Volt feleség (beszélgetős fórum)

Azt kaptam multkor a lánytól hogy az anyja azt üzeni hogy én egy f.sz vagyok és hogy utál. 6 éves a gyerek és ezt üzeni vele.

Miért: mert kifestettem a körmét halványrózsaszinre, de nem csak az övét hanem a saját lányomét is. Mert játszottunk, és igen jól elvoltunk még a kiscsaj is jól érezte magát.

Baromira rosszul esett. Mit csináljak, legszivesebben jól beolvasnál neki. Nagyon dühit.

A rivalizálás talán természetes, legalábbis a mi esetünkben is versengett a két gyerkőc egymással. én hagytam őket, had oldják meg egymás között, sőt, máig is előfordul.( ritkán avatkoztam közbe). Mindíg is igyekeztünk ugy kezelni a két gyereket, hogy ne legyen különbség köztük (mármint, én gyerekem, te gyereked). Viszont mára már igazi tesok.

A kiscsajjal nem lehet leülni beszélni, ( vagy esetleg a lányoddal beszélni ezekről a problmákrol, hogy ő is hallja?) Elmondani, hogy őt is ugyanugy szeretitek...ilyesmik? Tuti sasolna. Végül is a gyerekek nem hülyék, sokáig nem is lehet beetetni őket.

A párom kisfia évek (1 év min.kellett)multán fogadott el, viszont bizalmasabb velem, mint bárkivel. Tudja, hogy rám számíthat. Nálunk is ment ez a "telebeszélte a fejét" dolog. Ugy jött haza a gyerek, hogy két napig nem szolt, nem kért még enni sem, ha éhes volt (anyuci megmondta nekem is, hogy semmi közöm a gyerekhez-sujkolta ő a gyereket is sokmindennel).Mára már ez elmult, mondhat neki, amit akar, a fiam tudja/ érzi, hogy mi az igazság.

Elfogadott engem 2. anyjának, beleszokott a helyzetbe. Megy láthatásra, szépen jön vissza, már nem tudja félrevezetni.

A ruhákra viszont én is kényes vagyok. Egyszer visszahozta a vadiuj sportcipőjét ugy, hogy szétrágták a kutyák, és egy szo nélkül berakták a szatyorba. Semmit nem szolt, hogy ez-vagy az történt, majd potlom...bocs... (ennyi elég lett volna, hogy ne huzzam fel magam) A másik, amivel ki tud borítani, ha nem tanulja meg vele a leckét, vagy leírja helyette.

Probáld meg mondani neki, ha visszaviszitek a kislányt, hogy lehet nem ugy lesznek a ruhák, ahogy elvárta volna, de majd igyekszel figyelni.. (lehet megsporolod neki a telefont, és elébe mész egy "problémának", hisz szoltál előre). Ha ugy is tudod, mire hogy reagál, hát lépj te először, így már érdektelen lesz megszolni. Egy élmény lesz a fejét látni, hidd el.

Mivel nem ad információt és most már nincs is ott a lány biztos jól megfenyegette az ex feleség vagy kitudja miket mondott a páromról.

Nekem is lányom van 5 éves mint a párom lánya és néha kezelhetetlenek. Rivalizálnak. Ez az enyém, ne nyulj hozzá stb. Egésznap pálik a szám hogy ne beszéljenek igy egymással, jó jó megigérik 5 perc telik el és megint vita van.

Velem közönbös, csak akkor vagyok jó ha inni kell vagy valami nasi. Amugy nem foglalkozik velem. Megkérem valamire és mint aki megse hallja.

Ma a két lánnyal voltam (és párom megint megy valahova és megint velük leszek) és egésznap ment a hiszti a párom lányánál. Sajnos az ex tett róla h utáljon a lány, biztos h bele beszélte h ne fogadjon szót. Egyszer már emiatt elszólta magát. :( Ez van. Ez lesz. Türök. Mást nem tudok mert a párom nem foglalkozik ezzel. Aztán majd lesz valami, talán mikor vasárnap vissza visszük és mikor a nöci bemegy a házba kiboritja a táskát és darab számra megnézi a ruhákat biztos fogja hivni a párom h ez nincs meg ez hogy nézki, vagy kitalál valamit amibe beleköthet, és én megint sirógörcsel jövök haza.

A fenyegetést az ovonő is szo nélkül hagyja??

Valaki a szülők közül?

A leányzo rendesen kihasználja a kialakult helyzetet. A fejetekre fog nőni. A párod meg aszisztál...Nem hiszek abban, hogy jo elkapatni a gyereket a láthatás ideje alatt. Egy közös program sokkal több, mint egy tv nézés (ahogy te is írtad). Ez inkább tesz jot a gyerekeknek is, nektek is.

A két lány hogy van el együtt? Mennyi idősek? Hozzád hogy hogy viszonyul a párod lánya?

Nem lehet. az ovónő meg lett fenyegetve. Hituk telefonon h mi van a gyerekkel és h mikor milyen ünnepek lesznek, vannak, errő h nem adhat felvilágositást, stb. Meg fenyegette az ex.

Párom szerintem bele törödött, azzal el van h 2 hetente 1 napot vele van a lány, akkor is semmi program csak vagyunk (én hiába kérem h menjünk) azt mondja hadja h a lánya most itt kiélje magát, nem piszkálja senki. A kislány egésznap tévét nézne, mindenért hisztizik h nem tudja kigombolni a nacit, ma reggel azért hisztizett h nem mos arcot mert csipi a viz, nem szeretne teljesen vissza fele fejlődik. És tudom hogy holnap ha az apja is itthon lesz az lesz h tévéznek egésznap, az én lányom meg igényli a mozgást a foglalkozást, probáltam h majd ketten egymással hátha könnyebb, de a párom lánya nem hajlandó, azt mondja nem szeretném bevágja a hisztit és beül a tévéhez. Párom meg csak hadja.

Nem tudom, milyen a párod. Nincs nála is egy határ, ahol majd ő is megelégeli?

Valahogy rávilágítani neki, hogy ez is a gyerek érdeke, ha lép ez ügyben?

Ha kiborulsz minden esetben, az nem segít. Tudom, milyen nehéz visszafogni magad, én is temperamentumos vagyok. Néha kiborulni, néha csak szolni, hogy "ugye én megmondtam". (Ha netán célja az exnek, hogy tönkrevágja a kapcsolatotokat, a sok vita miatt sikerül is majd neki. Csak ovatosan.) Elmagyarázni, hogy a kapcsolattartás lehet más is,jobb is, ha akarja. Vagy jo-e ez neki így? Nem szeretne többet? Nem tudom... (mindenesetre én már elmentem volna a gyámügyre), (az ügyvéd meg nem számít minden esetben, hogy van-e, nincs-e. Az én exem is ügyvéddel ment a válásra, és nem segített rajta, nekem meg nem volt rá).

Itt nyugodtan kiadhatod a dühödet, meghallgatunk.

Igen most jövök rá le kell nyelnem ezt a sok dolgot, ma is felhuztam magam, és most is 5 perce. Olvassa a párom az emailt amit az ex küldött amibe elküldte a gyerek taj számát. Párom csak röhög rajta én meg ki vagyok. Hogy ezt igy meg teheti. Nem festem az ördögöt a falra de ma a mamánál voltak és a lányzó elesett és beütötte a fejét nem volt nagy a baj szinte semmi de lehetett volna. Akkor hogy rohanunk dokihoz, elötte az exhez.

Valahogy megkell próbálnom tul tenni magam ezen, de nem tudom hogyan. Egyszerüen nem birom az ilyen igazságtalanságot!!!

Mindenbe bele köt az ex, párom meg csak röhög rajta nem érdekli hiába mondom neki h ez igy nem jó a gyereknek, de nem akar harcolni. Mert az ex megteheti (mert neki van ügyvédje) de csak 1 napot kéne rászánni a gyámüggyel és jól megszorongatni az exet hogy a törvény az törvény és ami jár az jár pl: hétközbeni beszélgetés telefono, az oodai ünnepségek dátuma, amire el is mehetne az apa, taj kártya, stb,stb.

Ne haragudjatok hogy igy kifakadtam és még mindig ezen "siránkozok" de csak döl belölem a "szó".

Igen, a gyerek mondta, hogy már vágyott haza. Sőt, íratott sms-t az anyjával, hogy kérdezze meg, mikor megyünk már érte, mert vár.

Mesélte, hogy jó volt, de elég volt, hiányoztunk neki.

A mi esetünkben anyuka 2 hétig nem hívja, nem ír, hogy él-e, hal-e a fia. Csak csütörtökön ír egy sms-t, hogy hánykor visszük a gyerkőcöt.

Nem kérdez iskoláról, tanulásról, hogy telnek a napjai, mit szeret, mit nem. Semmit.

Medina. Sajnos ezeket a dolgokat valamilyen szinten le is kell nyelni, sajnos nem tehetünk mást, a gyerek összeköti még a 2 szülőt, hiába váltak el. Az én párom is az a tipus, aki tűr, nem szól. Mi is összekaptunk rajta. Sokszor. Végül belátta idővel, hogy nem ez a gyerek érdeke, és nem hagyhatja, hogy a fejére sz.rjon.

Irtam nektek h most itt van 1 hétig a lányzó.

Tegnap volt a második nap, délután jött a párom és felhivta az exet h akkor beszél-e a lánnyal. Olyan mérges lettem, mert a nő meg sosem engedi h beszéljen vele, párom meg egyből ugrott neki. Ez rosszul esett. Este jól össze is kaptunk és azt mondta hogy ö ezt nem teheti meg hogy nem adja át a telefont a nőci meg igen. Gusztustalan ez a dolog. Mert a nönek nem tom hány üdvédje van és elintézi a párom, de ez egy alap dolog nem? Hogy telefonon beszélhessen hogy mi van vele, meg hogy tudjon arról ha kiveszi az óviból stb. De a nö sz@rik (bosánat) a törvényre. Páromnak meg mondom akkor menjünk a gyámügyre, de azt mondta neki elege van ebböl nem akar harcolni.. :(

A gyermek mondta h elég volt, haza akr menni az apjához?

Ez a rossz a válásban h az egyik szülőt mindenből kirekesztik. (tisztelet a kivételnek akik tényleg a gyerek érdekeit nézik)

Nálunk 4 volt a fiunk, mikor megszabták a láthatást (apánál helyezték el). 2 hetente hétvége, péntek estétől, vasárnap estig, Minden második év karácsonya, 3 hét nyári szünidő, ünnepek felesben (ez viszont nem megoldhato, másik ország, más ünnepek).

Most volt a gyerkőc 2 hétig nyaralni, és már vágyott haza. Azt mondta, már elég volt ( 7 éves). Eddig még nem is volt betartva a 3 hét. Hosszu. Ugy néz ki még mindíg az.

Értem.

Akkor ezek szerint még kicsi a gyermek?