Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Veszteség, feldolgozás, elfogadás, lélek fórum

Veszteség, feldolgozás, elfogadás, lélek (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
138. Kamira
2022. okt. 12. 22:58

Olvaslak titeket és hasonlóságokat veszek észre.

Annyi különbséggel, hogy én most érzem azt a hatalmas ürességet anyukám és a férjem után. Édesanyámnak most volt az első évfordulója, a férjem 15 hónapja ment el. Akkor sírtam nagyon sokat amikor édesanyán is elment a férjem után. Nagyon nehéz volt csak a sírással tudtam oldani a feszültséget. Most is szoktam sírni de már jobb. Olykor jobb.

A külvilágtól azért félek, mert félek hogy feltépik a sebeimet.

A fiam nekem is nehezen nyílik meg. Nem szeret az apukájáról beszélni. Azt mondta, hogy mióta nincs apa, képtelen ráülni a férjem oldalára az ágyunkon. Én ott alszok. Nehéz vele, mert tudom, hogy fáj neki és nem érzi magát jól amikor erről beszélünk. Többnyire távol van itthonról. Azután költözött el tanulni, hogy az apukája itt hagyott minket. Nekem is nehéz, mert egyedül vagyok, de nem rakhatok minden terhet a gyerekemre. Nem akarnám azt.

137. Rosszfiú (válaszként erre: 135. - Egomanyus2)
2022. okt. 12. 22:53
Tényleg nem azért írtam, hogy ebből vitát gerjesszek. Elnézést akit megbántottam ezzel. Mindenkinek van hozzátartózója akit elvesztett nekem is, a szenvedést én is érzem és a hiányt is. Köszi a megértést!
136. Egomanyus2 (válaszként erre: 133. - Pteri)
2022. okt. 12. 22:45

Örülök hogy a lányoddal tudsz beszélgetni róla. Sajnos a fiam nem tudja kibeszélni magából. Ő lassabban nyílik meg. Igaz, hogy neki gyorsan fel kellett állni a fájdalomból. Elvesztette apukáját, két hét múlva megszületett a kisfia, hazahozta a korházból, másnap eltemettük apukáját. Ez nagyon nehéz volt mindenkinek, de neki volt a leg nehezebb. Talán ez miatt is zavarta sokáig például a fénykép a falon, vagy bár mi, ami apukájára emlékeztette. És szerintem a fiú, korától függetlenül, vigyázni akar a családra, mert Ő lett a férfi, akinek ezt kell tennie.

Ami fontos, hogy minden nap kicsit jobb. Csak idáig el kell jutni.

😘

135. Egomanyus2 (válaszként erre: 132. - Rosszfiú)
2022. okt. 12. 22:33

A szenvedés a szeretet része, szerintem. Én a párom elvesztése után pár hónappal nem tudom miért, de nem éreztem fájdalmat. Csak ürességet. És mindent megtettem, hogy visszajöjjön a fájdalom, mert kellett. Tudod a gyász sokféle, de aki nagyon szerette azt akit elveszített, az még szenvedni is szeret, mert akkor közelebb érzi azt aki már nincs vele.

Kívánom, hogy nagyon soká tapasztald ezt meg.

134. pteri (válaszként erre: 132. - Rosszfiú)
2022. okt. 12. 20:33
Értem, de nem értek vele egyet. A szenvedést valami hiánya okozza: egészség hiánya, szerettünk hiánya, szeretethiány, pénz hiány. Buddha lemondott minden ilyesmiről, amihez mi ragaszkodunk. És egész életében lepusztult , sanyargatott testtel gondolkodott. Én a helyében szenvedtem volna, ő nem. Nem tudok vele azonosulni.
133. pteri (válaszként erre: 128. - Egomanyus2)
2022. okt. 12. 20:11

Most, hogy így mondod/írod, én is azt mondogattam, hogy felnevelem a gyerekeket, megyek utánad! Most már azért csak megvárom, hogy eljöjjön az én időm.

Nálunk is a kislányommal sokat emlegetjük Apát, de a kisfiam csak hümmög, de legalább már nem vonul el, hogy ne is hallja.

132. Rosszfiú (válaszként erre: 131. - Pteri)
2022. okt. 12. 20:09
Nem arról van szó, hogy ne ragaszkodj. Arról van szó, hogy ez fájdalmat okozhat.ez nem megoldása a dolgoknak, csak egy következtetés. Sajnálom, hogy félreérthető.
131. pteri (válaszként erre: 129. - Rosszfiú)
2022. okt. 12. 20:05

Ezek szerint ne ragaszkodjunk a szüleinkhez, házastársunkhoz?

Buddha nem érdekel. A Biblia arra tanít , szeresd felabarátaidat, szüleidet, házastársadat különös tisztelettel, szeretettel. De a legtöbb emberi közösségben ez alap, hittől függetlenül.

130. Egomanyus2 (válaszként erre: 129. - Rosszfiú)
2022. okt. 12. 06:55

Nem nagyon értem az idézeted. Az értelmét igen, de hogy miért ide írtad? Akik itt veszteségről írnak, nem a ragaszkodástól szenvednek, hanem a veszteségtől.

Sajnálom, hogy jó a kapcsolatod a fiaddal. Én nem hagynám, ne tudjam mi a baja. Próbálkozz!

Minden jót!

2022. okt. 11. 23:24

A szenvedést a ragaszkodás okozza. Buddha

Nekem nagyon fáj, hogy a fiam nem áll szóba velem 4 éve, és nem tudom miért, van ez így. :( Gyakran nehéz...

128. Egomanyus2 (válaszként erre: 127. - Pteri)
2022. okt. 11. 22:47

Sziasztok! Pont erről beszélgettünk ma a lányommal, amiről írtál. Én már 20 hónapja vagyok egyedül, de talán mostanában érzem azt, hogy változott a fájdalom. Mi is a második halottak napjára gondoltunk ma. Tavaly nagyon megviselt, idén jobban felkészülök. Az én gyerekeim felnőttek, de mi is emlékeket gyűjtünk. Már tudunk beszélni együtt apáról. A fiam sokáig nem tudott. Sokáig megviseltek az emlékek. Tegnap például vártam a lányom, álltam az ablaknál, és eszembe jutott milyen sokszor várt ott a párom. Most már más a melegség, amit ilyen pillanatokban érzek.

És bár még "félek" a külvilágtól, nélküle, de már nem rettegek. Nem tudtam úgy kimenni az utcára, hogy ne dugjam a fülembe a fülhallgatót, tomboló zenével, pedig soha nem szerettem. Most már azt sem tudom hol van a fülhallgató. Azt is hozzátenném, hogy nagyon sok hónap kitörlődött az agyamból. A legnagyobb változás, hogy egy évvel ezelőtt még minden éjjel elmontam egy csillagnak, hogy "várj reám, és én megjövök, hogy ha vársz nagyon". Ma már nem beszélek a csillaggal, és nem akarok utána menni.

Nehéz most is, de már másképp.

Jó olvasni benneteket, mert őszinték vagytok, ami sok erőt ad.

Vigyázzatok magatokra😘

127. pteri
2022. okt. 11. 18:37

Sziasztok!

Én is benéztem néha, de nem tudtam írni. Nekem is volt egy depis időszakom, nagyon vártam, hogy eljön a mágikus 1 év, amikor azt mondják könnyebb lesz. A 11.hónapban teljesen magamba zuhantam. Egy kicsit megengedtem magamnak a rossz érzéseket, aztán összekaptam magam újra. Elutaztunk egy tengerparti nyaralásra, amit még a férjemmel terveztünk meg. A pénz el volt rá téve. Mondjuk így 2 évvel később kb.dupla annyiba került, de sebaj, ezt meg kellett tenni, mert a gyerekek nagyon várták és kellett valami közös élmény. Most jön a 2. halottak napja, hogy az ő sírja lesz a legfontosabb...A 2.névnap és szülinapja, amikor virágot viszünk neki. De már tudok úgy gondolni az együtt töltött évekre, mint szép emlékre, több jó dolog jut eszembe, inkább már a soha el nem múló szeretetet érzem, mint a kétségbeesést, remélem értitek, nem hülyeséget írok.

Kitartást mindenkinek!

126. Kamira (válaszként erre: 125. - Diszi1984)
2022. okt. 9. 08:42

Köszönöm szépen! Màr jobban vagyok!

Veletek mi újság?

125. Diszi1984 (válaszként erre: 124. - Kamira)
2022. okt. 8. 13:37
Mielőbbi gyógyulást!
124. Kamira
2022. okt. 6. 09:15

Lebetegedtem, ezért itthon vagyok a munkahely helyett. Nem jó ez így, mert nincs ami lefoglaljon.

Ti hogy vagytok?

123. Kamira (válaszként erre: 120. - Diszi1984)
2022. okt. 6. 09:14

Nálunk Anya első évfordulója jön. Ahogyan közeledik, úgy várom, hogy vége legyen.

Kitartás!

122. Kamira (válaszként erre: 119. - Vikyci)
2022. okt. 6. 09:12
Szerintem is. Én mindig depisebb voltam télen. Most meg duplán. :(
121. Diszi1984 (válaszként erre: 115. - Kamira)
2022. szept. 27. 09:18

Szia,

ide írd le nyugodtan bármit bármikor...

120. Diszi1984 (válaszként erre: 113. - Kamira)
2022. szept. 27. 09:17

Szia,

nyáron jó volt 2x is voltunk otthon az jól esett.

Most meg jön a Halottak napja, az első évforduló... nem tudom hogy lenne jó ...

Kitartás mindenkinek!

119. Vikyci (válaszként erre: 115. - Kamira)
2022. szept. 27. 08:28

Szerintem a hangulatunkra nagyban rányomja bélyegét ez a vacak időjárás, köd, napok óta tartó eső, még inkább lehúz most.

Az utóbbi időszakban én is sokat sírok, pedig már egy kicsit jobban voltam a nyáron. De most megint lefelé megyek :-(

118. libikóka (válaszként erre: 117. - Kamira)
2022. szept. 27. 07:15
Sajnálom nagyon,,amikor fáj a lélek akkor minden nehéz.
117. Kamira (válaszként erre: 116. - Libikóka)
2022. szept. 27. 06:59
Köszönöm, kedves vagy. Muszáj felállni és csinálni a dolgomat, de nagyon nehèz.
116. libikóka (válaszként erre: 115. - Kamira)
2022. szept. 27. 06:36
Ez az éjszaka is elmúlt,,te meg ügyesen megoldod a dolgokat.Lesz ez még jobb is ,,kitartás🤗🤗
115. Kamira
2022. szept. 27. 06:01

Nem volt jó éjszakám. Sokat sírtam, nem aludtam. Már azt hittem, hogy kezdek jobban lenni, de most eltörött a mécses, mert sokat gondolkoztam a régi emlékeken és van egy megoldandó dolog az életemben amit eddig mindig a férjem oldott meg, most meg nekem kell. Olyan magányos vagyok.

Jó volt ide leírni.

114. Kamira (válaszként erre: 111. - Vikyci)
2022. szept. 24. 11:20

Sajnálom! Kitartás kívánok! Majd vége lesz ennek az ügyintézős helyzetnek is.


Ügyesek a gyerekeid, jó ovizást nekik!😘

113. Kamira (válaszként erre: 110. - Diszi1984)
2022. szept. 24. 11:19

Szia!

Én úgy ahogy megvagyok, magányosan, de nem is vágyok a társaságra túlzottan. Apa is egyedül van most, én is, volt aki megkérdezte, hogy miért nem költözik haza hozzám?

Azért nem, mert már nem tudnék vele együtt élni. :( Szeretem, de megszoktam a saját életemet. Viszek neki rendszeresen ebédet, átmegyek hozzá, de ennyi elég. Az annyira zavar, amikor kívülálló embereket akarnak tanácsokat adna, még ha jó szándék is vezérli őket.

Néha jön haza a fiam, hát ennyi.

Én is depiben vagyok mostanában. Nálad van valami plusz oka ennek?

112. Diszi1984 (válaszként erre: 111. - Vikyci)
2022. szept. 24. 11:09

Szia,

depisen, nincs kedvem semmihez se de majd elmúlik.

Nagyon ügyesek a gyerekeid. Lehet jobb lenne ha személyesen mennél be hozzájuk, úgy haladosabb az ügyintézés.

Kitartás!

111. Vikyci (válaszként erre: 110. - Diszi1984)
2022. szept. 23. 15:38

Szia!

Megvagyunk, elkezdődött az ovi a gyerekeknek, új oviba mentek, de úgy látom jól vették az akadályokat.

Engem pedig beszippantott az ügyintézés, jogerős lett a hagyatéki végzés így most intézek mindent amit kell, biztosítások, autók, nav...

Küzdök a gázszolgáltatóval, sehogy sem sikerül felhívni őket, hogy miért számláznak világpiaci áron, nem elég a magam baja, még ezzel is harcolni kell :-(

De a gyerekek miatt muszáj fűteni már, nem ülhetünk otthon hidegben.


Te hogy vagy?

2022. szept. 19. 20:05

Sziasztok!


Ki hogy van, kivel mi történt?

Puszi

109. Kamira (válaszként erre: 108. - Diszi1984)
2022. aug. 5. 00:27

Bennem is rengeteg minden kavarog. Düh, szomorúság, félelem a sebek felszakadásáról...

Kérdések már egyre kevésbé.

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook