Villámlás és mennydörgés (beszélgetős fórum)
27. de Luca (válaszként erre: 25. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:51
Na látod?! Egy tornádótól testközelben összefosnám magam :-D
26. a14deb9047
2012. márc. 14. 19:49
Gyermekkoromban nyáron gyakran elkapott bennünket a hirtelen vihar a szőlőben vagy a kukorica földön, esetleg útban hazafelé.
25. bertaerzs (válaszként erre: 12. - De Luca)
2012. márc. 14. 19:42
Úristen! Hát az komoly, na ilyet még nem éltem át, csak tv-ben látjuk. A látottakkal szoktam magam nyugtatni. És érdekes, hogy a tornádóról készült filmeket imádom, direkt nézem a tornádó-vadászokat több ismeretterjesztő és természettudományos filmekben.
24. bertaerzs (válaszként erre: 14. - 342402de6d)
2012. márc. 14. 19:38
hát, azért ennyire ne félj!!! ezt én mondom, akinek tele olyankor az alsónemű...
23. bertaerzs (válaszként erre: 19. - 342402de6d)
2012. márc. 14. 19:36
igazad van ebben, de már van egy olyan tendencia, mintha a férfiakba is megfordulna a félelem csírája, hogy akármi lehet.
22. de Luca (válaszként erre: 19. - 342402de6d)
2012. márc. 14. 19:35
Nem állunk ki a szabadba az ég alá, amikor villámlik :-)
Egyébként egy felhúzott ablakú autó is Farraday-kalitkaként működik, ha belecsapna a villám, tehát semmi bajunk nem lenne.
A háztető meg szépen maradjon a helyén :-)
21. bertaerzs (válaszként erre: 15. - F969d06d2a)
2012. márc. 14. 19:34
na ezen jót nevettem, akkor egy ilyen félőshöz nem mennék át, ha egyedül vagyok itthon! Volt már olyan esetem, hogy szomszédba mentem át, azokat meg nem is érdekelte, hogy én félek...
20. de Luca (válaszként erre: 18. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:34
Akkor ez full normális szerintem. Nekem is csak azért ekkora a szám, mert közvetlen közelről néztem végig újra és újra, ahogy mindent magával ragad az áradat, de soha nem sérült meg egyikünk sem, és a házban sem esett kár.
Egyébként ilyenkor a redőnyt én is leengedem, természetesen az ablakokat is csukom, nyilván nem a félelem miatt, de azért az esetleges jégkár lehetőségét minimálisra illik csökkenteni.
19. 342402de6d
2012. márc. 14. 19:32
én azt nem értem aki nem fél,bármikor és bárkibe belecsaphat a villám,a vihar leviheti a háztetőt stb...mit nem lehet ettől félni????
18. bertaerzs (válaszként erre: 16. - De Luca)
2012. márc. 14. 19:31
igen, volt egy ilyen élményem, vihar alatt ledőlt a kéményünk. Nade, eltelt több évtized, kinőhettem már! De nem.
17. bertaerzs (válaszként erre: 11. - Csicsi25)
2012. márc. 14. 19:30
olyankor lehúzom a redőnyt is
16. de Luca (válaszként erre: 13. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:29
Nem lehet, hogy nagyon kicsi korodban volt valami rossz élményed a viharral kapcsolatban?
15. f969d06d2a
2012. márc. 14. 19:28
Szomszédom ilyen félős,ablak erkély ajtó zárva nála.Nem baj 100fok van a lakásba nála,még a takarót is a fejér húzza.:)De azt nem tudja megmondani miért fél.Engem nem zavar tőlem döröghet
14. 342402de6d (válaszként erre: 1. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:27
nekem "csak"halálfélelmem van....mindig olyan érzés mintha nem élném túl.
13. bertaerzs (válaszként erre: 10. - Csicsi25)
2012. márc. 14. 19:27
és az a furcsa - megfigyeltem magamon - hogy csak akkor van rajtam ez a dili, ha itthon ér az ítéletidő. Ha lakóhelyemen kívül, vagy máshol vagyok, nem félek. Pl. a Balatonon várom ezt az élményt (ott még nem volt benne részem), bizonyára nagy összefüggés van azzal, hogy az ember a saját tulajdonát, saját szeretteit félti nagyon, máshol nem igazán érdekli.
12. de Luca (válaszként erre: 7. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:26
Nem, mert otthon rengetegszer volt, és egy ilyen orkán után mindenki tátott szájjal nézte végig, ahogy megindul a lösz a város felé a dombokról. Volt olyan év, hogy 10 cm-es lösztakaró fedte be a főutcát, és több 10 cm vastagságban hömpölyög ilyenkor a víz. Hozzászoktunk. ha emlékeztek rá, pár éve volt a híradóban, hogy egy nénit napokkal a vihar után találtak meg az egyik szekszárdi szurdikban, mert a kis testét teljesen ellepte a sárga üledék. Ekkora viharok szoktak lenni.
11. Csicsi25 (válaszként erre: 9. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:24
... meg amikor attól félsz, hogy betöri az ablaküvegeket :(((
10. Csicsi25 (válaszként erre: 5. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:23
Sajnos, semmit nem tudok tenni. Ilyenkor képtelen vagyok aludni is. Vagy forgolódok, vagy ülök a gépnél. Mivel képtelen vagyok pihenni, másnap nagyon fáradt vagyok :(
9. bertaerzs (válaszként erre: 6. - 6b006fc769)
2012. márc. 14. 19:22
na ez, az. Amikor a tetőre gondolok, és az a zaj és morajlás
8. a14deb9047
2012. márc. 14. 19:20
Csak ne állj fa alá olyankor és a nyitott ablak elé.
7. bertaerzs (válaszként erre: 4. - De Luca)
2012. márc. 14. 19:20
Akkor sem zavar ha félelmetes? - már maga a felhő is ahogy rohan felénk...
6. 6b006fc769
2012. márc. 14. 19:20
Szerintem szépek a villámok. Mondjuk amikor a kertek alatt csapkod - azaz már robban is a villanás után a hang, azt én sem szeretem. Engem sokkal jobban zavar az orkán erejű szél, mindig attól félek, hogy lekapja a tetőt:)
5. bertaerzs (válaszként erre: 3. - Csicsi25)
2012. márc. 14. 19:18
Ja, kihagytam a szelet! Nahát, az még ráadás. Egy időben már mérséklődött a félelmem - belenyugodtam - és 2 éve júniusban egy kisebb "világvége" formában megtapasztaltuk milyen a forgószél. óriási károkat okozott, félelemben tartva a lakosságot. És hogy védekezel félelmedben?
4. de Luca
2012. márc. 14. 19:18
Én nem félek tőle. A nyári kánikulák idején kimondottan üdítően hat egy-egy zápor, zivatar, akkor is, ha villámlik.
3. Csicsi25 (válaszként erre: 1. - Bertaerzs)
2012. márc. 14. 19:12
Szia! Én ugyanígy vagyok vele: nagyon félek a viharoktól és én is utálom, amikor mondják az előrejelzést. Bár nem is a dörgés-villámlás zavar, inkább a szélvihar - attól be tudnék bújni az egérlyukba is akár - annyira félek.
Egyébként réges-régen volt már erről egy fórum, talán még meg is van.
2. a14deb9047
2012. márc. 14. 19:11
Nekem semmi bajom vele.
1. bertaerzs
2012. márc. 14. 19:10
kíváncsi vagyok mennyire egyedi a félelmem a nyári viharoktól, zivataroktól. Elront mindent (ami jó még maradt), mikor hallom a meteorológiai előrejelzést, hogy ilyen/olyan riasztás! Egyszerűen nincs érvem, ami meggyőzne félelmemben...