Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Versek gyerekeknek fórum

Versek gyerekeknek (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8
2011. júl. 7. 18:38

Ujj bemelegítő

Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem.

Öt kis fürge ujj van rajta,

bemutatom őket sorba.

Hüvelykujjam itt az első,

mellé másik, ez már kettő.

Össze-szét, össze-szét,

Körbe forog a kerék.

Középső ujjam a leghosszabb,

nem csinálok semmi rosszat!

Össze-szét, össze-szét,

Körbe forog a kerék.

Erre gyűrűt fogok húzni,

ezt a kicsit gyorsan nyújtsd ki!

Össze-szét, össze-szét,

Körbe forog a kerék.

Figyeljetek jól gyerekek,

én majd írástudó leszek!

Össze-szét, össze-szét,

írhatjuk már a leckét!

/ Mondókázás közben a gyerekek mozgassák az ujjaikat és mutassanak rá arra,

amelyikről éppen szó van. Az „össze-szét, össze-szét” résznél csukogassák ki-be

az ujjaikat, a „körbe forog a kerék” résznél pedig végezzenek csuklókörzést. /

2011. júl. 7. 18:36

testséma fejlesztő mondókák


Itt a szemem, itt a szám,

ez meg itt az orrocskám,

Jobbra, balra két karom,

Forgatom, ha akarom,

Két lábamon megállok,

ha akarok ugrálok!

Ez a szemem,

Ez a szám,

Ez meg itt az orrocskám.

Tíz ujj van a kezemen,

Sok haj van a fejemen.

Én vagyok a jó gyerek,

Nem sírok, csak nevetek!

Kicsi orr, kicsi száj,

Keretezi kerek áll.

Kupolája homlok.

Piros arc, piros nyár.

Áfonya-kék szembogár.

A pillái lombok.

Sűrű erdő,

kopasz mező,

pislogó,

szuszogó, tátogó,

itt bemegy,

itt megáll,

itt a kulacs, itt igyál!

Csip –csip csóka !

Vak varjúcska!

Komámasszony kéreti a

szekerét,

Nem adhatom oda!

Tyúkok ülnek rajta.

Hess le tyúkok!

Hess! Hess! Hess!

/ kézfejeken a bőr

összecsippentése, kezek ütemes

mozgatása fel-le /

Kerekecske dombocska,

Elszaladt a nyulacska!

Itt szalad, itt szalad!

/ Simogatjuk a gyerek tenyerét,

majd végigvezetjük a kezünket a

gyerek karján, finoman

csiklandozva /

Lóg a lába lóga

nincsen semmi dóga

mert ha dóga volna,

a lába nem lógna.

A fejem, a vállam

A térdem, a bokám

A térdem a bokám

A térdem a bokám

A fejem a vállam

A térdem a bokám

A szemem, a fülem,

Az orrom a szám.

Hüvelykujjam almafa,

Mutatóujjam megrázta,

Középső ujjam összeszedte,

Gyűrűsujjam hazavitte

Kisujjam mind megette,

Megfájdult a hasa tőle.

Ciróka, maróka

Elszaladt a róka

Itt szalad, itt szalad!

Ciróka , maróka

Mit főztél Katóka?

Kását.

Hol a kása?

Megette a pap macskája

Kac, kac, kac!

/ arc enyhe simogatása, egy

ujjal, vagy madártollal

csiklandozás /

Tapsi, tapsi mamának,

Puszit ad a babának!

/tapsolás tanítása,a baba

kezeinek ütemes üsszeütögetése/

Tente baba , tente

A szemedet hunyd be.

Aludj ingó-bingó

Kicsi rózsabimbó.

Alszik az ibolya

Csicsíja, babája.

2011. júl. 4. 16:27

Hajnal Gábor



Este


Szinva mellett jegenyesor

fut a falun végig,

a zöld vízben pelyhes kacsák

önmagukat nézik.


Kiskapuból öregasszony

lépeget a partra,

sárga csőrű kiskacsáit

hívja, hívogatja.


Megindul a kacsasereg

csalogató szóra,

hegyek mögé elbújt a Nap,

itt az alkonyóra.


Halovány ég sötétedik,

fénylik már a csillag,

nyújtott hangon egy gyermeket

vacsorához hívnak.


Jegenyék is álmosodnak,

szélben megremegnek,

kicsi kacsák hazatérnek

s ők is lepihennek.

2011. ápr. 26. 11:27

Végh György: Kleofás, a didergő kis tojás


Volt egyszer egy kis tojás,


úgy hívták, hogy Kleofás.


Bimm-bamm dáridom!


Megvette egy nyuszika,


nyuszilány volt: Zsuzsika


Bimm-bamm dáridom!


Megkérdezte Zsuzsika:


”Kell-e neked szép ruha?”


Bimm-bamm dáridom!


”Persze - mondta a tojás -


fázik ám a Kleofás!”


Bimm-bamm dáridom!


Befestette Zsuzsika,


a húsvéti nyuszika:


Bimm-bamm dáridom!


Nem fázik már a tojás:


a zöldbundás Kleofás!


Bimm-bamm dáridom!


Fésűs Éva: Húsvét


Bokrok alján


piros tojást leltem,


azt mesélik,


nyuszi járt a kertben.


Megkérdeztem


mind az ibolyákat,


rám nevettek:


ilyet sose láttak!



Azt se bánom,


ha tavaszi tréfa,


bárhogy történt,


minden olyan szép ma!


Hajnalhangú


madarak üzennek,


csengő réten


barikák születtek.



Barkás ágon


szellő fuvolázik,


illeg-billeg


lilaruhás jácint.


Vendég is jön,


mosdik már a macska,


zöld szemében


aranysugaracska.



Lőrinc Pál: Három füles


Három kis nyúl ül a réten.

Mesebeli faluszélen.

Előttük egy halom tojás,

Húsvét táján ez így szokás.


Festék is van jócskán, bőven,

Fut az ecset tekergően.

Tojáson a színes csíkok

Olyan, mint a fürge gyíkok.


Nyúlapó is megjön közbe,

Leül köztük ott a földre.

Nagy bajuszát simogatja,

Tojásokat válogatja.


Szebb az egyik, mint a másik,

Nincsen köztük mely hibázik.

Ügyes ez a három füles,

Nem lesz a tál sehol üres.


Jut is bőven minden házba,

Locsolóknak tarisznyába.

Kinek nem jut fusson ide,

Nyúlapó tesz a zsebibe.


Török Zsófi: Nyuszigond


Három nyuszi tojást pingál,


Egyik kéket piros pöttyel,


másik sárgát fehér körrel…


a harmadik sírdogál:


több festéket nem talál.



Kettő nyuszi nevet rajta:


- A tojással mit is kezdek?


Valamennyi színtelen lesz!


Rántottának sütheted!


Nem kapsz tőlünk színeket!



Ám parancsot ad az erdő:


- Piros bogyót fakassz cserje!


Ezüst port hints, lenge lepke,


sárga lisztet, virág kelyhe,


kék könnyet sírj, patak cseppje!



Fest nyuszink már, s egy veréb


megdicséri - Jaj, de szép!

226. laguna
2011. ápr. 3. 11:02
hm... senki?
225. laguna
2011. márc. 25. 11:11

Egy verset keresek, sem címet, sem írót nem tudok.Csak részleteket"öreg néne egyszer régen kint lakott az erdőszélen,

nem élt éppen egymagában, volt egy fekete macskája doromboló lakótársa egereknek rémes álma"

"egyél fiam sült krumpli!

ezen kívül nincsen semmi"

Ha valaki tud segíteni megköszönném.Előre is köszönöm.

2010. okt. 7. 15:16

Petőfi Sándor. Ereszkedik le a felhő


Ereszkedik le a felhő,


hull a fára őszi eső,


hull a fának a levele,


mégis szól a fülemüle.



Záporeső csak úgy szakad,


fülemüle csak dalolgat.


Aki bús dalát hallgatja,


megesik a szíve rajta.


-


Zsadányi Lajos: Itt az ősz


Biceg a tücsök,


nem hegedül,


kalapos gomba,


földön csücsül.



Nem villog már a szitakötő


rozsdaszín ősz van


őszi idő.



Dér hull a fákra


ezüstös dér,


ördögszekeret görget a szél.


-


Tordon Ákos: Ősszel


Merre már a fecske,


merre már a gólya,


fátyolos ég néz le a tóra, folyóra.


Ökörnyálon


nyári álom


suhan át


az őszi tájon.


-


Kiss Dénes: Itt az ősz


Itt az ősz,


itt az ősz,


sárgul a


fák alatt,


levélre


kalapál bronzot meg


aranyat.



Kipi- kopp,


Kopi- kipp,


fű zöldje


elkopik,


október


zörgeti


úton a


lépteit.


-


Kányádi Sándor: Kék kikerics a határ


Kék kikerics a határ


s a mogyoró- barka


akkorára nőtt, akár


a mókuska farka.



Fényes, magas lett az ég,


sugarakkal pántos.


Színes szappanbuborék


s a fakó levél szálldos.



Hűs csillagok fényeit


őrzi már a harmat:


itt van az ősz, érkezik


s mindent betakargat.


-


Kányádi Sándor : Elment a nyár


Elment a nyár,


itt az ősz,


reggelente párát lehel


a kis őz.



Elment a nyár, megjött az ősz,


fosztogat,


gyéríti a sápadozó


lombokat.



Reszket a lomb, remeg az őz:


fél, de fél.


pedig nem jár vad erre más


csak az őszi szél.


-


Reinhold Ehrhardt: A kedves kis napsugár


Szelet kavargat a téren,


bágyadtan süt fent az égen


az őszi nap, alig látszik,


faágakkal citerázik.


Ám a réten kacagás száll,


fent repül a papírsárkány!


Október néz: merre jár


a kedves kis napsugár?


-


Kányádi Sándor: Eljött a szüret


Eljött a szüret.


Itt van.


Jó pohár mustot


ittam.



Lepényt is ettem,


édest,


igazi túrós


bélest.



Kongatják, kong a


donga.


Indulok ki a


dombra.



Hátamon öblös


puttony


S még a napból is


must foly.


-


Berencsy Sándor. Október


Megérett a kukorica


elkopott a nap bocskora



vadnyúl lapul bokor tövén


szállni tanul száraz levél



fészkét elhagyja a fecske


lakatot tesz az ereszre



bújik az ősz nagykabátba


éjjel fagy szökik a tájra.


-


Fésűs Éva: Őszi bújócska


A nap az égen hunyni ment.


Árnyékba bújt a tarka kert,


magára húzott hűs avart,


bogarat, lepkét eltakart.



Ugrott a huncut gesztenye!


A kosaramba ült bele,


aztán a dión volt a sor;


sötét pincébe bújt a bor.



A vakond elásta magát,


kaptárba tért a méhcsalád,


a jó kis pók meg színezüst


fonálon gyorsan elrepült.



Tücsök sem szól a fű között


kemencelyukba költözött,


s mire a nap kikandikál,


egy szál virágot sem talál..



Fésűs Éva: Sündisznócska


Tegnap korán esteledett,


sündisznócska ágyat vetett,


ágyat vetett az avarba


kicsinyeit betakarta.



Fújhat a szél szakadatlan,


melenget a mohapaplan,


jó puha e földi fészek.


Aludjatok kis tüskések!


-


Elek István: Bodri és a falevél


Utca hosszat fúj a szél,


csörög, pörög a levél,


Bodri kutya elered,


kergeti a levelet.



Kicsi mancsa tapogat,


pofozhatja az utat.


De a levél, a cudar


tovaröppen, elinal.



Bodri dühös szerfelett,


ugatja a levelet.


Aztán gondol egy nagyot,


hátat fordít, s elkocog.


-


Tamkó Sirató Károly: Szembeszél


Hogyha


fúj a


szembeszél,


okos


ember


nem beszél!



Lélegzik az orrán át.


nagy hidegben,


ősz- esőben,


így játssza ki


a náthát!


-



Bíró András: Medve meg a falevél


Medve brummog


barlangjában,


szél kotorász


a zsákjában.



Mit brummog a medve?


Azt, hogy rossz a kedve.


Mit talál a szél zsákjában?


Falevelet hamarjában.



Medvének mondd:


Nevess medve!


A szélnek meg:


Fújj szelecske!


Medve jön a barlangjából,


falevél röppen zsákjából.


Medve vidám: kacag, nevet,


kergeti a falevelet.



S hogyha kedve


volna hozzá,


bizony, meg is


lovagolná!



No lám! Ily csodát


ki látott?


Medvét, amint falevélen


utazza be


a világot.


-


Bella István: Mondóka


Csitt, csatt, csutka, csütörtök,


kisült- e már a sülttök,


Ha már kisült a sülttök,


én akkorát süvöltök,


hogy rögtön lecsücsültök.


Balázska, a kisördög,


idefut meg odafut,


jól bevágja a kaput,


elviszi a sülttököt:


fújhatjuk a früstököt.


-


Csanádi Imre: Vadgesztenye


Vadgesztenye fának de vastag


az ága.


Szomszédék Gyurija két kezével


rázza..


Potyog a gesztenye kipp- kopp


Kipp- kopp Gyurka,


Tüskés az én bundám


Vigyázz az orrodra!


-


Weöres Sándor: Jön a kocsi


Jön a kocsi, most érkeztünk,


jaj, de nagyon eltévedtünk,


derekasan áztunk, fáztunk,


no de kicsit elnótáztunk.



Jegenyefa ingó- bingó,


rajta ül egy ázott holló,


teregeti csapzott tollát,


keserüli holló voltát.


-


Mondókák


Itt a zápor eleredt,


ázunk mint a verebek.


Szaladjatok, gyerekek,


futok én is veletek!


-


Szeptember jó ember,


Október nagy ember,


November ősz ember.


-


Kár, kár, kár,


Hogy elmúlik a nyár.


-


Hopp, mókuska, mókuska,


vékony, karcsú Mariska,


a verebek tánca, szoknyátoknak ránca.



Most jövünk az erdőből,


a zöld erdő, mezőről,


addig szökdécseltünk,


míg idáig értünk.


-


Badacsonyi rózsafán két szál vessző,


Szőtték- fonták, összeroppantották.


Ropp, ropp, ropp!


-


Bíbici Panna, rákezdi Vince,


akit ér, akit ér, majd elviszi a nagy szél.


-


Erre gyere, ne menj arra,


erre van a piros alma!


-


Esik eső, csepereg,


táncolnak az egerek.


-


Vadludak úsznak sorjában,


tolluk reszket a tócsában.


Hullik, roppan a fák lombja,


mókus búvik az odvakba..


-


Száraz dió, ropogtató,


hegedűszó, muzsikaszó.


Tedd le babám a szűrödet,


Hadd ugorjak egyet véled!


-


Ica- rica, kukorica,


Fogj meg engem, lusta cica!


-


Itt csörög, itt pattog,


három véka mogyoró,


itt csörög, itt pattog


három szekér friss dió.


-


Vékony cérna, köménymag,


jaj, de kicsi legény vagy,


juhaha, hahaha.



Aki mondta utoljára,


az a szamár unokája.


Aki mondta az, az, az,


Te mondtad, hát te vagy az!


-


Aki engem nem szeret,


egye meg az egeret.

2010. júl. 3. 13:37
2010. jún. 29. 17:12

KIS KECE LÁNYOM

Kis kece lányom fehérbe vagyon,

fehér a rózsa, kezébe vagyon.

Mondom-mondom fordulj ide

mátkám-asszony,

mondom-mondom fordulj ide

mátkám-asszony!


Citrusi menta, kajtali rózsa

elmennék táncba, ha szép lány volna

Mondom-mondom fordulj ide

mátkám-asszony,

mondom-mondom fordulj ide

mátkám-asszony!

2010. jún. 28. 18:21

Csorba Piroska: Mesélj rólam


Mesélj anya,

milyen voltam,

amikor még kicsi voltam?

Az öledbe hogyan bújtam,

és tehozzád hogyan szóltam

amikor nem volt beszédem?

Honnan tudtad mit kívánok?

Megmutattam a kezemmel?



Mesélj rólam,

Hogy szerettél?

Engem is karodba vettél?

Meleg tejeddel etettél,

akárcsak a testvéremet?

Gyönyörködtél akkor bennem,

úgy neveztél: kicsi lelkem?



És amikor

még nem voltam,

a hasadban rugdalóztam,

tudtad-e, hogy milyen leszek,

milyen szépen énekelek?

Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?



Mesélj anya!

Mesélj rólam.

milyen lettem, amikor már

megszülettem?

Sokat sírtam, vagy nevettem?

Tényleg nem volt egy fogam sem?

- Ha én nem lettem volna,

akkor is szerettél volna?

2010. márc. 4. 15:46

TAVASZ CSALOGATÓ


Tavasz tavasz

nem vagy ravasz

Ha így haldac még le maradsz

Hiszed vagy sem el vagy nyomva

tél után nyár jön nyomba

Egyre hosszabbak a telek

Gyere tavasz itt a tejed

2010. febr. 3. 18:20

Dorothy Law Holtz



Egy élet a kezedben


Ha a gyerekek kritizálva élnek,

Megtanulják milyen megbélyegezettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésbe élnek,

Megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

Megtanulnak szégyenlősnek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

Megtanulnak bűnösnek lenni.


Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bizalommal lenni..

Ha a gyerekek megdícsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltóságban élnek,

Megtanulják az igazságot.


Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hinni.

Ha a gyerekek hitelesen élnek,

Megtanulják mit jelent szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek,

Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban.


Hogyan élnek a te gyerekeid?

2009. dec. 25. 18:51

Mondókák a természetről, őszutóról:


Hova tegyem a sapkát,


hogy megleljem reggel,


reggel,


mikor a nap felkel?



Tedd ide, tedd oda


tedd az ágy lábára,


ott megleled reggel,


mikor a nap felkel.


/magyar népköltés/



***


Őszre fele van az idő,


tarjasodnak a kis felhők,


sírdogálnak a bárányok,


mert nincs nekik édesanyjok.



Ne sírjatok, kis bárányok,


van még nektek jó juhásztok,


jó gazdátok, jó juhásztok,


aki gondot visel rátok.


/magyar népköltés/


***



Hull a dér, jön a tél,


daru, gólya útra kél.



***


Ősz a szomorú,


Tavasz a mosolygó,


Nyár a nevető,


Tél a didergő.



***



Kár, kár, Varga Pál,


Nem kapál, nem kaszál,


Csak a lányok után jár.



***



Október borhozó,


November télelő,


December télidő.



***



November őszutó


December havazó.



***



Morcos, borús, vén november,


de azért csak rendes ember!



***



Vadludak úsznak sorjában,


tolluk reszket a tócsában.


Hullik, roppan a fák lombja,


mókus búvik az odvakba.

2009. dec. 25. 18:50

aláld ki! Mi az!


Szegényt, gazdagot egyformán melegít? / a Nap/



Hol vizet önt, hol havat hint,


hol jeget szór fejedre,


s elszáll- pedig szárnya sincs-


nyugatra, keletre. /felhő/



Folt hátán folt, benne tű sose volt. /káposzta/



Négy kis tipe- tupa,


két kis file- mile,


hátul hosszú rúd? /macska/



Éjjel- nappal mindig jár,


mégis csak egyhelyben jár. /óra/



Elöl megyen fényeske,


utána meg fehérke,


Fel van a farka kötve. /tű és cérna/


Mindig nyílik, sose virágzik. /ajtó/



Rokona a harmatnak,


hideg idő társa.


Fehér csipkés ruháját


mindenki csodálja. /zúzmara/



Varázsbotja nincsen neki,


de a tájat eltünteti.


Mikor ”leszáll”, azt sem tudod,


merre van a pisze orrod. /köd/



Nincsen kezem, nincsen fejem,


csak palástom és hosszú nyelem.


Napsütésben otthon hálok,


de ha esik, utcán járok. /esernyő/

2009. dec. 3. 19:15

TÉLAPÓ


Hull a hó, hull a hó


pihe puha bársony


Megpihenve száll le


egy fenyőfaágon.



Csilingel az ezüstszán


Hét szarvas húzza


Rajta ül a Télapó


ki a puttonyt hozza



Sebesen száll a szán


ablaktól ablakig


Minden gyermekhez


betér még hajnalig



Puttonyába,hogy mi van


senki sem sejti


Tartalmát ő maga


kiscipőbe rejti



Dolga végeztével


hazavisz az útja


Egy év múltával


várhatod őt újra

2009. dec. 3. 18:57

Gyurkovics Tibor

Vers a Mikuláshoz

...

Kitesszük az ablakunkba

a csizmát, a cipőt,

mi meg addig elbújunk a

sutban, hogy legyen időd


hozni mindenféle jót,

mazsolát, mogyorót,

s mikulások, gyerekek

cinkostársak legyenek!


Megcsörren a mogyoró

puttonyodban, csuda jó!

Mi már tudjuk, hogy te jössz,

kócnadrágod csupa szösz!


Itt állunk megilletődve,

míg a lábad törölöd le,

jól tudod te, illik ez

a mikulás-emberhez!


A kezedben alma, keksz,

bezörögsz, bejöhetsz,

tapsolunk, ámulunk,

soha el nem árulunk!


Minden este feldíszíti

csillagfény a homlokod,

olyan ember vagy te, mint mi,

csak pirosabb és nagyobb!

2009. nov. 29. 10:24

a fenyő…

Szép a fenyő télen-nyáron,

sose lepi dermedt álom,

míg az ágán jég szikrázik

üde zöldje csak pompázik.


Nagykarácsony immár eljő,

érkezik az új esztendő.

Míg a mező dermed, fázik,

a zöld fenyves csak pompázik.



Csanádi Imre: A karácsony akkor szép…

A Karácsony akkor szép,

hogyha fehér hóba lép.

Nem is sárba, ebadta,

ropog a hó alatta.


Hegyek hátán zöld fenyő,

kis madárnak pihenő,

búcsúzik a madártól,

őzikétől elpártol.


Beszegődik, beáll csak

a karácsony fájának,

derét-havát lerázza,

áll csillogva, szikrázva.


Ahány csengő, csendüljön,

ahány gyerek, örüljön,

ahány gyertya, mind égjen

karácsonyi szépségben.



Madár János: Karácsony

Csillagfényben aranyág,

Aranyágon alma.

Őrzi három Télapó.

Úgysem alszom el ma!


Egész éjjel csodálom

Ezt a szép fenyőfát,

Gyertyafényes, csillagfényes

Csilingelő ágát…



Kányádi Sándor: Téli fák

Elhullatta leveleit

kertek, erdők minden fája,

szélnek, télnek vad szigorát

egyedül a fenyő állja.



Gazdag Erzsi: Fehér karácsony

-részlet-

Itt van a Karácsony

Most nyílik virága:

hócsillagot bontott

minden bokor ága.


Ünnepel a tél is;

felöltözött szépen,

kint sétál az utcán

ünnepi fehérben.



Várkonyi Katalin: Karácsony este

Kint hideg a téli szél

Kergeti a havat,

Jó itt bent a fényes

Karácsonyfa alatt.



Kányádi Sándor: Fülig kucsma

Fülig kucsma, gyapjúkendő,

Ideért az új esztendő.

A csizmáján csengő patkó,

A subáján araszos hó.

Hű de jó, az a jó,

Hogyha térdig ér a hó!

De azért, hogy meg ne fagyjon,

Ki teheti, ajtót nyisson

Engedje be, bebebe, ide a jó

melegbe!

Hű de jó, az a jó,

hogyha térdig ér a hó!


Szentmihályi Szabó Péter: Fenyő-menet

Karácsonykor minden fenyő

elindul

a nagy útra.

Gyalogolnak tömött sorban,

Nagy a kicsit húzza.

Szép ruháról álmodoznak,

díszről, gyertyafényről,

csilingelő csengettyűről,

gyermeknevetésről.



Kérlelő

Kedves fenyő kérve kérünk,

Karácsonykor légy vendégünk!

Engedd, hogy felöltöztessünk,

fénylő gyertyákkal díszítsünk!


Lurkók körbe táncoljanak,

díszeiden ámuljanak.

Köszöntsenek új énekkel,

öröm-osztó csengettyűkkel.



Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

Betemetett a nagy hó

Erdőt, mezőt, rétet.

Minden, mint a nagyanyó

haja, hófehér lett.

Minden, mint a nagyapó

bajsza, hófehér lett,

Csak a feketerigó

maradt feketének.



***


Bűvölet


Csöndes téli éjben

angyal szárnya lebben.

Gyertyafény az ágon,

néha meg-meglibben.


Nem tudom ki adja

e mesés perceket,

de az érzés, mi átjár,

nem más, mint a

szeretet.

Donászy Magda: Karácsony délután

Karácsony délután

lassan jön az alkony.

Kíváncsiság bújkál

minden gyerekarcon.


Végre sötétedik…

hamvas lesz az este.

Bodri velem együtt

figyel minden neszre.


Mikor szól a csengő,

az ajtó kitárul,

piros alma nevet

rám fenyőfárul.


Tudom, az erdőből

édesapám hozta,

a diót meg anyám

be is aranyozta…


Azért olyan kedves,

azért olyan drága,

meghatottan nézek

apára…anyára.


***



Karácsonyfa, Karácsony!

Aranydió zöld ágon,

Csillagszóró, gyertyafény

ég a fenyő ünnepén.

Csilingel a csengettyű,

szép vagy ünnep, gyönyörű!


***

Gyere be, Karácsony…

A kályhánkban láng lobog.

Gyere be, Karácsony!

Gyújtsd meg gyertyád, fényszóród

a fenyőfa ágon!

Melegedj meg idebent, légy

vendégünk mára!

Karácsonyi csillagod tedd a

fenyőfánkra!


***

Kívánságlista

Karácsony csak egyszer van,

ezer ötlet agyamban!

Mit is kérjek ajándékba,

mit hozzon a kisangyalka?


Kérjek labdát, meleg kesztyűt,

búgócsigát vagy pörgettyűt?

Mégsem kérek más egyebet,

boldog, békés ünnepeket!


***



Karácsonynak szép, zöld fája,

Térj be a mi kis házunkba,

Hozzál fényt és jó meleget,

Boldogságot, szeretetet!


Karácsonyi csengő hangja

giling-galang, ezt dalolja,

Ünnep van ma, szép Karácsony,

mindenkit az Isten áldjon!

2009. nov. 29. 10:22

Karácsony legendája

Isten megígérte Ábrahámnak, hogy elküldi a Megváltót, de ez bizony csak negyvenkét nemzedék után teljesedett be, akkor született meg a Messiás. A gyermek anyjául Máriát, nevelőapjául Józsefet, az ácsot választotta Isten.


Izrael népe akkoriban római fennhatóság alá tartozott. A Római Birodalom uralkodója, Augusztusz császár elrendelte, hogy tartsanak népszámlálást. Ehhez mindenkinek vissza kellett térnie a szülővárosába, hogy a római katonák ott írják össze őket. József családja Betlehemből származott, ezért nekik oda kellett utazniuk.


József már kora hajnalban felnyergelte a szamarat, felpakolta rá a szükséges dolgokat. A várandós Mária felszállt a nyeregbe, és elindultak a júdeai Betlehem felé.

- Bárcsak ne most kéne mennünk! – mondta József. - Már olyan közel van a kisbaba születésének ideje.

Mária bólintott. Igyekezett fennmaradni a szamár hátán, ami nem volt könnyű dolog, gyakran elveszítette egyensúlyát.

„Milyen hosszú lesz ez a nap!” – gondolta magában.


Egyik óra telt a másik után, felkelt a nap, egyre magasabbra emelkedett az égbolton és egyre nagyobb lett a hőség. Máriát majdnem elnyomta az álom. Leszállt és egy darabig gyalog folytatta az utat, de hamarosan annyira elfáradt, hogy József visszaültette a szamár hátára.


Végre megérkeztek Betlehembe. Az utcákon óriási volt a tömeg és a zaj. Mária erős fájdalmat érzett.

- József, azt hiszem, hogy nemsokára megszületik a gyermek. József elsápadt. –Azonnal keresnünk kell valami nyugodt helyet, minél távolabb ettől a nagy nyüzsgéstől – mondta.


A vendégfogadóban nem volt hely. Házról házra jártak, szabad szállást keresve, de sehol sem tudták befogadni őket. József elkeseredésében így kiáltott fel:

- Nincs egyetlen hely sem ebben a városban, ahol eltöltenénk az éjszakát?

Az egyik fogadós végül a következőt ajánlotta:

- Menjetek a városon kívülre, a hegyoldalban van egy barlangistálló, ahol az állataimat tartom. Menjetek oda! Terítsetek le friss szénát! Ott legalább csend és nyugalom van. Senki sem fog benneteket zavarni.


József megköszönte a fogadós tanácsát, sietett vissza Máriához és elindultak kifelé a városból. Mikor minden baj nélkül megérkeztek, József megnyugodott. Azért imádkozott, hogy minden rendben legyen. Nagyon kellemetlenül érezte magát, hogy feleségének egy istállóban kell megszülnie a gyermekét, de nem volt más választásuk.


Mikor a gyermek megszületett, József karjába vette, Mária pedig azt mondta:

- József ez itt Jézus!

Még azon az éjszakán, amikor Jézus született, különös dolog történt. A város környéki hegyeken pásztorok legeltették a nyájukat. Hirtelen furcsa zajra ébredtek. –Nézzétek! – kiáltott fel az egyikük és felmutatott az égre. A többiek is felnéztek. A csillagoknál is ragyogóbb fényesség világította meg az eget és ahogy közeledett, egyre nagyobb lett.

-Figyeljetek! Ti is halljátok a zenét?

Elhallgattak és lélegzet visszafojtva figyeltek. Messziről egyre közeledő ének hangja hallatszott. Az égbolt vakító fényben úszott és egy angyal jelent meg a pásztorok előtt, aki így szólt: - Ne féljetek, ma született néktek a Megváltó! Az lesz a jele, hogy egy kisgyermeket találtok feküdni a jászolban.


Hirtelen angyalok egész sokasága jelent meg és ezt énekelték: „Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Az angyalok éneke halk volt, mégis mintha a föld is megremegett volna a lábuk alatt. A pásztorok térdre estek és áldották az Istent, hogy ilyen csodálatos dolgokat láttak és hallottak. Az angyalok eltűntek, minden újra elsötétült, a pásztorok, pedig azt kérdezgették egymástól: csak nem álmodtuk az egészet? Aztán elindultak Betlehembe.


Már majdnem beértek, amikor észrevették, hogy a városka szélén, az egyik hegyoldal felett, különösen ragyogó, fényes csillag világít. Látták, hogy a csillag egy barlang-istálló felett áll és emberek is vannak bent. Odamentek, hogy megnézzék, mi az, és megtalálták a jászolban a fekvő kisgyermeket, ahogy az angyal megjelentette.

Letérdeltek és imádták Urukat. Mária tudta, ezt az éjszakát, soha nem fogja elfelejteni.

2009. okt. 19. 21:29

Altató


Lehunyja kék szemét az ég,

lehunyja sok szemét a ház,

dunna alatt alszik a rét -

aludj el szépen, kis Balázs.


Lábára lehajtja fejét,

alszik a bogár, a darázs,

velealszik a zümmögés -

aludj el szépen, kis Balázs.


A villamos is aluszik,

- s mig szendereg a robogás -

álmában csönget egy picit -

aludj el szépen, kis Balázs.


Alszik a széken a kabát,

szunnyadozik a szakadás,

máma már nem hasad tovább -

aludj el szépen, kis Balázs.


Szundít a lapda, meg a sip,

az erdő, a kirándulás,

a jó cukor is aluszik -

aludj el szépen, kis Balázs.


A távolságot, mint üveg

golyót, megkapod, óriás

leszel, csak hunyd le kis szemed, -

aludj el szépen, kis Balázs.


Tüzoltó leszel s katona!

Vadakat terelő juhász!

Látod, elalszik anyuka. -

2009. okt. 6. 20:54

Hámori Zsóka

A vonat


Karjaimban nyugtattam;

Apró tested.

S körbe- körbe szaladt;

A vonat Veled.


Si huhu, si huhu;

Előtted az egész világ!

Szaladt a vonat;

És már nem sírtál!


A kacagásod

Hallatszott;

A vonat zakatolása;

Nyugtatott.


Si huhu, si huhu

Kacagj csak tovább!

Ez vonat, ne félj !

Soha, meg nem áll!

2009. júl. 17. 16:06

Hallgatag Erdő


- Hallgatag erdő, titkot rejtő,

mondd el, a mélyed mit rejt néked?

- Rejtem a tölgyet, rejtem a gombát,

rejtem az őzet, rejtem a rókát,

rejtem a fészket, benne a pintyet,

patakot, kérget, kavicsot, kincset.


- Hallgatag erdő, szépen kérlek…

- Szépen, ha kéred, elrejtlek téged.

2009. júl. 13. 18:23

Tornáztatók

Kistornászok vagyunk mi, (csípőre tett kézzel jobbra-balra forgatni a vállunkat)

szépen tudunk tornázni,

jobbra és balra hajolunk, (csípőre tett kézzel jobbra, majd balra hajolunk)

és utána ugrálunk. (ugrálunk ritmusra)


Ujjainkat mozgatjuk, (előre nyújtott karral mozgatjuk az ujjainkat)

karjainkat forgatjuk, (karkörzés előre)

előre-hátra hajolunk, (csípőre tett kézzel előre, majd hátra hajolunk)

és a végén tapsolunk. (tapsolunk ritmusra)

*

Ilyen kicsi a törpe:

guggoljunk le a földre! (leguggolunk)

Ilyen nagy az óriás:

nyújtózkodjunk kispajtás! (felállunk, fölfelé nyújtózkodunk)

*

Ilyen nagy az óriás, (állva, felfelé nyújtózkodunk)

Ágaskodjunk kispajtás.

Ilyen kicsi a törpe, (leguggolunk)

Guggoljunk le a földre.

Mérleg vagyok, billegek, (terpeszben oldalra kinyújtjuk a karokat és billegünk balra-jobbra)

Két kezembe súlyt teszek.

Óra vagyok, ketyegek, (magunk előtt a két mutatóujjunkat felváltva felfelé emelgetjük)

Bölcsődébe/óvodába sietek. (ritmusra topogunk)

*

Fújja a szél a fákat, (fölfelé nyújtott kezeket balra-jobbra lengetjük)

letöri az ágat, reccs! (reccsnél lecsapunk)

*

Kaszálj Pista, kalapálj, (kaszáló mozdulatok balra-jobbra)

holnap délig meg se állj!

Huss! (lecsapunk kezünkkel)

*

Van 2 fürge kicsi szem, (mutatjuk szemeinket)

Szétnézeget idebenn. (forgatjuk szemeinket)

Van 2 fürge kicsi láb, (rácsapunk combunkra)

Végig lépi a szobát. (ritmusra lépegetünk)

*

Jár a róka lába, (egyik lábat előre-hátra lengetjük)

előre meg hátra,

tipeg-topog a talpa, (topogás ritmusra)

libeg-lobog a farka. (tapsolás ritmusra)

*

Gomba, gomba, gomba, (öklünket összeütögetjük)

nincsen semmi gondja, (tenyerünket forgatjuk)

ha az eső esik rája, (ujjakat lefelé tartva mozgatjuk)

nagyra nő a karimája. (nagy félkört rajzolunk a levegőben fejünk előtt)

Az esőt csak neveti, (szánkra mutatunk nevetve)

van kalapja, teheti. (emelgetjük kalapunk)

*

Repülnek a madarak, (repülő mozdulatok)

csattog a szárnyuk, (taps ritmusra)

madarak voltunk, (rapülés)

földre szálltunk, (közben leguggolás)

magot szórtunk, (szórjuk a magot)

csipegettünk, (kézzel felcsipegetjük)

csipp-csipp-csipp. <-- csiklandozni a végén

*

Gyülekeznek a felhők, (a földön kezünkkel balra-jobbra seperünk)

esik az eső, (ujjunkkal halkan dobolunk)

kopog a jég, (hangosabban kopogunk)

dörög az ég, (dörömbölünk)

villámlik, (fent egy taps)

lecsap, (tenyérrel a földre lecsapunk)

kisütött a nap. (felfelé lassan széttárjuk karjainkat)

*

Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni, (kígyózva menetelés)

Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni,

Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni...

*

Mit játsszunk, lányok? (séta körbe-körbe)

Azt játsszunk, lányok.

Bricket, brackot, hat barackot.

Csücsüljünk le, lányok! (csüccs!)

*

Sétálunk, sétálunk, (séta)

egy kis dombra lecsücsülünk,

csüccs! (csüccs)

*

Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)

Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút,

Emelkedô, emelkedô, emelkedô, emelkedô, (lassan)

Lejtô, lejtô, lejtô, lejtô, (gyorsan)

Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, (séta)

Hopp egy gödör! (ugrás)

*

Ugráljunk, mint a verebek,

Rajta gyerekek!

*

Elôre jobb kezedet, utána hátra.

Elôre jobb kezedet, utána rázzad,

Utána uggi-buggi, utána forgás, (riszálás, forgás)

Tapsolj egyet pajtás. (taps ritmusra)


Elôre bal kezedet, utána hátra.

Elôre bal kezedet, utána rázzad,

Utána uggi-buggi, utána forgás,

Tapsolj egyet pajtás.

*

Lassan forog a kerék, (karkörzés lassan)

mert a vize nem elég.

Gyorsan forog a kerék, (karkörzés gyorsan)

mert a vize már elég.

*

Baglyocska hunyorog, (hunyorgunk)

fatönkön kuporog, (leguggolunk)

nagy fejét forgatja hol erre, hol arra, (fejünket balra-jobbra fordítjuk)

izeg mozog toporog, (toporgunk)

tipi, topi, topp, topp, topp. (végén taps-taps-taps)

*

Nyuszi fülét hegyezi, (nyuszifület csinálunk kezünkből a fejünk felé)

Nagy bajuszát pödöri, (bajszunkat pödörjük)

Répát eszik ropp, ropp, ropp, (fogjuk a répát, ritmusra markoljuk)

Nagyit ugrik hopp, hopp, hopp. (hármat ugrunk)

*

Itt a fejem, itt van ni, tessék csak rám figyelni!

Itt a szemem, itt a szám, ez pedig az orrocskám.

Oldalamon két karom, forgatom, ha akarom,

lábaimmal topogok, a bölcsibe/oviba indulok.

*

Csinnadratta, hopp, hopp, hopp,

Megpergetjük a dobot.

Jobbra át és balra át!

Megfújjuk a trombitát.

Menetelj a dudaszóra,

Játszótéri indulóra!

Hogyha nincsen hangszered,

Üsd össze a tenyered!

(Bogos Katalin)

*

Dombon törik a diót, a diót, (egymás kezét fogva körbesétálunk)

Rajta vissza mogyorót, mogyorót. (visszafordulunk)

Tessék kérem megbecsülni és a végén a lecsücsülni, (ritmusra tapsolunk)

Csüccs! (lecsücsülünk)

*

Nemes Nagy Ágnes: Vízimolnár


Az én apám vízimolnár.

Mit őröl a vízimolnár?


Ő-röl bú-zát, (két karunkkal lassan körözünk)

ő-röl ár-pát,

ő-röl rozsot is,


kukoricát, kukoricát, (két karunkkal gyorsan körözünk)

kukoricát.

*

(kezünkkel mutogatjuk a)

Nád a házam teteje, teteje, (háztetőt)

Rászállott a cinege, cinege. (csőrt és farkat)

Hess le róla cinege, cinege, (hess-hess)

Mert beszakad a teteje, teteje. (leszakadást)


Ha beszakad, mi lesz véle? (kérdőjelet)

Sárga lábú cinege, cinege, (szemet vékonyra húzni, csőr, farok)

Hess le róla cinege, cinege,

Mert beszakad a teteje, teteje.

*

Egy, kettő, három, négy

Egy, kettő, három, négy,

Mély lélegzetet végy,

Rajta, pajtás, helyben futás,

Utána a terpeszállás.

2009. júl. 13. 15:35

Süsü összes versikéjét:


Ó, ha rózsabimbó lehetnék

Rám szállnának szépen a lepkék

Kicsi szívem vélük dobogna!

nem lennék ilyen nagy otromba


Ezt a vágyam senki se érti,

se gyerek, se nő és se férfi!

Senki, senki itt a világon,

mi is az én titkos nagy álmom!


Mi vagyunk a zsoldosok,

kezünk sose dolgozott,

kardot lándzsát hordozott,

ruhánk mégse foltozott!



Sziklakőből az ágyunk,

puha ágyra nem vágyunk!

Senki fiát nem szánjuk,

ha meglátjuk, levágjuk!



Csiszi-csiszi köszörű.

ez az élet gyönyörű

Hova lépünk nem nő fű,

kardunk borotvaélűűűűű!



Én vagyok a jó királyfi

könnyű engem megtalálni,

itt vagyok és amott vagyok,

hol nagyok a gondok-bajok!


Erdő, mező, hegy és berek

azt nézem, hogy segíthetek!

Karom erős, szívem vidám,

nincs is több ily királyfi tán!


Emitt sírás? Amott bánat?

Ott termek, s a könny felszárad!

Mosoly nyílik és dal fakad,

bú, baj bánat messze szalad!


Én vagyok a jó királyfi,

könnyű engem megtalálni!

karom erős, szívem vidám,

nincs is több ily királyfi tán!



Én vagyok a bús királylány,

akit elrabol a sárkány,

csak hull, csak hull, hull a könnyem,

senki sincs, aki megmentsen.


Álmodtam egy királyfiról

engem szeret, nékem dalol…

csak hull, csak hull, hull a könnyem,

senki sincs, aki megmentsen!



Habár nincsen csak egy fejem

de én ezt már nem szégyellem!


Egy fejjel is lehet sokat

csinálni sőt okosokat!


Fát kivágni, aprítani,

nem is kell ezt tanítani!


Kályha duruzsol a tűztől,

minden kémény vígan füstöl!


Cserepet ide ízibe,

ez a tető nem ázik be


Patak fölé hidat verünk

azon jár át a szekerünk


Mára ezzel fejezem be,

nem jut több most az eszembe!

2009. máj. 31. 20:09

Mit beszél a tengelice - Nemes Nagy Ágnes


Mit beszél a tengelice?

Azt mondja a tengelice:

cipity Lõrinc, cipity Lõrinc.

tyaf, tyaf, tyaf.


-Tengelice, fönn a fán,

ilyen pici dal után

mért mondod, hogy:

tyaf, tyaf, tyaf?


-Pici madár vagyok én,

pici nótát tudok én,

cipity Lõrinc, meg egy pici

tyaf, tyaf, tyaf!

2009. ápr. 24. 21:43

Öntözgetem

Öntözgetem rózsafámat,

De nem is hiába,

dédimama születésnapjára

Kihajt minden ága.

Nyílik kelyhe rózsa szálnak,

Úgy tűzöm a kebelére

drága dédimamának


Kis madárka szólj az ágon,

Gyönyörűen, szépen,

Ne legyen ma bánat az én

Jó dédimama szívében.

Dalod után enyhül minden bánat,

Dalolj, dalolj kis madárka,

dédimama születésnapjára

2009. febr. 1. 18:29

Csorba Piroska versei

Mesélj rólam

Mesélj anya,

milyen voltam,

amikor még kicsi voltam?

Az öledbe hogyan bújtam,

és tehozzád hogyan szóltam

amikor nem volt beszédem?

Honnan tudtad mit kívánok?

Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam,

Hogy szerettél?

Engem is karodba vettél?

Meleg tejeddel etettél,

akárcsak a testvéremet?

Gyönyörködtél akkor bennem,

úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor

még nem voltam,

a hasadban rugdalóztam,

tudtad-e, hogy milyen leszek,

milyen szépen énekelek?

Sejtetted, hogy kislány (fiú) leszek?

Mesélj anya!

Mesélj rólam.

milyen lettem, amikor már

megszülettem?

Sokat sírtam, vagy nevettem?

Tényleg nem volt egy fogam sem?

- Ha én nem lettem volna,

akkor is szerettél volna?

2009. jan. 27. 21:38

Mentovics Éva: Hónapról hónapra PDF Nyomtatás E-mail

Január a tél királya,

pompás szánon érkezik,


februárt még maskarában,

farsangolva élvezik.


Március már mosolyt fakaszt,

derűt csal az égboltra,


áprilisban néha bizony

leszakad az ég fodra.


Májusi szél mámorító

illatfelhőt visz tova,


júniusban – sose bánkódj -

véget ér az iskola.


Július a piros húsú

görögdinnyét kedveli,


augusztusban vízben pancsol

mindenki, ha teheti.


Szeptember már nap érlelte

szőlőszemet szedeget,


október fest minden ágra

rozsdabarna levelet.


November már fagyot lehel,

nagykabátban didereg,


decemberi szép ünnepen

karácsonyfa díszeleg.

2009. jan. 21. 15:03

Horgi horgas lati mindig fojtón feldühít

Kisember vagy mondják és csúfolnál mind

Nem tudják a nagy titkot a tyúk eszük

A nagyvilágot mi mozgatjuk kis emberek

Egy hangya, hogy ha kell, egy sziklát elcipel

A méhecske csatába szál egy medvével

Egy büszke harci mént meg ugraszt egy kis gyík és egy bolha egy hercegnőt popsin csíp

Góliát a nagy bunyós egy hústorony volt

Jött Dávid a csúzlival és lett a nagy kopp

A bibliát nem olvastam, de így letehet

A nagy menőket mi gyökük le kis emberek

Te nagyfejű te okos tojás bölcs professzor

A felhők közül néz ránk olykor, olykor

Ha nem teszed francot ér az egyetemed

Az életet csak mi ismerjük kisemberek

2009. jan. 14. 13:54

Medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,

barna medve üldögél,

kibújás vagy bebújás?

Ez a gondom, óriás!


Ha kibújok, vacogok,

ha bebújok, hortyogok;

ha kibújok, jót eszem,

ha bebújok, éhezem.


Barlangból kinézzek-e?

Fák közt szétfürkésszek-e?

Lesz-e málna, odú-méz?

Ez a kérdés, de nehéz.

2009. jan. 12. 15:14

Aki fázik

Aki fázik, vacogjon,

fújja körmét, topogjon,

földig érő kucsmába,

burkolózzék bundába,

bújjon be a dunyhába,

üljön rá a kályhára -

mindjárt megmelegszik.

1 2 3 4 5 6 7 8

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook