Hogyan tudtátok feldolgozni, ha a párotok öngyilkos lett és meghalt a szemetek láttára? (tudásbázis kérdés)

Borzalom. :(

Gondolj arra, milyen jó, hogy legalább a gyerek nem látta! Ő hogyan élte/éli meg, hogy nincs többé apa?

Ha nem akarsz szakemberhez fordulni (nem értem, hogy miért), azt tudom csak tanácsolni, hogy igyekezz minél kevesebbet gondolni a történtekre! Tudom, nem könnyű, de azt is tudom, hogy nem lehetetlen. Amikor jönnek a gondolatok, a képek, a hangok hessegesd el! Nézz egy számodra (tőle független) nagyon kedves tárgyra, kezdj el bármit tervezni; nem tudom. A lényeg, hogy tereld el a gondolataidat valahogy!

1 órát kellett várni a mentőre?

És elvérzett? Hol vérzett, nem tudtál segíteni? Nem volt ott senki csak te? A kislányod nem vette észre, hogy mi történik éjjel, végig aludta?

A legrosszabb talán az volt benne hogy végig kellett néznem :(

A szemem láttára lett öngyilkos, a szemem láttára ugrott ki a lakásból az ablakon, a kislány meg aludt a gyerekszobában, 9 évesen :( Este lefeküdt, van APA . Reggel 6-kor kelt , futott a szobába APÁ-t felkelteni és riadtan szaladt hozzám hol van apa mert nincs az ágyában. Annyira meg volt ijedve és én meg sokkba voltam hogy nem jött ki hang a számon. 6 nyugtató injekciót nyomtak akkor éjjel belém a nyomozók, a helyszinelésnél.

Nem tudtam megmondani neki aznap reggel hogy meghalt :'(

Akkor éjjel 1 órán át az utcán feküdt mire kijöttek a mentősök , végig kellett néznem ahogy elvérzett, ahogy utoljára még mondani akart valamit de már csak egy ember tusáját láttam, és már csak a haláshörgést hallottam .

Azóta így élek. Látom magam előtt ahogy kiugrik, látom magam előtt ahogy elvérzik és hallom ahogy taccsan a betonra egy 75 kg emberi test és széttoccsan :( Borzalmas hangok ezek. Nem kívánom senkinek sem.

Ez megrendítő. Részvétem.

Ha eltelt egy év, akkor lassan halványodni fog ez. Persze elfelejteni nem fogod, csak jó mélyen elrejted magadban.

Ha az idén januárban, akkor nagyon friss a megrázkódtatás és hasonlóan a többiekhez szakembert ajánlok felkeresni.

"Mert azt megtanultuk, hogyan szerezzünk meg valamit, de azt senki se tanította meg ,mit tegyünk,ha elveszítettük azt "

Szavaim sincsenek a fájdalmadra ,amit érezhetsz.

Segítségnyújtás privátban.

Nagyon sajnálom, de így nem élhetsz!

Eltelt 1 év! A következőben már egyszerűbbek lesznek az évfordulók is, ha te is akarod!

Belehalnék! :(

Kitartást és sok erőt kívánok neked!

jaj te szegény,kérj segitséget minél előbb,

ne egyedül küzködj a gyászoddal,

sajnálom ,jobbulást kivánok,

Nagyon sajnálom, hogy egy ilyet végig kellett nézned, és részvétem a veszteséged miatt.

Én mindenképp azt javaslom, hogy keress meg egy szakembert, bár én nem hiszek bennük, de hátha...

Mióta voltatok együtt? Hány éves volt? Milyen gondjai voltak? Vagy közös gondok voltak?

Gyerekek vannak? Családod nem tud segíteni?

Én csak azt tudom neked tanácsolni, hogy ne emészd magad emiatt. Tudom, hogy még friss és borzasztó lehetett látni, majd szembesülni az események végkimenetelével, de ez az ő döntése volt, ami ellen úgy tűnik nem tudtál tenni. Nem a te hibád valószínűleg. Próbálj meg olyan emberek között lenni, akik szeretnek és te is szereted őket, ha lehetséges költözz is hozzájuk átmenetileg, esetleg a lakást, ahol történt add el és vegyél másikat, menj sportolni, ha még nem teszed, ott is van társaság és a mozgás csodákra képes.

Kívánom, hogy mielőbb dolgozd fel és legyél boldog és sikeres az életedben!

Sok volt a gond, ami bántotta és nem tudta feldolgozni. Előjele nem volt, nem tett ilyen utalást soha...

Kiugrott a lakásból az ablakon, minek után bánatában ivott és haza jött :( Mindezt láttam :(