3 és fél éves kisfiam nem hajlandó bilibe, v. wc-be végezni a dolgát, visszatartja amíg nem kap pelust, mit tegyek? (tudásbázis kérdés)

most olvastam egy fórumon és talán nálatok is bejöhet:

pelusban ültették rá a bilire a gyerekt, majd pár nap múlva már nem adták rá a pelust, szóval nem tépőzték össze, csek alá tették, gyorsan ráült a bilire... pár nap múlva már csak kibélelték a bilit a pelussal... aztán már az sem kellett...

"és kapd be kedves szurikáta, elegem van a fajtádból.. tudod, 'az én fajtám elit, a te fajtádtól elüt..' :)"

Ez a 35-ös hozzászólásod utolsó része. Hát én ezt nemigen tudom másként értelmezni, bár a hsz. elejétől fogva izgalmas, és olyan kifejezéseket tartalmaz, ami nem az elitre jellemző.

Egyébként pont az volt nem túl szimpatikus, hogy egy olyan fórumban, ahol az ilyen problémáktól "kétségbeesett" szülők írnak nemigen illik odaírni, hogy

"nekem ezzel semmi gondom nem volt".

Persze nem tilos. De nekem se tilos azt megjegyezni, hogy nekem nem szimpi. Téma részemről lezárva.

Az fontos dolog, hogy a szobatisztaság teljesen független az értelmi képességektől, nem az "okosság" fokmérője.

Mert tudod sokan azt hiszik, hogy minél előbb szobatiszta a gyerek annál okosabb is.:S De ez nem így van.

Én ugyan nem háborgok:) Nálunk hasonló volt a szitu.

Az én fiam majdnem 3 évesen szokott le a pelusról mindenféle cseszegetés nélkül, a nagydolog wc-be történő pottyanása még egy kicsit váratott magára, de az is megoldódott.

... és nem is ismerek olyan iskolás gyereket, aki pelusba jár suliba:)

Egyébként tényleg az a lényeg, hogy anyuka ne görcsöljön a témán, és főleg ne foglalkozzon az okoskodó rokonokkal,ismerősökkel,szomszéddal stb.

Nincs mit, ezért írtam. :-)

Nincs elkésve, meglátod, eljön az a nap, amikor megérik a szobatisztaságra, lehet, hogy hamarosan.

Szia!

Ne aggódj, ez most valamiért biztonságot ad a kisfiadnak. Ne erőltesd, leszokik majd róla.

Az én fiam a 4. szülinapja előtt három hónappal szokott le a pelenkáról. Addig ideges voltam, mert mindenki cseszegetett vele, aggódtam, hogy úristen, mi lesz, hogy megy így oviba.

Aztán vettem egy nagy levegőt, és azt mondtam, majd lesz valami. Nem görcsöltem tovább a témán, és gyorsan le is szokott a pelusról. :-)

(Na, most jöhetnek a felháborodó válaszok, hogy atyaég, hogy hagyhattam egy ekkora gyereken pelenkát!)

Ne haragudj, nem csak a szövegértéssel van bajod..

Én sem szóltam hozzá előtte. Abból, hogy leírtam, hogy milyen szerencsés vagyok, azt szűrted le, hogy felsőbbrendűnek érzem magam?! Vagy tökéletesnek? Két 3 éven aluli gyerekkel?:) Nem reális..

Ezzel kapcsolatban valóban 100%os a sikerélményem, nyilván vannak dolgok, amik nem mennek ilyen simán az én életemben is.

Nem a sorok között olvasol, hanem valamit próbálsz kompenzálni, amit sajnálok..

Nem érzem magam szuper szülőnek. Nálunk is van egy tökéletesen okos, 2 évesen folyékonyan beszélő, éneklő kis csodabogaram, és egy fiam, aki egész nap üvöltözik, akárhogy próbálom rávenni, hogy próbáljon meg szavakkal kommunikálni, csak az anya szó megy neki.. . És én is örülök, hogy ezt is megtapasztalhatom, mint minden percet velük az életben.

Ezért sem értem miért látsz olyat, ami nincs..

Elit? Az ovi, ahol anyukám dolgozik, az számít elitnek. Nem az anyukám fizetése, hanem a gyerekek akik oda járnak. És a legkevesebb közöm van akkor is anyukám fizetéséhez, ha az több lenne. Külön élünk, egy nem túl fényes kerületben, viszonylag jól, de örülök, ha középosztálybelinek nevezhetem magam :)

azért köszi, hogy elolvasod, még ha nem is ugyan azt jelentik neked a soraim, ahogyan én azt szánom... :D :D

:)

a szándékos pelusba kakilás az ebből a nézőpontból semmi... a gyerek egyértelműen szobatiszta, hiszen szabályozza a szükségleteit, jelzi azt... csak éppen a pelusba esik jól.

enyém gyerek másfél év alatt 2x kakilt a bölcsiben, abból is 1x úgy, hogy már ott voltam és nekem szólt. amíg pelukás volt, addig sem! mentem érte, ő meg hazafelé menet volt, hogy már a bölcsi udvarán, de legkésőbb ahogy becsuktuk a kaput magunk után, máris termelte teli a pelust.

most is megesik, hogy a bölcsi udvarán szól, hogy kell... aztán meg rohanhatunk haza, mert megesküszik, hogy nem nyomja addig :D még jó, hogy közel lakunk... nagyon közel :)

Nálad a pont. De azért a lényeg remélem érthető volt. Bár ugye az alap kérdés itt a "szándékos" pelusba kakilás volt... Akkor az most mi? No jó, eszem ágában sincs ezen kötekedni, már csak azért se, mert nem tudom. Igen, ha így vesszük, akkor a szobatisztaság megindulás a 3 éves kor, és a teljes (akkor legyen ágytisztaság) a hat.

Egyébként meg te is tudod, hogy hova lehet tenni a jogszabályt, amikor amúgyis 3x-os a túljelentkezés. Ahol meg nem, kisebb településen, ott meg tényleg meg szokták oldani balhézás nélkül is, bár ott általában nem 28 fősek a csoportok. Azért aki meg nagyon akarja, le tudja mosni. Bár szent igaz, hogy azért egy jó kis téli vírusnál nagy jelentőssége lehet ennek is.

na, most igazán nem kötekedésből... de kicsit keverednek a fogalmak. a szobatisztaság és az ágytisztaság nem ugyanaz... baj, ha a szobatisztaság csak 6 éves korra elvárás... az ágytisztaság idegrendszeri érettség kérdése... ott valóban az 5-6 év a határ.

ja, amúgy volt már aki utánanézett :D nem feltétel ovinál a szobatisztaság! nincs benne a jogszabályban. tehát egy nem szobatiszta gyereket is fel kell venniük, ha elérte az óvódaköteles kort és az a körzeti ovi... csak hát a kényelem sokszor nagy úr, nem akaródzik szart kaparni a gyerekek fenekéről... sokszor sajnos még akkor sem ha vécébe megy, akkor sincs segítség... ráadásul amíg a bölcsiben szerencsével (az idősebbek még) eü végzettségű a gondozó, addig az óvónéni "csak" pedagógus, akinek nem kell feltétlen ismernie a széklet megfelelő lemosási módjait a popóról...

Köszönöm.

Tudom én azt. Látta egyébként szakember is. Bölcsődés is, ott is látja az orvos is, meg a gondozók is. Ők is azt mondják, hogy ez a gyerekek nagy részénél így van, hogy a kaki nehezebbe, sokáig pelusba megy, a csoportban se ő az egyetlen.

Meg a gyereket magát ismerve is ez következik a jelleméből. Egy nagy, tagbaszakadt, lassú kisfiú. Beszélni is később kedett, mint az átlag. Látta szakértői bizottság, papírunk is van róla, alaposan kivizsgálták. Mert bár a "a fajtám nem tartozik az elithez", mint kedves társunktól megtudhattuk , szóval ennek ellenére úgy gondolkozom, hogy ha valami eltér az átlagtól (még ha bele is fér a normális tartományba), kivizsgáltatom több szempontból, mert inkább a szakember mondja azt, hogy nincs baj.

A szakemberek egyébként egybehangzóan azt mondják, hogy 6 éves korig kell a szobatisztaságnak kialakulni. Persze nem olyan értelemben, hogy mindenki legyen pelenkás, hanem olyan értelemben, hogy addig elfogadható az esetleges alvás alatti, vagy éjszakai bepisilés, vagy a széklet részleges pelusba végzése. Ezen senki nem akad ki. Sőt, egyenesen rossznak tartják az óvóda-kényszert e tekintetben. Persze, nyilván nem az óvónéni dolga pelenkázni, ez rendben van, de akkor se jó ez a kényszer. Aki bölcsis, annak szerencséja van, mert ezzel az indokkal maradhat, de aki nem, ott azért vannak bajok.

Az ovikban is vannak sokan, akik ott szobatiszták, de éjjel még baj van, és a kaki otthon megy, és sokaknak pelusba. Csak mondjuk a szülők ezt nem plakátolják ki.

No látod ez a rejtett vélemény jött át az előző írásodon is, pedig előtt én még nem is szóltam hozzá ehhez a fórumhoz.

Mert van, aki nem csak a mondatokat értelmezi, hanem a "sorok között is olvas".

Ezek szerint az elit már pár mondat véleményből ennyi mindent tud rólam, hogy ilyen ítéleteket hozzon? Ehhez gratulálok. Én élvezem a tökéletlenségemet, élvezem a fejlődést, annak megtapasztalását, amit még nem tapasztaltam. Igen, amikor a tökéletes kis első lányom után (amikor én is azt gondoltam, hogy én vagyok a szuperszülő, meg mindent jól csinálok) bizony olyan gyerekem is lett, aki másként fejlődött, úgy éreztem, hogy igen, de jó, hogy ezt is megtanulhatom, megláthatom.

Neked is sok örömet a felfedezésekhez. :-)

Nem, csak a hülyeségen akadok ki, nem egy normális hozzászólón :D Nem vagyok retardált, csak van amikor elegem van abból, hogy az arcomba ömlik az ostobaság :( :)

Valóban nem, legalábbis anyám is eléggé ki van tőle, főleg, hogy ha éppen pelenkáz, akkor a többi 25 gyerekhez nem tud odaszaladni, és ez nem anyámnak rossz.. de tény, hogy van nem is egy pelenkás gyerek a csoportjában. De szólt ő már a főnökének cifrább dolgokért is, egyszer egyik évben konkrétan gyógypedagógiai feladatokat látott el, mezei óvónő létére, de az volt a válasz (ebben az esetben és amúgy mindig), hogy nem ő dönt arról, hogy ki járhat ide és ki nem, aki pedig eldönti az okkal tette.. ennyi. Ez egy 'elit' ovinak számít amúgy, ha jól tudom..:)

Tudtommal óvodába nem mehet pelenkás gyerek. Vagy márváltozott a helyzet Sophyca?

Nem kell kötözködésnek venni, mielőtt nekem is leordítod a fejemet, csak én így tudom, de lehet esetleg rosszul....

Sziasztok!

Az én fiam 5 éves koráig csinálta ezt, már jártunk pszichológusnál is, de semmi, visszatartotta, ha nem kapott pelenkát. Volt, hogy álmában kakált, mert akkor nem tudta visszatartani. Aztán nyáron egyszer csak a wc-t kezdte használni, mellesleg leszokot a cumiról is (addig cumizott otthon) és megtanult biciklizni. Valahogy ekkor akart nagy lenni. Lehet, hogy az is belejátszott ebbe, hogy akkor vártam a testvérét, így jobban átérezte, hogy ő már nagy. Szóval ne (nagyon) nyugtalankodjatok, majd megoldódik ez dolog is!

Szerintem azért ez nem csak kényelmi kérdés. Mármint, hogy hagyjuk a gyerekre, majd megérik rá, stb. de a szülőnek kényelmesebb lenne.

Nem. Mert ha jól értem, a gyerek egész nap elvan pelus nélkül, az oviban is, csak akkor kéri a pelust, amikor dolga van. Addig visszatartja. Hát, a felnőttkori zavarok nem csak abból adódnak, hogy anyu rástresszelt a szobatisztaságra. Az is legalább annyi problémát okoz, hogy gyerekkorában mindig visszatartja, sose megy el időben, mert meg kell várni, mire előkerül a pelus, stb.

Egy ekkora gyereknél szerintem nem azon kéne pörögni, hogy csinálja, hanem rájönni, miért nem akarja a bilit/vécét (fél tőle pl, stb.)...

Ne hidd azt, hogy más rosszabbul csinálja, és azért lesznek később szobatiszták a gyerekek. Elég sértő ez az áttételes feltételezés. Ez nem lóverseny.

Nekem 4 gyerekem van, nagyon úgy néz ki, hogy a legkisebb előbb lesz szobatiszta, mint a sorban eggyel előtte lévő. Egész más tipus, már idegrendszeri fejlődés, más lelki világ..

Szóval a nagyon jó példa, meg jó lelki alap is csak egy része a dolgoknak. (Persze vitathatatlanul fontos része.) Meg is szakadhatsz viszont, ha a gyerek nem úgy van összerakva.

Nagyon sokaknál így van ez. Az egyik gyerekemnél nálunk is.

A kakilás még felnőtteknél is egy nagy dolog, gondoljatok bele, hányan vannak, akik nem tudnak közös helyen elmenni, csak otthon, vagy csak zárt ajtónál végzik a dolgukat.

Az, hogy egy kicsi gyereknek - ahol egyébként megindult a szobatisztaság - ez egy nehéz dolog, az teljesen normális.

Már tudja tartani, szabályozni, szóval minden ok, már csak egy kis lokális áthelyezés kell.

Ha még egy év, akkor annyi. Ez ilyen játék. Semmiféle kényszerítés nem jó, ez teljesen a magánügye, emiatt sohase szabad azt éreznie, hogy nem csinál jól valamit. (Persze az állami pelenkatámogatási alap létrehozására már én is gondoltam...:-))

az én 2 évesem már hosszú hónapok óta szobatiszta, pedig sosem izgultam erre rá.. velem szokott jönni, ha pisilek, elég nagy a wc/mosdónk ezért imádott mindig bejönni velem oda, 1,5 évesen vettem neki egy bilit, elmondtam kb 2-3szor, hogy ez a Te wc-d, olyan mint anyának ez a nagy, csak kisebb. Én ha érzem, hogy pisilnem vagy kakilnom kell ide jövök, ha szeretnéd te is csinálhatod együtt anyával. Nagyjából azóta 'anya szorít a pocakom' van és megyünk bilire :)

A fiam 1 évesen ráült a bilire, láthatóan nem kellett kakilnia, de kipréselt egy nyúlbogyót, és megtapsolta magát :D

Fogalmam sincs mit vagy hogyan csinálok, én csak egésznap játszom velük meg élvezem, hogy vannak :D ezek meg így jönnek ... :D :D

azon gondolkodtam, hogy az sem sokban más, mint ez a helyzet, hogy az én gyerekem sokáig csak bilibe volt hajlandó... de úgy, ha nem volt bili, akkor nem pisilt, nem kakált... ha csak megemlítettem a vécét, hogy oda is lehetne, már üvöltött, sírt, hogy ő márpedig nem ül rá. hetekig zokogott, hogy ő majd sosem lesz ovis, nem akar oviba menni, mert ott nincs bili (bölcsiben ezzel próbálták rávenni, hogy a vécét használja). egy idő után még az ovi említésétől is sírni kezdett.

megkérdeztem, meddig akar bilibe pisilni/kakilni... ő mondta, hogy amíg kicsi. majd ha nagy lesz, akkor majd nem kell már a bili.

aztán egyszercsak az utcán elkezdett kiabálni a futóbiciklijéről (amit némileg elméretezve vettem próba nélkül), hogy nézzem meg, hogy már olyan nagy, hogy leér mindkét lába... és ő most majd ráül a vécére.

aznap este eltettük a bilit, nem kellett többet.

kisfiadat kérdezted már arról, hogy mikor szeretne bilibe/vécébe pisilni/kakilni? lehet, ha ő tűzne ki egy célt (pl ha olyan nagy lesz, hogy eléri már a villanykapcsolót, polcot, akármit... vagy olyan nagy lesz, hogy már tud egyedül biciklizni... akármi... nyilván ezek már lehet rég megvannak, nem tudom...), lehet, menne.

mondjuk azt továbbra is tartom, hogy erőltetni, foglalkozni vele nem sokat kell. szóba lehet hozni, de ne legyen központi téma... csak olyan "mellékesen" beszélni róla, hiszen nem egy fontos dolog, nem szakad rátok az ég, ha nem változik azonnal a helyzet.