Pénzkérdés (beszélgetős fórum)

Ez így jó, mi is így csináljuk, igyekszünk, hogy mindegyiknek megvehessük mi, ebben a dologban nem fogjuk magára hagyni egyik gyerekünket sem,felőlem mondhat bárki bármit, "segge alá tolták", stb. Az ilyen kommenteket butaságnak tartom, melyik szülő nem tolná a gyereke segge alá, ha megteheti? És a férjem szülei is ezt tették, szóval a minta adott:)

Sajnálom,ha valakinek nincs erre lehetősége, de akinek meg lenne, csak direkt nem ad,az meg milyem szülő már?

Abban biztos, könnyebb volt, hogy halomra épültek a tanácsi és otp öröklakások. Más volt a "szociális háló". Nekünk az utóbbi volt. Akkor 900 ezer volt az ára, új építésű, mi voltunk az első tulajok. Volt 100 ezer önerőnk és felvettünk 800 ezer hitelt. Igen segítettek a szüleim. Én ezt hoztam otthonról és ezt adom tovább. Ezt a szemléletet örökítem az enyémekbe.

Ekkor 1985-86'-ot írtunk. Fiatal házasok voltunk. Akkor volt a fizetésem 3.500.- ft. A havi törlesztésre már nem emlékszem, de a bevételhez képest nem volt kevés. Az más dolog, hogy oltári szerencsénk volt, kifizettük idő előtt, mert akkor jött az, hogy aki kifizeti a talán 60 %-át elengedik a 40-et, vagy valahogy így.

Egyébként a régi tanácsi lakásokat potom pénzért lehetett akkor megvenni. Így aki megvette úri, frekventált helyen jutott tulajdonhoz amit megörököltek a leszármazottai. Azt elhiszem, hogy az igenis nagy segítség volt.

De a régiek, vagyis mondjuk mi, az én korosztályom is megdolgozott azért amije van.

Szerintem arra gondolt, hogy mindenki azt szokta mondani, hogy régen könnyebb volt lakáshoz jutni pedig nem volt szülői segítség. Így most az a generáció, aki könnyebben jutott lakáshoz, nem tett félre semmit a gyerekeinek és nem segíti őket, de folyton azt lobogtatja, hogy ő is egyedül szedte össze rá. De ha olyan könnyű volt, akkor miért nem tett félre a gyerekeinek, lévén, hogy könnyebb dolga lett volna félretenni neki, mint most a gyerekének összeszedni önerőből?

Tisztelet a kivételnek. Szerintem akkor sem lehetett könnyű de akinek az volt, az lehetett volna előrelátóbb. És persze volt, akit már akkor is segítettek az akkori szülők, szóval nem mindenki a rendszernek köszönhette, amije volt, ha pl a rendszer kirekesztette.

Nekünk 500ezer a havi bejövőnk, kis hitelünk van,a havi kaidásokra ennyi kényelmesen elég, ezt úgy kell értnei, hogy nem kell filléreskedni a boltba, vagy gondolkodni egy-egy nagyobb kiadáson, de félrerakni kevés.

A férjem a munka mellett vállalkozik isebből bejön átlagosan még 100ezer havonta, de így semmilyen szabadideje nincsen, úgyhogy csökkenteno fogjuk az aktivitást, mert nem ér annyit a pénz.

Ne haragudj, de nem értem mit akarsz mondani.

Nem tudom, hogy régen könnyebb volt-e, más volt az biztos.

Szülői segítség nélkül akkor sem volt könnyű, manapság meg szinte lehetetlen, persze vannak kivételes helyzetek.

Én azt gondolom, hogy akinek gyereke van és teheti ösztönből és előrelátóan félretesz hisz a gyereke, unokája javát akarja és ahogy tud segít.

És igenis az is költség.

Én még mindig kíváncsi lennék a fórumindító "vitájára" mely alapján megszületett ez a fórum. Már mint a két fél ellenvéleményére.

Nekünk most havi 550 körül van, a 4 gyerekkel ez elég kevés.

Olyan havi 800-900 lenne a jó. Az még nem lenne luxus.

Ezzel együtt amiért nem aggódok, hogy ez a fizetés saját vállalkozásból van, és bírna a cégünk még többet is, ott van némi vagyonka, csak nem akarunk többet kivenni, mert forgatunk vissza, műhelyt veszünk, stb.. Tehát van jövőnk, olyan dolog, ami megy is, és szeretjük is csinálni, így mi nem akarunk menni egyenlőre, bár hívnak sokszor.

Nem kizárólag az összeg számít, hanem inkább a jövőkép szerintem.

Ha csak rezsit, kaját, szórakozást, sportot, ruházkodást számolunk, akkor fejenként 200 ezer kell havonta szerintem.

Ha félre akarunk tenni bármire (utazás, nagyobb kiadás, stb.), akkor már kell a fejenként 300 ezer is.

Természetes gondolkodás!:))

Mármint részemről, és az is, hogy nem kell 3-4 gyerek pl. a csok miatt.

Az ilyen havi jovedelemhez vajon milyen munkakor-foglalkozas dukal?

vezerigazgato, bankar, capaugyved, foorvos, gyar-cegtulajdonos, Kossuth-dijas karmester, hangszeres muvesz, operaenekes, tozsdeugynok, Ybl-dijas epitesz?

Nagyban függ attól, hogy mit lát otthon. Az én fiam már az egyetemi ösztöndiját is félrerakta. Most, hogy viszonylag jó fizetése van, most meg pláne- Tőlem tanulta a vállalkozói anyagi kiszámithatatlanságomat látva, hogy sose költekezzen túl, gondoljon mindig a rosszabb időkre. És visszagondolva tényleg takarékosan éltünk, de nem is mradtunk le semmiről.

( én állom a házt. és a rezsik költségeket, igy mondjuk nem olyan nehéz spórolni)

Jogos, csak én fiatalokra gondoltam ennél a kérdésnél. Olyan 40 éves korig nem igazán kezdenek el félretenni, így számoltam.

Én mindig számolok. D

Persze, hogy.:))

Az én gyerekemék sűrűn vannak barátokkal, de lakásokon. Szerintem ott kötetlenebb is, na meg 1-1 üveg bor árából 3 összejövetel is kijön, nem? D