Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Volt-e abortuszod valaha? fórum

Volt-e abortuszod valaha? (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... ❯❯
846. ronka
2010. ápr. 6. 18:56
Sosem volt!
2010. ápr. 6. 18:49
bár nekem sem lett volna:(
2010. ápr. 5. 14:41
Szerencsére nem!
2010. ápr. 5. 14:35

Volt.

sajnos:(

842. princess13 (válaszként erre: 840. - Dana75)
2010. ápr. 5. 14:23
Sokat jelentenek ezek a fórumok ez nagyon így van!!
841. dana75
2010. ápr. 4. 05:47
Én is mindenkinek Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
840. dana75 (válaszként erre: 837. - Princess13)
2010. ápr. 4. 05:45

Igen nekem attól a pillanattól volt a legszörnyűbb, mikor láttam a picit UH-on. Biztos én sem fogom elfelejteni meg egyikőnk sem aki át esett már ezen a retteneten.

Mint írtam is még egyszer biztos nem tudnám ezt végigcsinálni. De meg kell próbálni túllépni rajta a család miatt is, mert az élet nem állhat meg! Nekik szükségük van rám.

Ezért is jók ezek a fórumok az ember ki tudja adni magából és kicsit megkönnyebbül.

A férjemet már nem akarom én sem terhelni vele, nem jó az sem ha otthon folyton ez a téma.

839. dana75 (válaszként erre: 836. - Dóry87)
2010. ápr. 4. 05:25

Te is rendesen kaptál az élettől.. :(


Részvétem apukád miatt! Borzalmas lehet ilyen korán egy szülő elvesztése.:(


Sajnos mennyire igaz a mondás a baj nem jár egyedül:((

2010. ápr. 2. 18:36
Kellemes húsvéti ünnepeket!!
2010. ápr. 2. 18:36
Én mindenhova anyával mentem. Bennem nem tudom miért egy szégyenérzet alakult és inkább anyut akartam. Szerencsére vége, de egy élet kevés, hogy elfeledjem kicsi Ákost...
836. Dóry87
2010. ápr. 2. 17:41

Mellettem is végig ott volt az akkori párom, meg a családom. Én nem is tudom, hogy hogyan csináltam volna végig egy4edül...:(

A családsegítő egy b*nkó pics volt (már elnézést)

Édesapámon akkor már látszottak a betegség kemoterápia jelei, de jött velem a családsegítőhöz, elmondtuk neki, hogy gyógyszer mellett estem teherbe és nemtudjuk megtartani a babát mert édesapám nagyon beteg és nemtudjuk, hogy mi lesz!De Ő csak hajtogatta, hogy ahol van 2 gyereknek (én és a tesóm) kaja meg ruha oda elfér egy unoka is!

Aztán drága édesapám felállt az asztaltól és (hát nem túl szelíd hangon) mondta a nőnek, hogy "és mi van akkor ha én meghalok és nemtudja senkise eltartani a családot?Akkor majd maguk kifizetik a számlákat?"(és sajnos igaza volt apukámnak mert egy fél év múlva már nemvolt köztünk:( )

Nah a csajnak se kellett több és aláírta a papírt!

835. dana75 (válaszként erre: 834. - Princess13)
2010. ápr. 2. 12:57
Igen sokat segít ha van melletted valaki. Szerencsére én sem egyedül csináltam végig. Párom mindenben mellettem állt mind lelkileg mint fizikailag is, támogat ill. támogatott. Az összes vizsgálaton, laboron, családvédelmisnél és a műtét alatt is mellettem volt, szegény egész nap ott ült az ágyam mellett benn a kórházban. Most is segít mindenben. Óv mint egy hímes tojást.. :) Őt pont ugyan úgy sokkolta ez az egész mint engem. Látszik rajta, hogy lelkiismeret furdalása van, pedig erről egyikőnk sem tehet.
834. princess13 (válaszként erre: 833. - Dana75)
2010. ápr. 2. 07:18
Nekem pont a vizsgaidőszakba jött a terhesség. Nem jött meg januárba, és betudtam egy ideig annak, hogy a vizsgák, a stressz és a nem alvás miatt késik, mert volt már ilyen. Én akkor vettem észre, hogy baj van, amikor nem kívántam enni, fáradt voltam és nekem is feszített a mellem. Akkor éreztem, hogy várandós lehetek. Mondtam páromnak én is, de ő csak annyit mondott h tuti nem. Mondom mind1, veszek tesztet, biztos ami biztos. Hát pozitív lett. Persze elsírtam magam, mert nem számítottam rá. szerencsémre anyumék és a párom is maximálisan mellettem álltak. Mindenben. Vigyáztak rám meg minden. Tényleg csak köszönni tudok nekik mindent. Szerencsésnek érzem magam ennyiben, mert vannak olyan lányok akiknek mindezt egyedül kell csinálni és az borzalmas lehet...
833. dana75 (válaszként erre: 831. - Princess13)
2010. ápr. 2. 06:21

Nekem meg is jött mint kiderült 2 alkalommal is rendesen, sem rosszul lét semmi nem volt.

Így nem vettük észre. Az volt furcsa, hogy mikor elmúlt a vérzés már a 2. után, a mellem feszített és feldagadt mint egy luftballon. Mondtam a páromnak valami nem tetszik ilyen még nem volt. Csomót nem éreztem benne sehol és akkor nem tudom miért jött egy érzés, hogy talán terhes lennék. Még a férjem lehülyézett, hogy lennék, meg is volt gyógyszert is szedek ne találjak ki ilyeneket. De azért vettem egy tesztet nem hagyott nyugodni és pozitív lett sajnos. Bár meglepett mikor az orvos közölte mekkora már a terhesség. Arra nem számítottam.

832. dana75 (válaszként erre: 829. - Rétibaba)
2010. ápr. 2. 06:02
Sajnálom, de túl vagy rajta és ott a pici aki talán el tudja feledtetni veled amin keresztül mentél. Babának, szüleidnek is sok egészséget kívánok!
831. princess13 (válaszként erre: 828. - Dana75)
2010. ápr. 1. 17:52
velem a családvédelmis nő rendes volt. hétfőn mentem hozzá és mondta h ha kedden is megyek hozzá akkor csüt-re i tud írni műtétre, de az nekem a suli miatt nem volt jó... Főleg nem a félév első hetén. Aztán így köv 7en volt, de én 8 hetes vtam mikor volt a műtét. Időben észrevettem, hogy valami nem stimmel. Tegnap önkéntes segítő gyakorlat konzultáción volt egy kérdés hozzám, hogy mi volt életem legnehezebb döntése. Nem mondhattam a többieknek, hogy mi volt, így azt mondtam, hogy az, hogy hazaköltözzek pestről és tiszta lappal kezdjem itthon győrbe az egyetemet. Pedig ez volt az. Egy éltről dönteni. Szerintem ennél nehezebb nem sok van.
2010. ápr. 1. 13:16
Nem volt.
2010. ápr. 1. 12:44
Sziasztok! Nekem is volt egy:( Gyógyszer mellett sikerült be, ráadásul Anyumat és Apumat is előtte 2 hónappal százalékolták le, teljes ellátást igényeltek több mint 1 éven keresztül, így képtelenség volt vállalni. Hálistennek az orvosom, és a családsegítő is segítőkész és megértő volt, hamar túlestem a műtéten, fizikailag nem viselt meg, viszont lelkileg eléggé összetörtem. Ami lényeges, hogy a párommal onnantól erősödött meg a kapcsolatunk, én úgy érzem azóta vagyunk igazán testben-lélekben egy igazi pár. Aztán eltelt másfél év, szüleim átestek több kezelésen, rendbejöttek, bár dolgozni egyik sem dolgozik már a mai napig, de problémamentesek, mi pedig úgy döntöttünk, hogy mostmár jöhet a bébi. Abbahagytam a gyógyszert, és fél év múlva teherbe estem:) Most itt randalírozik mellettem szemünk fénye, aki már 3 és fél hónapos:)
828. dana75 (válaszként erre: 821. - Princess13)
2010. ápr. 1. 11:55

Sajnos ilyen emberek is vannak. Lelkileg engem ez az egy is nagyon összetört. Nem tudom, hogy lehet ennyire érzéketlen valaki.


De ez is eléggé felháborító amit a kórházban kellett átélned.

Sajnos úgy látszik a mai világban már tényleg mindent megengedhetnek maguknak az emberek. Egyébként az ilyen orvos magán is kezdhetné a kíméletlenségeket ha már végre hajtja a műtétet. Ne vállaljanak terhesség megszakítást ha nem tudják emberi módon végezni. Nem egy kórházban van, hogy nem végeznek abortuszt.Ha jól tudom a 2. számú szülészet, nőgyógyászatin sem végeznek már ilyen beavatkozást.


Szerencsére velem rendesek voltak, az orvosok is az altatós is. Lehet ha nem gyógyszer mellett lettem volna terhes más lett volna a dolog, de a többiekkel sem vettem észre, hogy bunkók lettek volna. Velem csak a családvédelmis volt kimért és direkt húzta az időt, pedig későn lett észre véve a terhesség 10. hétben voltam. Utolsó pillanatban végezték el a beavatkozást, hiába mondtam nagy a terhesség ...stb nem adott időpontot. 2 hétig tartott a két alkalom amit nem egész egy hét alatt is le lehetett volna rendezni.


Már a műtétre sürgősségivel kerültem, hogy beszúrtak másnapra.

827. o.andi
2010. ápr. 1. 09:52
volt...nem is egy:(
2010. ápr. 1. 09:49

Szia!

Engem az műtött akihez eddig is jártam. Ott nyugtatott és vígasztalt. Sőt a héten beszéltünk telefonon, és kérdezte hogy vagyok. Ilyen is ritka! De én meg vagyok vele elégedve!

És ezentúl hozzá fogsz járni?

2010. ápr. 1. 08:21
Mondjuk velem 1 doki vt rendes... de vele 5 percre találkoztam. Mielőtt bevittek a műtőbe ott viharzott el és látta h sírtam és odajött. Mondta h kontrollra hozzá menjek vissza. Nah ő rendes volt. Meg is lepődtem h vannak még rendes emberek...
2010. márc. 31. 20:17
De azért tudjátok hogy vannak kivételek? Tudom, hogy vannak ilyen orvosok is, de ezeknek csak a pénz számít! Van olyan is aki amberségből jelesre vizsgázik!
823. princess13 (válaszként erre: 822. - Dóry87)
2010. márc. 31. 15:04
nem értem az orvosoknak ez mire jó... azért vannak, azért esküdtek fel, hogy gyógyítsanak, nem pedig taplóságból vizsgáztak...
822. Dóry87 (válaszként erre: 821. - Princess13)
2010. márc. 31. 14:42

Igen ez ismerős, engem is mindenki kinézett a nővérektől kezdve a vizites dokiig mindenki, egy szerencsém volt, hogy az orvosom nagyon rendes volt, bár 2 éves korom óta ismer és tisztában volt azzal, hogy nem szórakozni mentem oda hanem mert nem engedhettem meg magamnak, hogy 17 évesen védekezés mellett beválaljak egy babát, nem véletlenül jártam hozzá 3 havonta gyógyszert iratni!


Vele amikor szültem akkor volt tök bunkó a főorvos!Sokkal fiatalabnak nézek ki mint amennyi vagyok (bár nemvagyok öreg 23-at töltöm nyáron) és tök flegmán megkérdezte, hogy "Ugyan mégis maga hány éves?" Mire mondtam, hogy 22 csak nézett és nemreagált semmit majd kiment a szobából, egy tök rendes kis doki visszajött és felvilágosított mert látta rajtam, hogy nem értettem a kédését, illetve azt, hogy miért kérdezi, a "főorvos úr nemszereti azokat a nőket akik tizenévesen szülnek!Biztos sokkal fiatalabnak nézte". Kösz...de akjkor se kell parasztnak lenni...:S

821. princess13 (válaszként erre: 819. - Dana75)
2010. márc. 31. 14:34

Amit írtál a lányról az nagyon durva... Nagyon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy vannak ilyen felelőtlenek:S Főleg 20-on évesen... Én is 22 vagyok és teljesen ki vagyok emiatt idegileg. Tudom, hogy még egy ilyen ne, lesz. Amúgy megnézném a csajszi anyját is... Hogyan lett ilyen a lánya, mert szerintem sok múlik a nevelésen. Legalábbis az én családomból kiindulva, anyáék nagyon sokat törődtek velem, hogy vigyázzak magamra és felelősségteljességre neveltek. Jó az h ez történt az más tészta, mert mi védekeztünk, de a gumival vt valami:S De az h évente ennyi terhességmegszakítás. Mi van ha később családot akar. Szánalom ez a csaj szerintem.

Velem a kórházba az orvosok, meg a betegtologatók voltak szemetek nagyon. Főleg műtős doki meg aki megvizsgált a műtét előtt... Lehordott mindennek. A vizsgálaton is mondom a dokinak h fáj, elkezdi h és akkor mi van? Jah mondom oké... A vizit is olyan vt h bejött egy doki a szobába, feltette a kérdést "mindenki jól van?" meg se várta a választ kb és kiment. Nagyon kellemetlenül érintett ez az eszméletlen nemtörődömség...

820. b643145122 (válaszként erre: 819. - Dana75)
2010. márc. 31. 10:56
Sajnos ilyen világban élünk. Én is hallottam iyet. Én meg bőgtem napokig!
819. dana75
2010. márc. 31. 10:26

Köszönöm mindenkinek a támogatást. Biztos hosszú távon jól döntöttem, pláne, hogy még 2 gyermeket is figyelembe kellet vennem, én is evvel biztatom magam. De lelkileg engem nagyon megviselt, biztos nem csinálnám még egyszer végig. Valami védekezési módot még biztos bevetünk a gyógyszer mellett. Vagy gumi, vagy a hüvelytabletta, valami muszáj lesz még. Sajnos az ember nem tud okos lenni mi lenne ami 100%-os hatékonyságú.


Történet ami engem nagyon felháborított.

Benn a kórházban, egy húszon éves lány, 14 évesen volt az első terhesség megszakítása. Azóta is évente egyszer- kétszer megy. Egyszerűen fel fogni nem tudom, hogy valaki ennyire érzéketlenül fogja fel ezeket a dolgokat. Mai napig nem védekezik hidegen hagyja ez az egész. Terhes lesz nem számít, úgy jár abortuszra mint más közértbe. Egyszerűen ha nem a saját fülemmel hallom el sem hiszem.

De még így is nehéz felfogni, hogy ilyen nők is léteznek.

818. 7564d965a1 (válaszként erre: 815. - Dana75)
2010. márc. 31. 00:33
a helyzet nálunk is hasonló, anyagiakban. Mikor az ikreket vártuk akkor úgy voltunk hogy még egy fizuból is eltudjuk őket látni és mi is jól elleszünk. 5 hós terhes voltam mikor kirúgták páromat. én azért voltam kénytelen dolgozni hogy tudjunk enni... Párom nagyon nehezen talált melót és azóta is többet megjárt.. sajnos egyik helyen sincs jó fizetése és sokat is dolgozik... ebbe a bizonytalan helyzetben én sem mertem bevállalni egy harmadik babát. Ez volt az egyik indokom. a többi már csak hab a tortán... :( Eddig is úgy terveztük itthon maradok még ovisok lesznek a lányok, de úgy néz ki minnél előbb kénytelen leszek vissza menni mert alig jövünk ki a pénzből, úgy hogy mindenen spórolunk. Sajnos szörnyű hogy a mai világban ilyen problémákat kell leküzdeni... :(
817. princess13 (válaszként erre: 815. - Dana75)
2010. márc. 30. 18:18
Ebben a helyzetben sajnos nincs jó döntés. Ez a baj:( De amúgy itt tényleg lehet találni olyan sorstársakat, akik megértenek és átérzik a helyzeted! Sokat tud segíteni! Nagyon sokat!!
❮❮ ... 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook