Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Visszatartana, hogy szülj? Hogy lépnél túl ezen? fórum

Visszatartana, hogy szülj? Hogy lépnél túl ezen? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
107. forrest2010 (válaszként erre: 106. - Michelle.r)
2013. nov. 16. 12:42
Azt hiszem a tanulópénzt mindannyian megfizetjük , aztán , van aki tanul belőle , van , akinek egy élet is kevés rá . Valamikor volt egy lehetőségünk , h vehettünk volna egy telket / még 77-ben , az ókorban / 30 e ft-ért , csak a fele volt + rá , a többit kölcsönkértük a szüleimtől , Anyukámtól 5-öt , Apámtól egy 10-est , Apám azt mondta addig nyujtózkodjunk , ameddig a takarónk ér . Persze , igaza volt , de ez egy olyan egyszeri lehetőség volt , amit nem lehetett kihagyni , mert utána 80-90-ért lett volna , azután 120-150-ért , nekünk mindig hiányzott volna belőle valamennyi . Végülis segített , vissza is adtuk nekik rövidesen , akkor még nem volt ilyen horror áron , mint ma , igaz , a fizu se ennyi volt .
106. michelle.r (válaszként erre: 103. - 5e0c262058)
2013. nov. 16. 10:15

;)

Nem kis méretű pofára esések árán. Még az ősidőkben volt olyan, hogy a barátaim fizették a számláimat, mert hülyeséget csináltam. Apám pedig mosolyogva végignézte. Nem azért, mert nem tudott volna segíteni, hanem mert megmondta, hogy ne csináljam, mégis megtettem. És akkor azt mondta, a hülyeségeimet nem finanszírozza, ha éhes vagyok, bármikor mehetek enni, ha nincs hol aludnom, a szobám mindig a rendelkezésemre áll, de pénze ne számítsak.


Azt hiszem, kb. abban a pár hónapban nőttem fel, pedig már előtte is nagykorú voltam ;)

105. michelle.r (válaszként erre: 102. - Forrest2010)
2013. nov. 16. 10:10
Nagyon kedves vagy. Köszönöm ;)
104. 4c1a787e8f (válaszként erre: 1. - Captiva)
2013. nov. 15. 17:45

Ha tervben van az elköltözés, csak utána legyél terhes.. Akkor ki van húzva a dolog méregfoga.


Hogy nincs havi fél milla? Nálunk is így volt egy darabig, hogy mi voltunk a feketefenekűek, anyósék lenéztek, nekik másfél millás nyaralás, 30 millás telek, stb mi a párizsit is alig tudtuk megvenni... Alig telt el pár év, ma mi segítjük anyósomat.


Azóta 4 gyerekünk van. Hogy miből? Dolgoztunk, dolgozunk, nem adtuk fel. Gyerekek mellett is dolgozunk, mert a gyereket nem valami extraként vesszük, hanem az élet részeként.


Egyébként a legelején mi is anyukáméknál laktunk, ők is ki voltak akadva elsőre, hogy akkor szültem. Ráadásul én kettőt is.:-))

Alig telt el pár év, megköszönték, hogy így döntöttünk akkor, hogy fiatalon lehettek nagyszülők, és elnézést kértek, hogy nem vették észre, hogy felnőttünk. Mi meg megköszöntük nekik a kezdeti segítséget.

Ma anyukám a mi cégünknél dolgozik.....


Nem tudom, hogy a családban egymás segítése miért lenne ciki és szégyen..

103. 5e0c262058 (válaszként erre: 101. - Michelle.r)
2013. nov. 15. 13:17
Legalább valaki azt az életet éli, amit én szeretnék :)
102. forrest2010 (válaszként erre: 101. - Michelle.r)
2013. nov. 15. 13:02
Akkor szerencsésebbek a gyerekeid , mint itt nagyon sokan , mert több a lehetőségük , okos szüleik vannak , akikre mindig számíthatnak minden téren . Mindenkinek kellenének a követhető jó példák .
101. michelle.r (válaszként erre: 100. - Forrest2010)
2013. nov. 15. 12:48
Ők eleve félig külföldiek ;)Másrészt egy vagy két éven belül elköltözünk, nem itt fognak felnőni. Ettől még persze lehet, hogy majd itt kívánnak élni, de ezt döntsék el ők, nem szeretnénk őket röghöz kötni.
100. forrest2010 (válaszként erre: 98. - Michelle.r)
2013. nov. 15. 11:50
Én azt hittem valaha , h majd szétspriccelnek a gyerekeim a világba , ha saját önálló életük lesz , de nem így lett , a lányom is úgy volt vele , mint én : ide szól a jegye !
99. michelle.r (válaszként erre: 95. - Forrest2010)
2013. nov. 15. 09:48
Köszönöm. Magam is úgy gondolom, több értelme lenne, mint sok másnak........ ;) Ha rajtam múlna, biztosan benne lenne a tantervben.
98. michelle.r (válaszként erre: 94. - 5e0c262058)
2013. nov. 15. 09:43

Kedves vagy, köszönöm ;)


Nincs meg, egyrészt még kicsik, másrészt nem tudni, hol akarnak élni majd.

97. Miss Sárika (válaszként erre: 1. - Captiva)
2013. nov. 15. 07:22
Ha van hozzá egy megfelelő és megbízható partner, miért ne!
2013. nov. 15. 05:57
Egy ismerős valakinek tele volt a háza festményekkel , műtárgyakkal . Egész élete során gyüjtögette őket , de valahogy a 2 fia inkább csak költeni szeretett , szinte sose dolgoztak a fiak , nem tudom mire vélték a világot ?! Már csak az anyukájuk él , befizette magát egy idősotthonba . Azóta megy a kótyavetye , ha szerencséjük van , kitart egy darabig , de nem valószínű , h 20-30 évre elég lesz !
95. forrest2010 (válaszként erre: 93. - Michelle.r)
2013. nov. 15. 05:43
Nagyon ügyes vagy ! kár , h nem tanítják meg a suliba a gyerekeket az alapokra , mert erre sokan alkalmatlanok vagyunk , h a gyerek otthonról hozná magával ! Nekem , pl irtózatosan nehezen sikerült megtanulnom gazdálkodni a pénzzel , akkorra sikerült , mikor a lányomnak lett szüksége segítségre . Végülis , mi is rengeteg segítséget kaptunk valaha , én + próbáltam továbbadni a saját gyerkőcömnek , ő nem is úgy garázdálkodott a nehezen megkeresett pénzével , mint én .
94. 5e0c262058 (válaszként erre: 93. - Michelle.r)
2013. nov. 15. 00:38

Személy szerint gratulálok.


Összejött már a két lakás, vagy folyamatban?

93. michelle.r (válaszként erre: 92. - 5e0c262058)
2013. nov. 15. 00:29

Még az egyetem mellett elkezdtem dolgozni, reklámszövegeket írtam, brutálisan jól fizettek. A fizetésem kb.kétharmad részét félretudtam tenni és befektettem, megtanultam tőzsdézni, elég sokat kerestem vele.


Amióta a kölykök megszülettek, az államtól kapott apanázst szintén egy számlán gyűjtjük és azt is fialtatjuk. És mázlim van, mert a férjemnek remek üzleti érzéke van.


Tudod, kaptam én már a pofámra itt nagyon sokat, valaki még meg is szavaztatta egy hozzászólásom alapján, hogy mekkora hülye vagyok, mert sok zsebpénzt adok az akkor még 8 éves lányomnak. Tényleg sokat kap, de nem garázdálkodhat vele szabadon. Én is a szüleimtől tanultam, fontosnak tartom/tartjuk, hogy mire felnőnek, megtanuljanak gazdálkodni, tervezni.

92. 5e0c262058 (válaszként erre: 86. - Michelle.r)
2013. nov. 14. 23:36

Hogyan tudsz két gyereknek lakást venni és eltartani őket, egyetemre járatni???


Minden tiszteletem, de miből??

2013. nov. 7. 13:28
...hát igen !....
90. michelle.r (válaszként erre: 89. - Forrest2010)
2013. nov. 7. 13:09
Ilyen helyzetben természetes a segítség, noha szívesebben látnám többször a kedves családot a néninél, mondjuk havat lapátolni, bevásárolni, és nem csak akkor, amikor az apanázst át lehet venni :/
89. forrest2010 (válaszként erre: 87. - Michelle.r)
2013. nov. 7. 10:44
Szomorú bizony ! csak nagyon sokszor ezeknek az idős emberkéknek a gyerekeinek annyira kevés jut , h még az a kicsi is jól jön . Valahol olvastam , h se az unoka , se az anyja nem talál évek óta munkát , így hálát adnak a szerencséjüknek , h legalább a nagyszülők még élnek , mi lesz velük , ha a nagyszülők elmennek , munka meg sehol !
88. forrest2010 (válaszként erre: 86. - Michelle.r)
2013. nov. 7. 10:40
Pontosan ! Előbb lássam azt , h hajlandó megmoccanni , strapálni magát ! A fórumindító azt írta , h a szüleinek nem tetszik az se , h ő nem diplomás , persze , az ember szeretné , ha a gyereke többre vinné , mindenki szeretné , ha a gyerekének lennének ambíciói , és nem állna le 20on évesen . De ha már ennyi segítséget kapott , akkor valamit neki is kellene már felmutatni !
87. michelle.r (válaszként erre: 85. - A0c1361e44)
2013. nov. 7. 10:02
Olyan szomorú, hogy vannak olyan idős emberek, akik azért nélkülöznek, spórolnak a kajával, a fűtéssel, mert a gyerekeket, az unokákat finanszírozzák :(. Egy lemondásokkal teli, végig robotolt élet végén még az utolsó éveik sem magukról szólnak.
86. michelle.r (válaszként erre: 84. - Ee1dc9ba06)
2013. nov. 7. 09:59

Elég mélyen belenyúlhattak, ha lakáshoz segítették őket.


Én is ezt tervezem, mindkettő kap lakást, haszonélvezettel terhelten, hogy ne tudjanak hülyeséget csinálni. Kifizetjük az egyetemet, vagy bármit, amit tanulni akarnak, aztán lehet önálló életet élni, önálló döntéseket hozni.

Segíteni csak a végső esetben tervezek, amikor nincs más kiút - különben soha nem tanulja meg, hogy mi a felelősség - bár bízom benne, addigra már tudni fogják :)


De az, hogy az én kontómra bővítsen családot, amit nem tud fenntartani, az nem tartozik az elvárható segítség közé.

85. a0c1361e44 (válaszként erre: 84. - Ee1dc9ba06)
2013. nov. 7. 08:04

"Az teljesen más tészta, hogy vannak köztünk szép számmal, akik gondolkodás nélkül zsebbe nyúlnának, ha a gyerekükről, unokájukról lenne szó, de nem mindenki ilyen szerencsés."

És persze nem mindenkinek van tele a zsebe...

A topik indító mondott egy közepesen nagy számot, itt sokan csak hüledeznek, hogy ennyi pénzből nem akarnak segíteni? Mennyiből? A bevételeket nem ahhoz kell sosem hasonlítani, hogy Gyes+csp kevés és ez ehhez képest rengeteg, hanem ahhoz, hogy mit kell abból kifizetni. És igen, lehet, hogy ennyiből sem könnyű támogat még egy családot.

84. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 74. - Anya4005)
2013. nov. 7. 00:05

Beleférne biztosan, de kényszeríteni nem lehet őket, hogy segítsenek. És nem is kötelességük.

Az teljesen más tészta, hogy vannak köztünk szép számmal, akik gondolkodás nélkül zsebbe nyúlnának, ha a gyerekükről, unokájukról lenne szó, de nem mindenki ilyen szerencsés.

83. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 67. - Krisz42)
2013. nov. 7. 00:02

Nem sikerült értelmezned a hozzászólásomat.

Kétségem nem fér hozzá, hogy te olyan ember vagy, aki önzetlenük segít, és segíteni fog a gyerekeinek, ha megteheti. Én is ugyanígy gondolom.

A mi családunkban azonban nem így működik, mi csak egymásra vagyunk utalva. Senkitől semmit nem kaptunk az életkezdéshez - én azért nem, mert nem volt kitől, a férjem azét nem, mert nem, oszt kész... De így utólag örülök, mert össze tudtuk szedni magunkat, és nem tartozunk senkinek hálával, amiért segítettek.

Felelősen, tudatosan kell vállalni a gyereket. Baromi nagy szerencse, és irigylésre méltó, ha valakinek a szülei önzetlenül adnak, de ez nem minden családban van így.

Lásd a topikindító első kommentjék - adtak, de a fejéhez is vágták, hogy segítettek nekik.

Ettől miért nekem furcsa a felfogásom?

82. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 61. - Kattyus)
2013. nov. 6. 23:56

Nem "minden körülmény", de az anyagiak mindenképpen rendezettek legyenek. Nem milliókra gondolok, de egy kisbaba nem is havi 15 forintból nevelhető fel. Ezt mindenki tudja. Vannak élelmes anyukák, akik adnak-vesznek-csereberélnek éppen mindig arra, amire a gyereknek szüksége van, de vannak, akik csak a szájukat tátják, és várják, hogy valaki adjon, mert nekik nincs pénzük a gyerek alapvető fizikai szükségleteit kielégíteni.... És akkor még nem beszéltünk a fejlesztésről, tanításról, játékokról.

Azért ezeket jó lenne átgondolni, mielőtt valaki gyereket vállal? Van, és várhatóan lesz annyi pénzünk, hogy felneveljünk egy kisbabát? Elég stabil a párommal a kapcsolatom ahhoz, hogy biztos legyek benne, nem hagy ott egy újszülöttel? Van annyira erős a családi kötelék, hogy ha mégis beüt a ménkű, akkor természetesnek vesszük, hogy segítünk egymáson? Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor inkább várjon az a baba pár évet, amikor a szülők összeszedik magukat, és be tudják vállalni.

81. 5e0c262058 (válaszként erre: 80. - Gotoau)
2013. nov. 6. 23:19
Az nem jelent semmit, hogy milyenek a szüleid, a Te sorsod, Te alakítod.
80. gotoau
2013. nov. 5. 22:26

Hohhh, kedvenc témám :)


Topiknyitó, hány évesek vagytok amúgy? Én frankón nem értem hogy hova, miért rohannak a nők a gyerekpotyogtatással...... :O 19 évesen volt az első? Minek? Én ezt komolyan nem értem. Harminc múltam de eszem ágában sincs szülni még most sem (és azt hiszem, soha nem is lesz, de ez egy másik topic téma.) Akkor most nem értem: a szülőkkel élnek és oda akar még szülni? Vagy nem élnek velük, de akkor miért számít hogy mit mondanak a szülők? Én ezt elképzelni se tudnám, hogy szülőkkel együtt élve alapítsak családot.


A házasságosdiról meg annyit, hogy az én szüleim nem voltak soha házasok, úgy születtem én hogy csak simán együtt éltek....nemrég bútoroztak szét másodjára, ami nekem/nekünk nem kis anyagi terhet jelent, mert támogatni kell őket, két háztartást kell ellátni....csak azért mert nekik "válni" volt kedvük. Sose volt egy összetartó család a mienk, én ennek tudom be, hogy hallani se akarok gyerekszülésről. Szülői segítségem annyit volt, hogy a mamától örökölt lakásban kezdhettem az önálló életemet.....lakbérért. Igaz nem annyiért mintha idegenhez mentem volna albiba, de kb háromnegyedéért. Házassághoz visszatérve, nem gondolom hogy ha házasok lettek volna, akkor az összetartotta volna őket, mint ahogy nem tartottam össze őket én sem. Ennek ellenére én hiszek a házasságban (az örök hűség az más kérdés, én nem azzal hozom összefüggésbe a házasságot), férjnél vagyok, de a gyerekvállalás eleve nagyon kritikus kérdés nálam.

79. 2dcbbf1f9f (válaszként erre: 1. - Captiva)
2013. nov. 5. 22:00

Azt írod hamarosan elköltöztök. Ha a saját kuckóban, nulla segítség nélkül meg tudtok élni, nem lesz szükség a szülői támogatásra legalább egy évig, akkor igen jöhet a második gyerek.


Miért pont egy év? Mert egy év alatt jöhet minden, hol könnyebb, hol nehezebb. Ha váratlan kiadásokat is meg tudjátok oldani, anélkül, hogy szülői segítséget vennétek igénybe, akkor jöhet a második gyerek.


Lehet most úgy gondolod belefér, de még együtt élsz a szüleiddel. Gondolom fizetve van a rezsi (mégha beleadtok is), nem jelent gondolt, ha fizetés előtt egy forintotok sincs, hiszen étel van a szülői házban. Nem ugyanaz a szülővel együtt lakni és külön, tényleg külön háztartást vezetni.

Jöhet egy váratlan kiadás, egy szokatlanul magas számla, egy elromlott hűtő, bármi. Ha ezt külön a szülőktől, segítség kérése nélkül tudjátok vállalni, akkor a szüleid sem fognak morgolódni, hogy második unoka lesz.

78. 388b941089 (válaszként erre: 68. - Spinneli)
2013. nov. 5. 21:57
Ezért írtam, hogy ez az egész sántít és több sebből vérzik. ;)
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook