Vegetáriánus gyermekek? (beszélgetős fórum)
Na ja...És az ára...Jujj.Utazok az akciókra...:)
Na majd legközelebb teleportálok neked!
Kékpenészes ? küldhettél volna fénypostával:)))
Imádom 10 dkg egyszerre kevés.
Hát...igen...Fini volt!:)
(jó zsíros...:P)
Hát végülis elnapoltam holnapra...:)
(elcsábított a kis kékpenészes...:)
Így van.
"A vas hasznosulását a szervezetben érdekes módon a már jelenlévő vas szabályozza: ha a vasszint elegendő, kevesebb szívódik fel, ha kevés, akkor több. "
Levezessem miért?:)))
Esszenciális aminosavak [szerkesztés]
Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani.
Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális:
* metionin,
* treonin,
* lizin,
* izoleucin,
* valin,
* leucin,
* fenil-alanin,
* triptofán.
* hisztidin.
Minden állatfajta számára más-más aminosavak esszenciálisak.
Elsőrendű fehérjék [szerkesztés]
A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Az elsőrendű, (komplett) fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfélék.
Másodrendű fehérjék [szerkesztés]
A másodrendű (inkomplett) fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások. Azonban a komplett, vagy egy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetők. A másodrendű fehérjék csoportját zömében a növényi fehérjék alkotják.
Fehérjeszükséglet [szerkesztés]
Abszolút fehérjeminimum [szerkesztés]
Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ fel fehérjét. Ez az endogén fehérjeveszteség a vizeletben, székletben, a verejtékben, és más váladékokban (köröm, haj, hámló bőr) lévő nitrogén meghatározásával ki is mutatható. Pl: Egy 70 kg-os férfi endogén fehérje-vesztesége 24 g/nap. Ezt abszolút fehérjeminimumnak is nevezik.
Élettani fehérjeminimum [szerkesztés]
Az a legkisebb fehérjebevitel, amellyel a szervezet nitrogénegyensúlya éppen elérhető. Vagyis a bevitt fehérje nitrogéntartalma egyenlő a vizelettel, széklettel, verejtékkel, és egyéb módokon ürített nitrogén mennyiségével. Egy egészséges, 70 kg-os, fiatal férfi fehérjeminimuma 42 g/nap.
Ajánlott fehérjebevitel [szerkesztés]
Gyermekek fehérjeszükséglete A bevitt fehérjének fedeznie kell a növekedéshez szükséges mennyiséget, a növekedés viszont nem egyenletes, ezért a fehérjebevitelt úgy kell megállapítani, hogy mindenkor elegendő fehérje álljon rendelkezésre. Ez a mennyiség az életkor függvényében 32-75g/nap.
Felnőttek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett figyelembe kell venni a fehérjék emészthetőségét, valamint az aminosav-összetételt jelző biológiai értékeket, a hazai táplálkozási szokásokat, a fehérjék kölcsönös kiegészítő (komplettáló) hatását. Így a testtömegre számított fehérjebevitel, 1 g/ttkg javasolt aktívan nem sportoló személyeknek. Sportolóknak ennél többre is szükségük lehet (1.5-2g/ttkg).
Terhesek fehérjeszükséglete Vegyes táplálkozás mellett, a terhesség teljes időtartama alatt, 10 g/nappal több bevitelre van szükség, mint a terhességet megelőzően.
Szoptatás alatti fehérjeszükséglet Mivel az anyatej átlagos fehérjetartalma 1,2-1,3 g/100 g, ezért a 100 g elválasztott tejre 2,4 g fehérjét kell bevinni. Vagyis az első 6 hónapban napi 20 g, míg a hetedik hónaptól napi 15 g többlet fehérjebevitel ajánlott.
Az idősek fehérjeszükséglete Az életkor előrehaladtával változik a testösszetétel, az élettani funkciók, a fizikai aktivitás, az elfogyasztott táplálék mennyisége, de egyben csökken a fehérjék hasznosulása is, ezért a 60 évesnél idősebbek részére 1,2-1,5 g/ttkg bevitel ajánlott.
Az aminosavak víz-ammónia "szimmetriája" [szerkesztés]
Az aminosavak víz-ammónia "szimmetriája"
Az aminosavak molekulájában előforduló aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) érdekes lehetőséget vet föl az életformáló aminosavak keletkezésére. Ezek olyan bolygófelszínek közelében keletkezhettek, ahol mindkét oldószer, az ammónia is és a víz is fontos szerepet játszott. Ha az aminosavak közül a 20 fehérjealkotót vizsgáljuk, sorba rendezhetjük őket a vizes jelleg és az ammóniás jelleg súlya szerint. A vizes oldalt képviseli az OH gyök és a COOH gyök, míg az ammóniás oldalt az (-NH2) gyök és a HNOOH gyök. Az ábra bal oldalán az elrendezés mintáját mutatjuk be a kis hatszögekkel. Az ábra jobb oldala az élet fehérjéit alkotó aminosavak víz-ammónia "szimmetriáját" szemlélteti.
A kutatók nemrégiben megállapították, hogy a vegán életmódot követő emberek esetében is nagy az esélye a vérrögök és az érelmeszesedés kialakulásának. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy az állati eredetű táplálék megvonása miatt ezeknek az embereknek a szervezetébe nem jutnak be olyan alapvető tápanyagok és vitaminok, mint például a vas, a cink, a B12-vitamin vagy az omega-3 zsírsavak.
A vegán életmódot folytató emberek csakis olyan táplálékot vesznek magukhoz, amelyek nem tartalmaznak sem húsféléket, sem pedig állati eredetű fehérjéket. Az elmúlt 30 évben vegetáriánus emberekkel elvégzett kísérletek eredményei szerint azonban ez nem feltétlenül tesz jót a szervezetnek - írja a Journal of Agricultural and Food Chemistry.
Duo Li a tanulmányban kifejti: tény, hogy a húsfogyasztás hajlamosíthat elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekre, ezekre a problémákra azonban a vegán emberek sem immúnisak. Ennek oka, hogy vannak olyan tápanyagok, amelyek csakis állati eredetű táplálékkal jutnak be a szervezetbe, és amelyek segíthetnek a komoly szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
Annak érdekében, hogy a negatív egészségügyi hatásokat kiküszöbölhessék, a tudósok szerint érdemes a kevésbé drasztikus vegetáriánus életmódra váltani. Ez ugyanis engedélyezi a halfélék és a tenger gyümölcseinek fogyasztását is, amelyekben nagy mennyiségben találhatóak meg a különböző omega-3 zsírsavak és a B12-vitamin is.
A vékonybél működése
A fehérjék emésztése és felszívódása
A fehérjeemésztés a gyomorban kezdődött, amikor a pepszin hatására megtörtént a fehérjék denaturálása, és a peptidkötések lehasítása. Ez a folyamat a fehérjemolekulák feldarabolása. A pepszin aktivitása a duodenumban a lúgos kémhatás miatt megszűnik, a további bontás a pancreas enzimek feladata. A fehérjemolekulák szabad aminosavakká és polipeptidekké hasadnak. A polipeptideket a duodenum hámsejtjeiben található aminopeptidázok tovább bontják tri – és dipeptidekké, mindig a molekula végén lévő aminosav lehasításával. A megemésztett fehérjékből származó aminosavak a duodenumból és a jejenumból szívódnak fel. Újszülött és csecsemőkorban a bélfal felszívóképessége jobb, mint felnőttkorban. Kis mennyiségben peptidek és polipeptidek is felszívódnak, az anyatejben található kisebb immunfehérjék is így jutnak be (passzív immunizálás). A peptidek felszívódásának képessége normális körülmények között az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken.
A zsírok emésztése és felszívódása
A duodenumban kezdődik. A pancreaslipáz a nagy zsírmolekulákhoz, azok nagy felületi feszültsége miatt nehezen tud hozzáférni, így szükség van azok apró cseppekre való emulgálására. Az emulgáló anyag az epe, amely felületnövelő hatásával a zsírokból micellákat (5 – 10 nm – es gömböcske) hoz létre. A lipáz zsírsavakra, mono -, di -, trigliceridekre és koleszterinre bontja a zsírt, melyek passzív diffúzióval kerülnek be a sejtekbe. A sejtekben a zsírsavak észterifikálódnak, majd egy fehérjéből, koleszterinekből, foszfolipidekből álló védőburokba kerülnek, melyeket chylomicronnak nevezünk. A chylomicron a centrális nyirokerekbe, majd a vénás keringésbe kerül. A táplálékkal felvett zsír 95% - a felszívódik, 5% - a kiürül a széklettel (születés után kb. 15% nem szívódik fel).
A szénhidrátok emésztése és felszívódása
Ezek főként mono-, di-, és poliszacharidok. A szénhidrátok emésztése a szájban lévő α – amiláz révén kezdődik, majd a gyomorban átmenetileg szünetel (az enzim csak lúgos pH mellett aktív), később pedig a duodenumban folytatódik az α – amiláz által. Az α – amiláz a poliszacharidokat dextrinné, maltotriózzá, maltózzá, laktózzá, szacharózzá, fruktózzá, és glükózzá bontja, melyek aktív transzporttal kerülnek a bélbolyhok vénás kapillárisaiba, onnan pedig a vena portaeba. A duodenumban megemésztett táplálék a duodenum és a jejunum falán felszívódva kerül a vérpályába. A felszívódást jelentősen segítik a nyálkahártyát borító bolyhok (villus). 1 mm hosszúak, felszínük egyrétegű hengerhám, béllumen felőli felszínüket kefeszegélyszerű finom mikrobolyhok borítják, a bolyhok között enzimtermelő mirigyek vannak. Ezek lehetnek Liebherrkühn – kripták, nyiroktüszők (Peyer – plaqueok), és Brunner – mirigyek. A vékonybélből fel nem szívódott táplálékok a bélszakasz végén, az ileocoecalis (Bauhin) billentyűn áthaladva a vastagbélbe kerülnek. Ezen billentyűk akadályozzák meg a vékonybélbe való visszaáramlást.
A vastagbél működése
A táplálék felvétele után kb. 5 – 6 óra múlva jut a maradvány a vastagbélbe. A béltartalom híg állományú, emésztetlen tápanyagok, növényi rostokat, sókat, vizet, és a vékonybélfalról levált sejteket tartalmaz. A víz és az oldott ásványi anyagok az ozmózis révén nagyrészt visszaszívódnak, ezáltal a béltartalom bekoncentrálódik. Bizonyos emésztetlen anyagokat a vastagbélben élő baktériumok bontanak le, és számos a szervezetnek fontos anyagot szintetizálnak (K és B-vitamin), melyek aztán itt szívódnak fel. A mikroflóra akadályozza az egyes patogén mikróbák elszaporodását és kórokozását. A normális bélflóra elpusztítása emésztési zavarokat, rothadási folyamatokat, hiánybetegségeket és bélfertőzés okozhat. Az ileocoecalis régió a Bauhin – billentyűk és a féregnyúlvány (appendix) miatt jelentős, melynek feladata a bélfalon átjutott kórokozóktól megvédeni a szervezetet.
A rectum
A vastagbélben végighaladó béltartalom a bélszakasz utolsó egyenes szakaszába a rectumba kerül, majd kiürül (székelés), általában naponta egyszer. A székelés (defecatio) inger hatására akarattól szabályozva történik, mely akkor keletkezik, amikor a rectumban annyi bélsár gyűlt össze, hogy kellő nyomást fejt ki a rectum falában lévő nyomásérzékelő receptorokra (20 – 50 Hgmm), majd az ingerület az érzőpályákon eljut az agyba, ahol megtörténik az akaratlagos hozzájárulás, majd a leszálló pályákon visszaérkezett parancs hatására elernyed a végbél külső záróizma (sphincter ani externus). A kiürülést a hasizmok és a rekeszizom összehúzódása segíti. Az akaratlagos székelést székelést az agykéreg befolyása alatt a Th6 – 12 szelvények neuronjai biztosítják.
Jo lenne komoly cikkeket idehozni, ha lehet, es aztan (se) folenyeskedni velem szemben.
Hoztam komoly szakmabeli cikket és azt is lefikáztad.
Erről ennyit. Te vagy fölényes.
Biztosan sokkolná a tudat,hogy felnőttkorra még egyel több enzimet is nyerünk a tej megemésztéséhez...:DDD
Ja-ja.Heti 2-3db és semmi gond,sőt: szükségünk is van rá bizonyos szempontból.:)
"És ezennel befejeztem a veled való beszélgetést. De még utoljára megírom, hogy ennyire ostoba emberrel, mint te, soha nem találkoztam. Lehet, az én szerencsém, de az is lehet, hogy szép a világ, és ritka a hozzád hasonló. "
Sajnos nem.Az áltudomány minden területén megvannak az ehhez hasonló semmilyen,vagy erősen elferdített alapokkal bíró egyének...Elég szép számmal...
A tej pl. sok laktozt (szenhidratot) tartalmaz, es szinte minden ember szervezete kiskoratol mar nem, vagy csak alig termel a laktoz lebontasahoz szukseges enzimet, igy ez az anyag a szervezeten belul megrothad.
Nézd meg a szénhidráttartalomra voinatkozó táblázatokat és mnod meg nekem ,hogy dl-ként 5g szénhidrát miért sok??? Ennyi ugyanis 1 dl tej szénhidrát tartalma.
A tojás meg attól,hogyí magaas koleszterinje van még nem egsézsgételen... csak nem kell belőle heti 5-10t enni.
Amugy ez a husban levo hemvas (hemoglobin- vas) vegetarianizmussal szembeni ellenerv mar a kilencvenes evekben megdolt.
Linkelnéd az ezt bizonyító cikket?
20 és közülük 10 az esszenciális.Már ha tudnád,hogy mit jelent...
Mese habbal,úgy...
"Teny, hogy MINDEN FEHERJE MINDEN AMINOSAVAT tartalmaz"
Nem igaz.Biztos nehéz megemészteni,de mit kezdesz azokkal,amik össz.3-féle aminosavat tartalmaznak...
Szerinted mi a lótúrót jelent a teljes-értékű fehérje fogalma?Nem csak az elégtelen mennyiségre vonatkozik...A nem teljes-értékűek között szép számmal vannak,amik hiányosak is: fontos (pl.metionin-az egyik legfontosabb...) aminosavaknak híján van...
"ha egy etkezesen, sot, akar napokig is hianyzik egy- ket aminosav a szukseges feherjek kialakitasahoz, akkor a szervezet megvarja, amig ezek beerkeznek. "
Na,akkor most benne van minden fehérjében minden aminosav,vagy nincs?Döntsd már el...Össze-vissza beszélsz!
Egyébként meg ha túl nagy az alul-bevitel,ez a mondat semmit nem ér és semmit nem jelent.
"Meg valami: A HUS FEHERJEKET ES NEM AMINOSAVAKAT TARTALMAZ.... "
Bassszus,nem is tudom,hogy hogyan nem kaptál te még nobelt...Ekkora kinyilatkoztatást...
Egyszerűen hülyeségeket beszélsz...
"AZ EGESZ VEGETARIANIZMUS ELLENI FEHERJE- ERVELES mar reg befejezodott"
Igen.Ráálltunk az életmentésre...:P
Serry soha nem állította,hogy nem ismeri a komplettálás fogalmát.Te viszont nem ismered.Mert ha ismernéd,akkor nem fogalmaztál volna így:
"teny, hogy ha egy vegean eszik
1. gabonafeleket
2. huvelyeseket
3. olajos magokat,
akkor, hacsak nem sulyos beteg vagy kulonosen etvagytalan, nem lehet feherjehianya. "
Ez így ebben a formában határozottan nem igaz és aki ezt olvassa,meg van vezetve.Mivel egy igen elcs*szett táplálkozási szokásról van szó,így az ilyen és ehhez hasonló pongyolaság nem megengedhető.
Veled szemben csak fölényeskedni lehet,mert olyan hiányosak az ismereteid,hogy ha te tényleg vegan vagy,akkor ezen ismereteid alapján nem jósolok neked fényes jövőt!