50-es férjem dobott egy 29 éves csajért. Hogy éljem túl? (beszélgetős fórum)
Egyrészt megtehetem.Másrészt mi ez a fene nagy harciasság?A férjem valószínűleg így gondolja.
Egyéb?
Hogy jön ez most ide?
Szerintem benézted.Nem a fórum indítónak írtam,hanem egy hsz-hoz fűztem megjegyzést.
Mitől ez a fene nagy magabiztosságod, hogy másokat, ráadásul az édesanyját így minősíted???
Te annyira kis tüzes menyecske vagy közel ötven évesen, 25 évi házasság után? Vajon a férjed is így gondolja???
Nagyon gyakori eset, hogy az a férfi lép félre , akit otthon a felesége maximálisan kiszolgál minden téren. Pont azért teszi, hogy kipróbálja magát mással is, hiszen ő olyan szuper és tökéletes, akkor biztos jobbat érdemel.
Nem vagyok híve a körbeudvarlásnak egy házasságban. Nem, legyen egyenrangú mindkét fél.
Én is úgy gondolom, hogy így teszek, de ki tudja? Még egy férj sem mondta, aki elhagyta a feleségét, hogy megcsalom, pedig mennyit törődik velem!
Amúgy meg egyikőnk sincs bebiztosítva, hogy nem történik meg ez vele akár holnap , akár tíz év múlva .
A hozzászólásaid alapján úgy gondolom, Te egy nagyon érzékeny és jó ember lehetsz, és nagyon tudsz szeretni. Most őrült nagy önvizsgálatot tartasz és mindenáron hibát keresel magadban...
Szerintem ilyenkor, ekkora krízisben, ilyen rossz lelkiállapotban az ember abszolute nem látja objektíven önmagát, a helyzetet, az oda vezető okokat, hanem mindent felnagyít, és az igazán jó emberek ilyenek, hogy nem a másikat szapulják, hanem saját magukban keresik a hibát. A gond csak az, hogy még ha volt is hiba, szerintem most ezerszer nagyobbnak éled meg, mint amekkora valóban volt Benned.
Egyébként meg... emberek vagyunk, ezért is vannak tökéletlenségeink... aki annyira hiper tökéletes, az sosem adja önmagát.
AZ ingerültséget és közömbösséget a klimaxra is
foghatnánk (nem tudom hogy állsz e-téren)de a nemtörődömség az nagy hiba.Nézd az ember amíg él,tanul.A vám néha túl nagy,de minél nagyobb,az ember annál hamarabb okul és legközelebb már nem
követi el ugyan azt a hibát..
Nyugodtan írhattál volna még több szakajtónyi problémát,a helyzet az,hogy a nap 24 órájából néhány perc féllábbal is kell hogy jusson életed párjára.Igen,foglalkoznék vele.Számalan alkalom marad arra naponta hogy nem csak simogatással,de
bármilyen módon kifejezésre juttassam hogy fontos nekem!
Egy frászt tévhit. Vegyünk egy példát: pl. egyik gyermek halálos beteg, a másik éppen szakított a párjával, az egyik nagyszülő állandó gondozásra szorul, a férj munkanélküli , egy fizetés, a feleség dolgozik, kórházba jár az egyik gyerekhez, ápolja a lelkét a másiknak, pelenkázza a szülőjét. Na, mondd meg nekem : te ilyenkor azzal foglalkoznál, hogy a férjedet simogasd, mert úgy érzi elhanyagolják ????
Van fontossági sorrend, mindenhol van, akinél nincs , ott nagy a baj. A gyermeked mindíg fontosabb lesz, mint egy férj... hiszen lásd a fórumindító példáját: ő bármikor odébb állhat.
Akkor jó, ha a férj partner ezekben a nehéz helyzetekben, együtt minden probléma kisebbnek tűnik és akkor nem érzi magát elhanyagoltnak. Ha nem partner, akkor nincs is téma tovább, akkor menjen , amilyen messze csak tud.
Amit a nők nehezen értenek meg!!! Lyukfúrási probléma:
Fúrógép elő, tipli, csavar megkeresni, kalapácsot, hosszabbító. Fúrás: kosz a falon, földön, porszívó elő, porszívózni, tipli be, kalapács, kép a falra, esetleg akasztót is szerelni! Utána szerszámokat elpakolni.
Meddig tart fúrás??? Talán 5 másodperc. Ha nem segítenek, mondjuk úgy hogy porszívó csövét odatartjuk, megspórolva a takarítás, akkor ez lyuk legalább fél óra, ha van segítség 5 perc!
Egy idő után semmi hangulatom se volt, mivel baromira untam a fél órás procedúrát...és mi volt? Kép nem került fel a falra. Most akkor ki hibás?...és ezek nagyon hétköznapi egyszerű dolgok, de ebbel összegyűl nem kevés, akkor végén már mindenki fütyül a másikra és azt se tudják, hogy hol és mikor romlott el...pedig csak 5 percen múlott volna a dolog!
Na igen, ez szar ügy. Persze az is érdekes lesz, amikor apu lesz 70, anyu pedig 50, azaz épp a legtüzesebb korban.
Ez esetlegvigasz lehet, ha sovány is.
:(
Hát igen....igazad van...
De a feleség vajon miért nem foglalkozott a férjjel?
A másik oldalt nem ismerjük...lehet ,hogy oka volt rá....
..csak hogy értsd az életet is! Szomszédom azért akart elválni, mivel hosszú hónapokon keresztül mikor hazajött, annyi se mondtak neki, hogy húzd meg a f...m. Nyugodtan nézte tovább a feleség a TV-t, emeletről le sem jött, ha enni akart, akkor kinyitotta hűtőt és talált ott valamit vagy nem!
Ő volt a kenyérkereső!!! Egy idő után megunta ezt és fogott egy nőt, aki mit ad isten figyelt rá és jól érezte magát. Feleség persze depressziós lett, mivel felfogta, hogy az apjuk nélkül nem megy. Így telt el egy év, férj külön élt, azonban gyerekeken kijöttek gondok, így gyerekek miatt visszaköltözött. Gyerekek rendbe jöttek és még most is együtt élnek! ha most itt nincsenek gyerekek, akkor bizony össze se jönnek, de ez is egy olyan helyzet volt, amikor férj baromira feleslegesnek érezte magát és inkább ment oda, ahol észreveszik és megbecsülik!!!...és most is látok a környezetemben ilyet csak nem mondja a feleségnek, azonban rendszeresen eljárogat! Miért?? Mivel máshol legalább megkapja azt minimális szeretetet, amire vágyik. Az élet nagyon apró dolgokon múlik!
Közömbösség nagyon veszélyes, mivel a másikban azt az érzetet kelti, hogy felesleges, teljesen mindegy, hogy van vagy nincsen. Ha valaki egy kapcsolatban feleslegesnek érzi magát, akkor minek maradjon benne? Miért kéne tovább folytatni azt, ha teljesen felesleges. Ha ezt mutatjuk és éreztetjük, akkor azt gondolom, hogy teljesen jogosan érzi a másik, hogy így is van. Akinek igénye, hogy valamilyen szinten fontos legyen, akkor erre figyelni kell, de az is gondolkodtató, hogy lehet egyáltalán a másik számára teljesen közömbös valaki.
Ha azt látjuk, hogy másik számára mindenki más fontosabb, akkor hogy tud működni egy ilyen kapcsolat?
Dehogy te vagy az oka!!!!!!!!!! Ha ingerült és közömbös is voltál, akkor most annak keresd meg az okát és meglátod, meg is fogod találni, az pedig a férjed hozzád való viszonyulásában fogod megtalálni. Hidd el, minden történik valamiért. Ha magadat hibáztatod, az tévút. Ne gondold, hogy minden azért van, mert te csináltál valamit rosszul. Egyszerűen belezúgott a nőbe és kész, fejre is állhattál volna, ő akkor is elmegy, ha el akar menni. Fogadd már el, hogy nem te vagy a hibás!!!!!
A lehetőségeid beszűkültek, ez nyilvánvaló. Mindenkinek nehéz, érzelmileg is és anyagilag is, ha egyedül marad sok éves házasság után. Ezer dolog van, amit mindíg a férj szokott intézni, megjavítani, ami az ő dolga volt a kapcsolatban. Most ez is rád hárul. No és nem utolsó sorban: két fizetés az nem egy fizetés. Ez már valószínű, hogy így is marad... és még sok év múlva is érezni fogod, mennyire jó sorod volt akkor, amikor ez fel sem tünt neked. Meddig lesz ez így? Lehet sok évig. Gondolj mindíg arra, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Ekkora törés az életben csak egy lehet, másik már nem... legalábbis ilyen jellegű. Már soha nem fogsz ennyire kötődni senkihez, mint hozzá, de lehet, hogy nem is kell, lehet, hogy jobb annak, aki félvállról tudja venni az emberi kapcsolatokat.