ez a fórum igazán jó, köszönet érte mindenkinek!

jobbulást, türelmet, minden jót nektek!

Panna

Szia!

Nekem nem segített sem az Ergam, sem a Dycinon, sem az Exacil, sem a Myirena spirál. (Ezeket a dokim javasolta.) Ittam gyógyteát is (cickafark, pásztortáska, palástfű keveréke), állítólag ez is vérzéscsillapító hatású. Ez sem hatott.

Valaki javasolta a nagy adag C vitamint vagy Rutaskorbint. Ezt nem mertem beszedni, mert vesekövem is van, arra meg kifejezetten nem jó. Gyógyulást neked!

Szia Eszter!

Drukkolunk neked, minden rendben lesz meglátod! Én az fajta voltam, hogy mindenki elől titkoltam, hogy mi vár rám, azt szerettem volna, ha senki nem tud a műtétemről, de nem vagyunk egyformák, van akinek az a jó ha beszélhet róla. Én babarózsaszínre lakkozott körmökkel mentem a kórházba, senki nem szólt, hogy mossam le. Így maradt a lakk :-)

Bár az egyik papíron, amit a betegfelvételnél irattak alá velem, azon rajta volt, hogy ne legyen ékszer, körömlakk, műfogsor, piercing rajtam a műtét ideje alatt. Akkor meg is ijedtem egy kicsit, aztán arra gondoltam, hogy most már úgysincs mit tenni, körömlakklemosót nem vittem magammal a kórházba. De nem szóltak érte, nem volt probléma.

Szia!

Én iszonyatosan szorítok érted és mint már többször írtam, mocskosul irigyellek, hogy napok kérdése és a javulás felé indulsz.

Én már leszedtem a körmöm, mert egy két évvel ezelőtti altatásos bulin az altatóorvos külön kérte, hogy ne legyen fent. Pedig direkt megcsináltattam:-)

Amint tudsz, jelentkezz! Sokat fogok rád gondolni.

Szia Tica!

Nekem ma 4 hete volt a műtétem és a paramétereinket tekintve igen sok a hasonlóság köztünk (Chrobak, csecsemőfejnyi nagyságú myoma, hasi műtét, 68).

Azt tudom mondani, hogy a műtét napja meg az utána következő éjszaka volt nagyon rossz. Másnap hajnalban úgy fél 6-kor jött a nővér, hogy megpróbálhatok felülni, óvatosan felkelni, ami sikerült is! És onnan már egészen kellemes volt minden. Szóval csak ezt a rövid időszakot kell átvészelni. Szerintem nagyon jó szolgálatot tesz a szívószál az első 2 napban, de különösen az első órákban, mert így fekve is tudsz egy-egy korty vizet a szádba venni. Nekem nem volt, de a nővérek elláttak vele. A mai eszemmel vittem volna be a kórházba kispárnát is. Borzasztó kényelmetlen volt a kórházi ágy. Különösen az első éjszaka, amikor mozdulni alig tud az ember (meg nem is mer).

Most ki fogtok nevetni, de én legjobban a katétertől rettegtem. Ha ezt valaki megemlítette nekem, már teljesen ki voltam készülve. Nos erre is azt tudom mondani utólag, hogy kár volt a félelem, mert semmit nem lehet érezni sem addig, míg bent van, sem a kivételnél, sem utána. És nagyon jó szolgálatot tesz, mert az ágytálazás sokkal kiszolgáltatottabb helyzet lett volna.

Nekem szerdán volt a műtétem, és vasárnap már jöhettem is haza. Első héten anyósom küldte az ebédet, de utána már lazán meg tudtam főzni, igaz eleinte csak minimálisan, igen egyszerű kajákat.

Most meg már az a legfőbb problémám, hogy hogy néz ki a hasam :-) ahogy ezt a tegnapi hozzászólásokból láthatod. Most már olyan jó erőben érzem magam, hogy arra kell figyelnem, nehogy túlzásba vigyem a tevékenykedést itthon. Még 2 hétig nem dolgozom és nagyon jó itthon pihizgetni, nem csinálni semmit, mert most megtehetem. Ezt sose engedtem meg magamnak. És ez a betegség rádöbbentett erre is, hogy milyen hajszolt és stresszes életet éltem az utóbbi években. Nemcsak a testamnek, de a lelkemnek és az idegrendszeremnek is kellett ez a szünet. Állandó alvási problémáim voltak az utóbbi 5 évben, és most a kórház óta minden éjjel olyan jól alszom, mint gyerekkoromban.

Nem is tudom, mit írjak még, kérdezz nyugodtan, ami eszedbe jut.

Szia!

A Dicynone nekem nem segített, kívánom, neked csillapítsa a vérzésedet, míg szükséges!