Vannak olyanok akik a házastársukkal közös lakásba találkoznak a szeretőjükkel?Ez mennyire gyakori szerintetek? (beszélgetős fórum)
Nem irtal hulyeséget:)) Én is feltettem neki már, hogy mi abaja, hogy ez egy pótcselekvés? Mondta lehet, ide menekul ebből a világbol, ahol csak a pénz számit. Mondom okés, de én nem vagyok ott!!! Én itt vagyok. A való világban, nem abban a fantasy szarban!!! Mert ott semmi sem valóságos!!
Hát, lányok nem t udom mi lesz. Vannak idoszakok amikor jol viselem, de most pont megint érik egy veszekedést azt hiszem
Őszintén megértem... :((((
gondolom ezerszer, meg ezerszer próbáltál már beszélni vele... :(
Hááát.... nekem is van véleményem a szeretős dolgokról... de nem is ez most a lényeg...
Mit érzel a párod iránt??? Szereted??? Hogy érzed, ha évek alatt nem szokott le erről a szenvedélyéről, gondolod, hogy ha ráijesztenél, lemondana róla? Max. ideig-óráig... Igazából én nem is írok semmit, mert nem akarlak befolyásolni, de neked kell látnod, hogy hogyan is működik a kapcsolatotok.
Nos, az meg, hogy kalandra 'készülsz', gondolod ettől könnyebb lenne? Mi változik akkor? Nem tartom korrekt dolognak, akármilyen is a párod!!!
Az én exem sem hitte el, amikor otthagytuk. Ígért fűt-fát-bogarat, mindenről lemondott volna, azt mondta megváltozik, de meddig??? :S Mondjuk az én volt házasságom megint más tészta, mert ott még érzelmek sem voltak... szóval bocsi, nem is keverem ide.
Szia.
Nagyon nehéz a helyzeted. :S
Igazából én is mesélhetnék ex-szel töltött hat évemről... :S és még gyereket is szültem neki... (teszem hozzá az életemnél jobban imádom a kisfiamat :)) Hogy miért nem hagytam ott hamarabb?? Aki benne van, az tudja, milyen nehéz. Én még annyit hozzátennék a történetemhez, hogy nem is szerettem, pláne az utolsó három évben... inkább csak reménykedtem, hogy talán jobb lesz... hogy mi lesz jobb? fogalmam sincs... többet nem éreztem volna iránta, sőt... szóval száz szónak is egy a vége, két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy lépek. Fogtam a kisfiamat, és otthagytuk.
Életem legjobb döntése volt!!!
Ami a lényeg, hogy lépni kell, ha már nem lesz jobb, márpedig, ha már 100 esélyt adtál neki, ne várj semmit....
Igazatok van sok mindenben. De mi van akkor, ha hónapok, évek óta van egy probléma, ami szüli a veszekedéseket, és én milliószor elmondtam, ha igy folytatja (internetes játék), nem lesz jo vége(vannak olyan hétvégék, amikor ő 10-12 órát ott ül a gép előtt és én meg egyedul malmozok). Többször szóltam, kértem, figyeljem már rám kicsit jobban (kapcsolatunk elején nem volt ez), egy ideigráig mukodik, de aztán szép lassan kezdodik minden előről. Más problémám nincs, csak ennyi ,hogy ugy erzem nem figyel rám:(((( Százszor átrágtuk, és már eljutottam oda nem is erdekel az egész...
Akkor most mit kéne tennem? 101-ik esélyt adjam? vagy higyjem egyszer megváltozik? Kimozdulni nem nagyon akar. Könyörgom, nem akarok besavanyodni 33 évesen!!! És még ő akar közös gyereket...
pff... csak felmérgelem magam... :S
:DD
Ez jogos, amit írsz, bár az én szememben tök mindegy, hogy elmondja vagy nem. Persze most jön, hogy 'amiről nem tud, az nem fáj', és blabla, lehetne ilyen érveket felhozni, de én azt tartom, ha igenis nem működik egy kapcsolat, legyen korrekt a fél és mondja el a párjának, házastársának, és vagy oldják meg, vagy váljanak el szépen, csendben. De ezt a szeretős helyzetet, alattomos, sunyi, gusztustalan dolognak tartom, nem beszélve arról, hogy családokat tesznek tönkre.
És igen, két ember kell hozzá, szóval a félrelépő férjekről, feleségekről is megvan a véleményem...
Nahát azt meg hagy ne mondjam, arról mit gondolok, ha minden rendben van egy kapcsolatban, házasságban, és akkor ke**él félre a társ, azt lehet, hogy nem kéne kommentelnem... :S
Abból kiindulva, hogy csak ezen a portálon hányan mesélik el, hogy szeretőt tartanak, sajnos elég gyakori lehet.
Szerintem nem az a baj, hogy valaki hazaviszi a szeretőjét, hanem az, hogy egyáltalán van kit hazavinni.
Nem mindegy, hogy hol tiporják sárba a házasságukat?
Az erkölcsi értékrendembe nem fér bele a többszemélyes házasság. De ezzel együtt, ha már ezt a „jelenséget” nem lehet megszüntetni - mert szeretők mindig is voltak, és lesznek is -, még mindig jobb őszintén felvállalni, mint hazudozni és bujkálni.
Valahogy úgy képzelem, hogy az olyan házasságban, ahol mind a ketten félremennek, kevesebb a keserűség, mint az olyanban, ahol csak az egyik fél tart szeretőt. Az ilyen párkapcsolatban egyik sem különb a másiknál, nincs mit a másik szemére vetni, mert ugyanazt művelik. Csak az a fájdalmas, hogy a gyerekek, akik előbb-utóbb rájönnek, mi folyik, jó eséllyel ezt fogják követendő mintának tartani.
semmi. :DDD én ma már nem is írok, tévézek, meg fekszek, mert holnap meló... :S
jó éjt!
na van valami fejlemény?
nincs időm visszaolvasni?
elhiszem!
Nekem legalább naponta hazajár, de így is sokszor megőrülök éjszakánként!Hiányzik.......
További ajánlott fórumok:
- Szeretők!...akikkel csak napközben találkoznak-titokban...
- Karácsonyi ajándékötletek, ajándéktippek a házastársnak, kedvesnek, barátnak
- Mit gondoltok azokról akiket férjük, párjuk szeretőjük tart el?
- Mit tennél ha találkoznál az első szerelmeddel?
- A gyenge férfiaknak szeretőjük van, az erőseknek családjuk
- Szeretnél találkozni földönkívüli lényekkel?