Zajongás(gyermekek által) egy társasházban (beszélgetős fórum)

Egyébként beszéltem erről gyerekpszichológussal is, aki ismeri a gyerekeimet.. Ő is azt mondta, hogy hosszú távon el kell költözni..

Mi is ezt szeretnék, csak azért meggondolatlan hitelekbe se szeretnék beleugrani emiatt..

Nyilván kertesházban ideálisabb a gyereknevelés, bár már volt itt olyan fórum is több is, ahol az udvaron való játékért jelentették fel az anyukát, a másikat meg azért, mert a ház előtt bicikliztek a gyerekek.. Tehát már az se tuti.

Honnan veszed, hogy állat módon játszanak?

Sajnos a mai átlag magyar lakásállománynál az a helyzet, hogy egy teljesen normális zaj, pl. a kisfiam normál menésének a zaja is zavarja a szomszédot.. Ha anyám, aki 90kg, átmegy a szobán nálunk is összekoccannak a poharak..

Erről meg senki sem tehet igazából, csak az általános csóróságunk. Ugyanis egy 80 éves, világháborút megélt acélgerendás födémnél az lenne a csoda, ha másképp viselkedne.. Nálunk is azt nem értik meg, hogy nem mi vagyunk az állatok, mert csak megyünk a földön.. Hanem sajnos az a baj, hogy egy ilyen elöregedett szerkezet még fel is erősíti a zajd, a döngést.. Ez van. Én is hallom a felettem lakót.

Egy olyan ház, lakás ami ténylegesen a mai követelmények szerint van tervezve, építve az még a durvább zajokat is szűrni tudja annyira, hogy ne kelljen megőrülni... Csak egy olyan kétszer annyiba kerül. Ez van.

DD

De komolyra fordítva, bárcsak tenné.. Legalább nem lenne olyan tökéletes.. Ő tényleg soha nem okoz zajt, csak ezész nap azt lesi, hogy mást mit csinál.. Ha hallgatná a nótatévét, akkor nem hallaná a mi zajunkat, és nem lenne miért balhéznia.. Akkor meg unatkozna.

Egy panelban felnövő gyereket semmi sem kelt fel. Fölöttünk egy zongorista lány lakott. Akkor is délben gyakorolt, amikor a gyerekem kicsi volt. Semmi sem történt, aludt tovább. Soha eszem ágába se jutott, hogy baj lenne a zongora. Pont azért, mert közösségben lakunk, és el kell fogadni, hogy emiatt nem lehet némán állni a szoba közepén a fiatalságnak. Másoknak meg kutyájuk van, volt, amikor egész nap ugattak egymásnak. De nálunk ezért se volt divat balhézni, nekem már ez nem tűnik fel.. Nekik meg az volt a jó, hogy várta őket otthon legalább egy "állatka", mert egyébként egyedül voltak. Ez is érthető.

Az előző hozzászóló azt írta, hogy hagy gurítsa 10 percet..

A helyzet az, hogy a gyereknek alapvető joga a fejlődéshez való jog. Márpedig egy kisgyereknél ez úgy valósul meg, hogy a tárgyakat gurítja, rakja, teszi-veszi. Ja, és mászik, kúszik, néha-néha leborít valamit.. Aminek zaja van. Ha ebben meggátolod, szintén megsérted a törvényt..

Mert te mit mondanál egy 1-3 éves gyereknek, hogy ne gurítsd, ne építs, ne játsz a kisautóval... És akkor mégis mit csináljon? Olvasson Shakespeare-t?

Persze, ez utóbbi bekezdés nyilván nem jelentheti azt, hogy egy panelban ész nélkül bármit lehet bármeddig egy gyereknek..

Én viszont igenis éltem úgy panelban, hogy én is elnéztem másnak a kutyát, a zongorát, a gyüjtögetési mániát, mások meg elnézték a gyerekzajt.. Sokkal jobb volt így mindenkinek, és szerettük egymást, ott jó volt kimenni a lépcsőházba.

Azok meg éjjel üvöltetik a Nóta Tv-t.

:D

Amúgy egyetértek.

Nálunk detto ugyanez a helyzet. 3 éve kivagyok emiatt, mert ami tőlem telik, és a gyerekektől elvárható, azt megtesszük. Ennek ellenére vagyunk rohdékok, cigányok, meg mindenek... Nincs labdázás, fogócskázás, tánc, torna, motorozás, semmi ilyesmi.. A hangjukért is rájuk van szólva, még néha rájuklegyintve is. Ha már nagyon pörög valamelyik, félbehagyok akármit, váltunk tevékenységet, megfürdetem, stb.. Én már ennél többet nem tudok tenni.

Sőt, kívülállók már mondják, hogy már nagyon gáz, hogy semmit sem szabad szegény gyerekeknek, nagyon rossz lehet nekik. Így is van, utálnak itthon lenni. Azért ez se normális.

Hozzáteszem, eddig lakótelepen laktunk, és mindenki szeretett minket.. Soha ilyen gondunk nem volt..

Hogy mit lehet tenni? Első körben én kértem egy segítő nénit az Otthon segítünk alapítványtól. Nem titkoltan többek között - egyébként ránk fér a segítség - azért, hogy legyen egy tapasztalt valaki, aki egy kvázi hivatalos személy, és a valósan ismeri a gyerekeket, meg azt, hogy mit csinálnak, és mit nem... Egyébként szerinte VIP család vagyunk másokhoz képest, mondja, hogy sok helyen egy gyereknek nagyobb a zaja.

Másik dolog meg, hogy jó, jelentsen. Jöjjön csak ki mindenki, és nézzék meg a mindennapjainkat, a nevelésemet. Ha kivetni valót találnak, hát lelkük rajta. Egyébként nem hiszem, hogy akkor, amikor hemzsegnek a tényleg problémás családok, elhanyagolt gyerekek, akkor pont a magukat eltartani tudó mérnökcsalád lenne a legnagyobb gondjuk.. De mondom, szeretettel várom őket..

Régen azért nem voltak az emberek ennyire egoisták. Persze, hogy kellemetlen lehet a gyereksírás, üvöltés. Csakhogy senki sem nőtt fel enélkül ő maga sem. Valahogy az ember egy normál élet során hol kapja, hol adja ezt a zajt, ezért mindenki részesül belőle mindkét oldalon. Egy gyerekeket nevelő család, meg soha nem tud olyan csendes lenni, mint mondjuk egy egyedülálló nénike, ha megszakad se.

Kedves Fórumindító!

Nagyon szépek a gyermekeid!Gratulálok!

Én és a párom is egy vasútvonal mellett laktam-laktunk, lehet itt a titok eklásva:))

a fűnyíró őket is zavarja,de az iis ha nincs levágva, ők meg nem állnak neki mert rokkantnyugdíjasok.

Korábban indítottam én is hasonló fórumot.

Ahogy írtad,semmi rosszat nem csinálnak a gyerekek.Nem lehet elvárni,hogy egy helyben üljenek,és csendben legyenek.Nálunk olyan szomséd pattogott,akiről azóta megtudtam,hogy a fia,mikor kicsi volt,visított,hisztizett,nehezen kezelhető gyerek volt.Kamaszként most csak a zenét üvöltetti,sosem szóltunk.Persze köszönni nem köszön, azt ugyan minek?!

Szóval ha 8-tól fél 7-ig alszanak a gyerekeid,napközben gondolom oviban vannak,akkor délután azt a kis időt ki kell hogy bírja.

Van fordított eset is.A házunkban az egyik néninek folyamatosan telefonálnak az alattuk lakók,hogy ne porszívózzon (nem éjszaka csinálja).Ő mondta,hogy sosem szólt,ha a fiuk sírt,hisztizett.Mégis minden alkalommal szólnak.

Vannak extrém esetek tény,de sajnos hiányzik egyre több emberből a tolerancia.

Na ők ia pont ilyenek. zavarja őket amikor 6órakor valaki kint engedi a vizet a locsolóba, hogy akkor etetik az állatokat amikor ugat a kutya-hápog a kacsa... Én tényleg próbálok toleráns lenni, délután amikor jó idő van-volt akkor a 3 ház közötti játszón voltunk,akkor meg az volt hangos és hogy ők akkor is hallanak mindent ami lent törétnik. A lakótelep ahol lakunk egy kisváros külterületén van, tehát alapjába véve halk környék. de csak ők azok akik mindenért szólnak, amikor költöztünmk és vittük fel az elsőra a konvektorokat akkor is a pasi szólt hogy minek állunk az udvaron.

Végülis igaza van az előbb írt illetőnek hogy ez nem boncolgatni való téma, mert nincs itt a másik fél, csak az a baj hogy a másik fél nem hallgat meg csak ordítja a saját "igazát" és szarik a fejedre.

Én belvárosban élek és egyik néni megőrül a madárcsicsergéstől. Mindentől, ami a természetet jelentené.

Teljesen mindegy hol élünk, az biztos mindig akad, aki nem tud közösségi ember lenni, akinek mindenkivel és mindennel baja van.

Nálunk kiderült a néni nagyon magányos, hiába íratta a lakását az unokájára, az rá sem bagózik.

Annyi kellett neki, hogy néha elbeszélgessünk vele, nála felolvadt a jég.

Tudom, kicsit felkaptam a vizet. Csak hirtelen eszembe jutott az a vén szivar a tv-ből, aki már azért is kopogott amikor egy játékot leejtettek a szőnyegre a kamerák előtt. Szóval nekem ez a típus ugrott be, lehet azért voltam ennyire indulatos.

A másik véglet meg akinek a gyerekei olyanok, mint egy elefántcsorda és nem is akarnak tenni ellene. :(

"Ha ennyire nem bírja elviselni a más emberek által keltett zajokat, költözzön tanyára. Mert az ilyenek még a kertes szomszédba is belekötnek, h hangos a kutya meg a porszívó."

Ez fordítva is működhet, akinek gyereke lesz és zavarja, hogy a szomszéd nem fogadja el, hááát akkor költözzön inkább tanyára.

Persze nem gondoltam komolyan, de ki nem állhatom ezt, a költözzön tanyára mondatot.

Mindenkinek tolerálni kellene, hogy más is él a környezetében. Nála is sírt a gyerek, ő is volt éjszakás,tanult zenét, gyászolt, beteg volt és minden zajtól szétpattant a feje stb.stb

Embernek kellene maradnunk, minden helyzetben.