Te szeretnéd tudni, ha a férjed szeretőt tart? (beszélgetős fórum)

Még huszonéves koromban döbbentem le nem egyszer mennyire naívak a nők.

Belekeveredtem egy dologba, megismerkedtem egy pasassal, valamilyen úton-módon kiderült barátnője van, de járni akart velem.

Egy barátnőm ismerőse a csaj és a barátnőm rájött hogy a srác velem akarja megcsalni a barátnőjét.

Elég hosszú lenne leírni a sztorit, a lényeg: hogy amikor felhívtam a srácot hogy találkozzunk ott volt mellettem a csaj is, direkt csináltuk úgy hogy hallgasson mindent végig...mondta a srác igen járni akar velem , tetszek neki, meg most nincs barátnője stb. erre a csaj átvette a kagylót és ő beszélgetett a sráccal tovább és nem ismerte meg saját barátnője hangját, csak amikor kérdezte a csaj :Tudod most kivel beszélsz?

Na a vége az lett, hogy pár nap múlva én voltam a szemét hogy le akarom nyúlni a pasiját!!! Azt hazudta neki hogy én akartam felszedni. És ő elhitte annak ellenére hogy végighallgatta a telefonbeszélgetésünket!!!

Azért az érdekelne, hogy pocokdiszno honnan tudja ilyen biztosan? Mit látott egyáltalán? Mert ha hall valamit az kacsa is lehet.

Amúgy meg vannak olyan buta nőcik, akármennyire is bízik a barátnőjében, inkább a férjének hinne.

"Jobban hiszel a szemednek mint nekem?" Ki ismeri ezt a mondást? Milyen sokan bedőlnek még ekkor is.

Erről csak ennyit.

Az alábbiak alapján én nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az én barátaim/barátnőim voltak annyira korrektek, h anno elmondták, amit elkellett és én nem voltam rájuk mérges ezért.

Bennem soha fel sem merül, hogy egy olyan embernek, akit a barátomnak mondhatok ne mondjam el, hogy csalja a párja. Úgy érzem, hogy mivel a barátom, kutya kötelességem foglalkozni az ő kis életével is.

Természetesen, ha "csak" ismerősről van szó, akkor nem szólok, mert az már valóban nem az én dolgom. De tudjunk különbséget tenni az ismerős és a barát között, nem?!

Általában senki nem feltételez ilyen dolgokat a barátairól, hisz a barátai.

Ezért olyan fájdalmas a csalódás, ha mégis bekövetkezik a pofára esés.

Igazi "jóbarátnő" vagy

Nem mondanám el, bármilyen jó barát, közöm nincs hozzá

:)

Én tuti egyiknek se szólnék, nem az én dolgom. Úgyis kiderül, ne én legyek már a rossz.

Nem értek egyet azokkal akik a férjnek szólnának.

MERT:

Nagyon rafináltak a pasik (mondjuk a nők is). Mi van akkor, ha a férj megelőzi a bajt és "eláztatja" a barátnőt? Egy variáció:

Mondja a feleségének :"Na képzeld már el, XY barátnőd olyanokat mondott nekem hogy csallak Téged. Milyen barátnőid vannak neked? Honnan vesz ilyeneket? Mert én ezt kikérem magamnak"

Na ilyenkor történik az hogy a feleség kérdőre vonja a barátnőjét, a vége az hogy összevesznek a férj meg röhög a markába.

Ez csak egy példa, lehet más kellemetlen variáció is.

Igen,szeretném tudni,és két kérdésem lenne:

-miért?

-tudunk változtani?

Nem tudom, hogy szeretném-e tudni. Szerintem úgy vagyok vele, hogy vagy csinálja annyira titikban, hogy ne gyanakodjak, vagy sehogy, de ne szánakozzanak miatta rajtam.

Több ismerősömnek van működő, booldog kapcsolata némi botlásokkal tarkítva. Nem gondolnám, hogy bele kellene szólnom, szerintem elég erőszakos dolog egy párkapcsolatba kívülről ilyen információt juttatni. Nemh hiszem, hogy jogom van az egyensúlyt megbontani.

Persze a csalónak meg lehet mondani, hogy gerinctelenségnek vagy óvatlannak vagy hülyének vagy érdemtelennek tartom.

Én a férjnek szólnék.

Persze, majd mindenki azt mondja, hogy szeretné tudni, de legtöbb esetben a rossz hír hozója marad szarban, és lesz mellőzve.

Én is a férjnek szólnék, h tudok mindent, de én azt mondanám neki, h ha ő nem mondja el a párjának, akkor én fogom.

Hasonló helyzetben elvárnám, h merje bevallani, h félrekavar, és még időben új életet kezdhetnénk.