Végtelen szeretetet adó Mama Maci test (beszélgetős fórum)

Évesen, magzatvíz *

Ma odaadom az uramnak a telefont, mert nem bírok vele, minden szavam kicseréli, van amit nem veszek észre, csak utólag, szörnyű 😂

Így van..

A csíkokról annyit, hogy fiatalon szültem az első babám én is, 51 kg-ról indultam, 64 kilóval szültem , baba 3700 grammos volt, a többi cucc is számít ugye, magzat íz, méhlepény, egyebek..

Na szerintem nettóban olyan 7-8 kg - ot szedhettem fel, vagy annyit sem, mégis csupa stria lettem, a hasam is, fenekem, combom.

Mást nem zavar, engem máig.

Ez biztos hajlam kérdése, nem kövérségé.... Más felszed 20-30 kilót es sehol semmi.

Nekem már 9 - 10 evésen strias volt a hátsóm... Pedig sose voltam kövér lány.

A terhességi cukorbetegség sem függ a hízással össze, nem híztam semmit még, fogytam 3 kilót is a hányás végett és 7 hetesen csináltak terheléses mérést és hoppá, rossz lett.

Most nem vagyok olyan szerencsés, mint az első alkalommal, most minden összejött nálam, pajzsmirigy gyógyszert is kell szedni 3,75-re és csak 11 hetes vagyok. 🙄

Ha valaki azt hiszi, hogy mert sportol nem lesz striája, meg nem lesz cukros nagyon téved... 🙂

Milyen úszódressz nem tudom, b*zi egy telefon 😂😏

Így is *

Az alulműködés milyen mértékű volt?

Babának lett valami baja?

Nekem tartományban van, de így Úszódressz adtak rá Letroxot, es ez most erdekelne...

Sziasztok!

A hunyorgos nezest en is ismerem. Es azt is, hogy azert vagyok vekony, mert meg nem szultem. 7 hetes a kislanyom, mar negy hete naponta egy orat setalok vele. Vegre 6 hettel a szules utan engedelyt kaptam ligthosabb sportra, azota a seta mellett 1 orat sportolok naponta (45 perc elliptikus trener + 15 perc hulahopp) vagy mikor a gyerek alszik, vagy beultetem magam melle a szekebe es nez engem. Persze erre idot kell szanni, en is foztem, mostam ma, meg nem ultem le a kanapera ( most is vacsora alatt irok). Vegul a hulahoppra nem jutott idom, megvarom, hogy a parom hazajojjon es bepotolom.

Ezzel azt akarom mondani, hogy ha egeszsegi ok nem akadalyozza, akkor minden csak akarat kerdese. En is faradt vagyok, nalunk is rovidek az ejszakak, de mikor 7 hettel a szules utan be tudom gombolni a regi farmerjaimat es masok nem hiszik el, hogy par hete szultem, azt mondom, hogy megeri. Es a sport szeretet szeretnem atadni a kislanyomnak is.

Épp ezt mondom,hogy nem feltétlenül kell tornázni,van aki egészségügyi okok miatt nem is tud hosszú ideig semmit sportolni szülés után.

És mint tudjuk,a sport kb 20% a sikeres fogyásnak,itt a kajából kell visszavenni és minőségi ételeket fogyasztani.

Mielőtt még valaki nekem esik,nem arra gondolok,hogy mindennap a biopiacrol vásárolok és főzök mert az tényleg magyon sokba kerül.Ugyanúgy a lowcarb,és egyéb diétás termekek.

De ha valaki nem engedheti magának a változatos étkezést ami megfelelően táplálja testét,és csak fehér kenyér van legolcsobb parizerrel,tészták és krumplis ételek amik kb a legolcsóbbak,akkor nem biztos,hogy jó döntés volt bevállalni egy gyereket...

Kevesebbet enni,és egy zacskó nápolyi helyett egy almát választani némi maggal,vagy puffasztott rizsszelettel,natúr müzlivel csal egyéni döntés kérdése.Árban nincs különbség.

Tehát egyszerűen akaraterő kérdése.

Én hasonlókat ki sem mert nem írni bevallom. Meg nem is erre hegyezném ki. De tény, hogy akkor jön iszonyú támadás, mikor valakinek ez a téma betalál. Mindenki maga tudja, miért nehezebb regenerálódni, vagy feldolgozni, hogy ugyan olyan már egészen biztos nem lesz semmi.

Tegyük fel, hogy 3 hónapos babámmal otthon vagyok, nem alszom összefüggően 3 órát sem szülés óta. Még van plussz kiló, és elolvasom kettőnk hsz-át.

Vagy azzal jövök, hogy ja, egyek egészségesen, a gyed kevés, ahhoz pénz kell. Vagy persze, tornáznál te, mikor ülve elalszol, vagy azzal, hogy sértő a telefosott nadrág.. Vagy persze, a soványak mindig ítélkeznek a husisabbak felett. Átlagos vagyok, sokkal több előítéletet kaptam fordítva! És akkor jöttem rá, hogy ez projekció. Meg sem kellett szólalnom, jöttek a szúrós tekintetek. Ma már tudom, hogy önmagával volt baja, nem velem. Tehát ha valakinek bármelyik mondat fáj, és őszintén a saját érdekében, a jól megszokott módszer helyett, hogy a nagycsaládos szemben áll az egy gyermekessel, az idős a fiatallal, a vidéki a fővárosival..stb, szóval ahol fáj, amelyik kijelentés fáj, ott kell elindulni. Ha az fáj, hogy akaraterő hiányzik, akkor valószínűleg a bensőnkben bekapcsolt egy piros csengő. AP34-nek meg nekem végső soron mindegy. Neked lesz jobb, ha felismerted, mi fáj, mert azzal te magad sem tudsz azonosulni. Ott meg már el lehet indulni..

Hányszor méregettek anyukák picikkel a karjukon. És láttam, hogy süt róluk: majd megtudod, ha neked is lesz. Az a strandon hunyorgatós nézés a közellenség felé... én meg igyekeztem semleges maradni, miközben arra gondoltam, hogy igen, van már kettő. Tudom, hogy az eleje nehéz.. tartsatok ki, meg mondjuk igen, tegyetek majd valamit, ha eljön az ideje. Szeresd magad annyira.

Mennyivel szülés után?

Mert az rendben van,hogy gyermekágy 6 hét,esetleg valaki nehezebben regenerálódik,vagy olyan sérüléseket szenvedett el szülés kozben/nehezebben gyógyuló császáros heg,gatmetszes,esetleg repedt és elég komolyan varrni kellett/ami miatt akár fel évig sem tud sportolni,uram bocsá' nem akár,ilyen is van.

De a nincs idom rendes kaját enni,unalomban zabálók,a szoptatás miatt kettő helyett kell enni ez igenis mind kifogás és az akaraterő hiánya.Ezen nincs mit szépíteni.

Véleményem szerint ha egy nő egy fél éves baba mellett szarabbul néz és kövérebb mint a kilencedik hónapban,az nincs rendben.

Az,hogy laza a has,nincs feszes tricepsz pár héttel szülés után,szerintem egyik normális férj sem várja el.

De nem kell így kinézni mint egy telefosott nadrág csak azért,mert fél éve anyuka valaki.

Kevesebbet enni és minőségi ételt fogyasztani nem kerül plusz energiába,időbe,csakis akaraterő és elhatározás kell hozzá

Sziasztok!

Nem könnyű téma.. de így rögtön az elején (bár sajnos az összes hsz-t nem olvastam), de ez is kicsit "insta" így. Legalábbis java részt az esztétikai rész került szóba. Nem leszek álszent, mikor feljön pár kiló, tízből 6-szor az a gondolat ugrik be elsőre, hogy "Basszus, hogy áll rajtam ez?" és csak utána, a "Nem lesz ez így jó! Tudod..!" - és tudom, anyai ágon az összes nő cukorbeteg, elhízott, vérnyomásgondok, mozgásszegény életmód, jön az elégedetlenség, depressziós tünetek miegymás.. Szóval hogy dundinak lenni elsősorban nem esztétikai, hanem egészségügyi kérdés-ALAPBÓL, de ezen rágódni valóban nem szülés után kell. Óriási az elvárás. És sajnos azt tapasztalom, minél nagyobb a megfelelésre a hajlam, annál több kerül a nőre. A nő, aki gyereket nevel, edz, csinos feleség, ne adj' Isten még mondjuk próbál kiteljesedni a munkájában, ott még kerül rá valami, nehogy még a végén elbírjon mindennel.. az insta csajt (akinek ételfutár hozza ki műanyagdobozban a salit) meg a tenyerén hordozza a pasija, tuti biztos.

Szóval nem tudom, nem-e saját magunkról kellene levenni pici terhet (nyilván ez megint nem a szülés utáni első hónapokban fog menni), és akkor több idő jut az embernek magára. És elsősorban egészségügyi szempontból, még ha plusz 5 kilótól senki nem lesz krónikus beteg, de ott a harmadik ág, a pszichés probléma.. csak "énidővel" lehet mindhármat (testi, lelki, szellemi jólétünket) karban tartani.

A világ nem ezt tolja felénk.. de a saját világunkat mi teremtjük. Mondhatjuk, hogy letojjuk, nem nézzük a különböző platformokat, de attól a párunk igen. Meg jár-kel az utcán, nem csukott szemmel. Viszont ott, ahol a férfi szülés után a saját párjától a testi tökéletességet várja el, ott kapcsolati szinten van gond. Borzasztó fontos lenne erről beszélni, abban is biztos vagyok, hogy a legtöbb gondolat a fejünkben hamis. Próbáljuk kivetíteni másokra, hogy ezt várják el, meg úgy szeretné, ha kinéznék, közben ezek a mi elvárásaink legtöbbször magunkkal szemben.. érdemes lenne az érintettet megkérdezni, ebből mi az, ami benne is felmerült.

Nem olyan szörnyű, ha egy ideig nem elsődlegesen nőként néz ránk a másik, hanem csillogó szemmel gyermekei anyját látja bennünk, de ez az "én már úgy is elkeltem" szemlélet csúnyán padlóra küldi a kapcsolatot.

És hát egészség.. (bocsi, hosszú lettem), az jár a fejemben sokat, hogy azért a kilátások jobbak alapvetően.. még élnek dédik hála Istennek érte! De a hogyan... a nagymamáink a szülőket babusgatják a gyerekeim helyett. Szóval, ha valamiért minél tovább egészséges szeretnék maradni (aminek áldásos "mellékhatása" lesz esetleg egy előnyösebb külső, bánja fene) a gyerekeim, mikor már könnyebb lehetne nekik, ne helyettem üljenek a rendelőben receptre várva. Balanszírozunk egyfolytában, nőként ez van.

Köszönöm a kommentedet, azt hiszem szépen megfogalmaztad amit gondoltam.

Nálunk ugyanez a helyzet munkát illetően is, és a testalkatot illetően is. Nem leszek sosem vékony, de igénytelen sem. És hát.. Ne ítélj, hogy ne ítéltess ugyebár!

Szép napot kívánok! :)

46 éves vagyok,3 gyermeket szültem, a két idősebb már felnőtt. Kicsit mindenkivel egyet értek. Van része a genetikának és a lustaságnak abban, hogy az ember le tud e fogyni vagy sem. Vékony sosem voltam, és igen, a család étkezési szokásai sokban befolyásolják, hogy az ember hogy néz ki, hogyan étkezik. Mivel sosem voltam vékony, vigyáztam, hogy terhesség alatt ne hízzak sokat. 10-12 kg jött fel és sokáig szoptattam, azalatt kb bármennyit ehettem, nem híztam. Nehéz aztán időt szakítani arra, hogy mozogjon az ember. Azon kívül a két nagy közel született egymáshoz, futottam utánuk eleget. Nem volt kire hagynom őket, a férjem vidéken dolgozott, alig volt otthon. A kicsi után már lett volna időm, de a futás - ami ingyen van - nem volt opció, mert egy korábbi sérülés miatt a derekam miatt nem volt javasolt.

Nem vagyok vékony most sem, de igénytelen sem.

Viszont egyet nem értek.

Természetesen különbözőek vagyunk, másképp gondolkodunk, más dolgokat örököltünk, más szokásokkal indultunk az életnek.

De egy cikk után miért kell nekiesni egymásnak, azt nem nagyon értem.

Mindenkinek szép napot kívánok.

Az meg egy más kérdés...

Én se.

Tehát, van néhány betű hiány:D

unokatesó=unokatesóm

csíkos lett, mint a testvére=csíkos lett, mint én a testvére

És lehete van még több is:DDDD

Nem, nem voltak. Más gondom volt, de fájdalmam nem. A műtét után pont 1 hónappal mentem dolgozni, és jól jött volna még 2-3 hét pihi. Én irodában dolgozok, csak az utazás esett nehezemre...

Legtöbben gyorsabban gyógyulnak...

Világosabb, ahogy nekem is. Nem túl feltűnő, ahogy az enyém se, de ott van.

Ez tényleg bőrtípus függő. Van két unokatesó, akik testvérek, az egyik pont olyan csíkos lett, mint a testvére meg egy kicsit sem, pedig a nem csíkos 30 kg-ot hízott a terhességei alatt.

És a húgom sincs, pedig ő is jóval többet hízott mint én, de a bátyámon van, pedig ő sosem volt terhes:D

Ez attól függ, hogy mi a választék:)

A pm. betegségek jól kezelhetőek, csak nagy figyelmet igényel.

Engem legjobban a hajam és a fogaim zavarnak. Már nem szépek, bár ez a koromnak is betudható;)

Utálom, hogy festeni kell a hajamat, és azt is, hogy már nem a legfehérebb (szerintem) a fogam a színskálán, hanem lecsúszott a másodikba.:(

Mivel nekem kivették a pm-em, ezért könnyebben kordában tartható a hormonszintem, ellenben pl. veled, akinek meg van és változó a működése...

Akkor sem tudok azonosulni az ilyen felfogással. A pasi is lesz majd sörhasú, görnyedt hátú, stb., remélem ki is dobkák majd.

Ha egyszer jó volt neki (az elején sem lehetett igénesebb), akkor mi baja lenne x év múlva? Randa dolog.

Ez a "Mama Maci test" bennem is ellenérzést kelt. Melyik nő szeret medve lenni? 😕

A cikk mondanivalójával amúgy teljesen egyet értek!

Most akkor csendben irigykedek.

Na jó, nem, de most ott tartok, hogy ha választani lehetne, hogy melyik betegség maradjon, akkor lehet, hogy nem a pajzsmirigyest hagynám.

Mondjuk a kutya sem kérdezte. 😁

Ha egy pasi csak azért szeret valaki, mert 40 kg, akkor az ő szeretete nem igaz. Szép is lenne, ha cserélgetnénk a társainkat, mert már nem tetszik a súlya vagy a ránca...

Ilyenkor mindig kíváncsi vagyok erre az igényes pasira. Biztos húzogatnám a szemöldökömet, hogy ez mire ugrál?

Van abban azért igazság, mert nekem pl. mire 8 hetes terhes lettem a melleim 2 kosarat nőttek A->C lett és csíkos. A férjem a mellméretemből jött rá, hogy gyerekünk lesz. A hasam pedig azért lett csíkos, mert kb. 2 hét alatt nőtte meg azt a méretet, amilyennek kellett volna lennie 4,5 hónap alatt.

Tehát, nem 20-30 kg hízás volt, csak az én méreteimhez képest sok volt, emellett nem elég rugalmas a bőröm. A térdeimnél pedig azért csíkos a bőröm, mert gyerek koromba néha nőttem is, de a gyerekem is így van. Ő fiú és neki is csíkos a térde és a dereka is attól, ahogy nőtt.:D

Fogyni szoktam pár hét alatt akár 25 kg-ot is, majd visszaszedem, azaz elérem a normál súlyomat. Amióta nincs pm-em, nem fogyok ennyit sosem szerencsére. Nem szeretek anorexiásnak kinézni:D Ez nekem mind szülés után volt. A szülés után maradt rajtam néhány kiló, de mivel én mindig vékony voltam, nem volt zavaró, azaz a szülés után is hordtam azokat a ruhákat, amiket terhesség előtt. 2-3 cm-el lettem szélesebb.

Amikor a gyerekem 6 éves volt, ekkor jött az első fogyásom, 17 kg 3 hét alatt, mindezt 65 kg-ból. Hát elég ronda lettem. 2 év alatt szedtem vissza, mert akkor még rá sem jöttek, hogy a pm-em a gond. Majd 5 év múlva 20 kg 1 hónap alatt, amit szintén 2 év alatt szedtem vissza, aztán volt egy 5 kg-os fogyás 1 hét alatt, majd az utolsó a műtét előtt, amikor 25 kg-ot fogytam kb. 6 hét alatt. Már mindenki temetett. "Szerencsére" én túlműködő vagyok. Amióta nincs pm-em, azóta jobban kell figyelni a súlyomra, mert könnyebben hízok, illetve IR-es is lettem. Na ekkor híztam 10-12 kg-ot 2 hónap alatt, amit viszont kb. 1 hónap alatt sikerült lenyomnom.

Amióta viszont nincs epém, nagyon kell figylenem, mert pillanatok alatt lefogyok újra. Januárba 2 hét alatt 8 kg-ot ledobtam, de ezt tudom, hogy azért volt, mert nem bírtam még 1200 kalóriát sem enni.

Amikor túlműködik a pm-em, akkor ehetnék annyit, mint három kőműves, akkor is fogyok;)