Vége a házasságomnak (beszélgetős fórum)

Kedves bzanna! Sztem te is döglött lovon lovagolsz (lásd előző hszólásom)... Ne hidd,h a fiadnak jó lesz egy ilyen megalázkodásokkal megtartott, igazi szeretetet nélkülöző "család"i utánzat. Aki olyannal fenyegeti a másikat,h kirakja a lakásból,az szted még érez valamit? Aki rászól a másikra,h ne bőgjön,mert reggel dolgoznia kell, az szerinted még érez valamit? Stb. Érzések nélkül pedig nem lehet. Ne tedd tönkre magad, ne alázd szét magad, mert lehet,h nem lesz erőd utánna talpraállni!

Abból,amit írsz az nem látszik,h szereted, hanem az,h a fiad miatt meg az újtól való félelmedben. Ne alkudj meg, ennél többet érdemelsz. És hidd már el,h meg is tudod csinálni. De az élet olyan,mint egy kártyajáték,csak ha az egyik lapot eldobod, akkor vehetsz majd a másik körben egy újat...

Kedves Anna!

Nem is tudom, mit kívánjak neked... Erőt és kitartást mindenesetre igen.

Legalább apukád melletted van...

Hát szép jó reggelt nektek! Igen, bizony most keltem fel. Jobban mondva, most szántam rá magam, hogy kimásszak az ágyból.

Éjjel nem bírtam tovább, jót bőgtem. A férjem ahelyett, hogy próbált volna vígasztalni, közölte, hogy fejezzem be, mert neki reggel mennie kell dolgozni és nagyon fáradt. Erre azt feleltem, hogy akkor takarodjon vissza a haverjához és kérje meg, hadd aludjon a kocsijában, úgyis ott tölti szabadideje nagy részét. Próbáltam beszélni vele, de közölte, hogy ő most aludni akar és nem beszélni. Majd beszélünk. Valamikor. És ekkor úgy döntöttem, nem érdekel, ki mit gondol, nem érdekel, hogy mennyire alázom ezzel magam, megkértem, hogy jöjjön hozzám közelebb az ágyban. Csak szerettem volna hozzábújni, érezni. Jajj hagyjam már békén. Ezután pedig bevetettem az ő taktikáját: ha a hegy nem megy mohamedhez, mohamed megy a hegyhez alapon hozzábújtam. A sírásom egy szempillantás alatt elmúlt, és igaz, kétórás periódusokban, de aludtam. Hajnalban felkeltem hozzá, amikor ment dolgozni. Jó ideig meg sem szólaltam, csak néztem. Láttam rajta hogy furcsállja, jó ideje nem kelek fel hozzá sem akkor ha dolgozni megy, sem akkor, ha hazajön. (Többek között ezért is fajultak el idáig a dolgok: én mindent megtettem érte, ő soha semmit értem) Amikor megkérdeztem tőle, hogy amikor holnap reggel hazajön, tudunk-e beszélgetni, totálisan kiakadt. Hagyjam már békén. MIt akarok vele beszélni? Mondtam, azt amit édesanyáddal olyan remekül megbeszéltetek, csak velem kellett volna. Majd beszélünk. Jó, akkor bemegyek a munkahelyedre,( a múltkor is ott vallott szerelmet alig két hete) hátha ott kénytelen vagy normálisan beszélni a munkatársaid miatt. Nahát ezzel csak azt fogom elérni, hogy holnap hazajön és kirak a lakásból. Kérdeztem tőle, nem látja hogy minden hisztit csak azért csinálok, mert már nem tudom hogyan tarthatnám meg? Szeretem és nem akarom elveszíteni. Erre meg csak hümmögött. Úgyhogy most megpróbálok visszamenni az eddigi rendszerhez, bár pont ezen szerettem volna változtatni. Reggel ébren várom, este talpmasszázs, érdeklődés, munkába menet szintén ébren búcsúztatom. Ha ez sem segít, hát akkor elmondhatom, hogy én mindent megtettem,hogy a fiam rendes családban nőhessen fel. Igaz, jól meg is alázom magam, bár én ezt most a szívemmel úgy érzem, ez a megfelelő. Eszemmel tudom, hogy alázkodás, de megpróbálom az utolsó utáni lehetőségeket is kihasználni. Ne szídjatok, ne haragudjatok, de úgy érzem, enélkül nem tudnék belenyugodni a dolgokba.

Azért már érdeklődtem és tovább érdeklődöm ingatlan ügyben. Az egészben csak az a legrosszabb, hogy anyám közölte, ezt egyedül kell végigcsinálnom. Kétszintes nagy háza van, mindenkit befogadnak (jelenleg a hugát, aki éppen válik a gyerekeivel), csak engem nem. Apám, aki egy szobakonyhás lakásban lakik a nővéremmel, a sógorommal és az unokaöcsémmel, azon van,hogy menjek hozzájuk, szorítanak nekem helyet, és elment gerincsérvvel dolgozni, csakhogy anyagilag tudjon támogatni. Na erről ennyit.

...ollllyan "pozitív könyvek". Kulcs önmagadhoz, Tudatalattid csodálatos hatalma, Popper P.: A belső utak könyve és Müller P.: Szeretetkönyv. Ezek vannak.

Küldj email-címet, és küldöm.

A tudatalattid csodálatos hatalma.... itt van a gépemen word-ben, ha kell.... és még egy-kettő hasonló könyv.... egyébként nekem is segített.

Nem olyan régen még én is siránkoztam, hogy megy szét a kapcsolatom ezerrel.... olvasgattam, kis szemléletváltás... aztán lám csak lám, az elmúlt napokban minden nap kaptam virágot a drága páromtól és azt se tudja hogy kedveskedjen... :o)))

Holnap-azaz ma nekiülünk,és keresünk neked együtt,mi ketten egy lakást,ezt priviben megbeszéljük.

Ilyenek.Ez a tündér is hazajött,és ő is a pofámba vágta,hogy miért nem békülök ki a SAJÁT CSALÁDOM 2 tagjával,mert én képtelen vagyok másokat meghallgatni és megbocsájtani.Mind egy kaptafára készült,azért ilyen szemetek.

Megoldjuk a gondodat,ígérem,amiben csak tudok,segítek,és reggel az lesz az első,hogy priviben megbeszéljük.Légyszives próbálj az új lakásodra gondolva elaludni.Mert a bogyót már bevetted,ugye?Ölellek sokszor,Hanna

Csak már tényleg vége lenne...

Oké, tájékoztatlak. :)

szivesen :)

Majd azert tajekoztass, hogy haladsz, erdekelne :)

Nem kellene, csak neki van állandó szómenése. Szinte már kényszeres... Alig várom, hogy elcuccoljon.

A könyvcímeket felírtam, még egyszer köszönöm.

Akkor viszont mar nem is kellene filozofiai magaslatokban targyalnotok. Mindennapi tuleles visszaszamolva.

Remelem, nagyon hamar lezarul es kezdhettek uj eletet!

(Mindenesetre a konyvek tanulsagosak)

Köszönöm szépen. Már változtatok, elindítottam a válópert. Januárban volt az első, mostanában lesz a második.

2000-ben volt az esküvőnk. Kb. 4-5 éve tart az a belharc a négy fal között, nem tudom mi lelte. De már nem is érdekel. Az a baj, hogy én teljesen tönkre mentem. Szívgyógyszert szedek, meg hasonló nyalánkságok. Csak a gyerekek tartják bennem a lelket.

hu", ez nagyon komolyan hangzik. Surgosen valtoztatni kellene, mert nem lesz jo vege, nem okoskodni akarok, inkabb mondok gyorsan 2 konyvet:

Ranschburg Jeno ùR: A meghitt eroszak

Eric Berne: Emberi jatszmak

nehéz megállapítani kinek mi fáj jobban.

mindenkinek saját keresztje...

Elolvasnám azt a tanulmányt...

A tányérdobálás a válasz volt az ő szavaira. Az is előfordult (2x), hogy megütött, de visszakapta. Azután tettleg nem bántott, a szavaival annál inkább. Jobban is fájt. Nagy filozófus, és imád beszélni. Okoskodik. Ha elkezdenél érvekkel hatni rá, cáfolni az általa elmondottakat, akkor félbeszakít, nem engedi, hogy befejezd a mondatot, hogy a végére azt is elfelejtem, mivel indult a vitánk. Iszonyú! Nem tudok kibontakozni, véleményt nyilvánítani. Nem tudok önmagam lenni.