Vannak itt olyanok akik félnek az altatástól? (tudásbázis kérdés)

Szia!

Az én nővérem is nyagyon félt az altatástól, állandóan azon agyalt,hogy nem fog felébredni. Aztán meg azt mondta mmilyen kár volt rágnia magát,és annyit idegeskedni.

Engem is altattak,de nem féltem, pedig két hét alatt kétszeris. Próbáljnemgondolni rá, a felépülést is segíted ha nyugodt állapotba mész a műtétre!

Soksikert,gyors gyógyulást kívánok!

Én sokkal jobban félnék az utána következö fájdalomtól. A legtöbb embernek elég gyötrelmes az elsö pár nap/hét.

Egyébként altatással kapcsolatban én is mindig attol féltem hogy mi van ha nem alszom el mégsem, na meg a gondolat, hogy intubálnak... Ha meg olyan mütét lenne hogy katétert is kapnék na attol végképp besz..nék.

Na,akkor te meg pont az ,,ébrenléttől,, félsz.

Egyik sem jobb,talán annyi,h en nem tudnam megdumalni,h ne altassanak,meg lehet h nem is biztos h akarnam,h egy mellplasztika alatt ebren legyek.Lehet attol kapnek sokkot.

Azert az masabb ,mint amikor cystara mutottek.

Ezzel teljes mértékben egyetértek,ezt a legnehezebb leküzdeni.

Olyan ez,h hallom én amit mondanak,csak nem értem.

Valahogy így érzem magam.

Értem,h nem eshet bajom,mégsem hiszem el.

Majd csak akkor ha kitoltak a műtőből.:)

Csak addig is vhogy kordában kell tartani a félelmemet,nehogy eluralkodjon rajtam.

Ezt jó ,,hallani,,.:)

Próbálom összeszedni magam és menni fog,ezen nem fog múlni a dolog.:P:)

Akinek van bátorsága egy ilyen műtéthez, az ne parázon egy kis altatáson.

Ha fizetnének sem vállalnám, de hogy én fizessek, na ne.!!

Három hét alatt 4-szer altattak és mindig felébredtem. :-)

Tűtől nem,altatástól igen..:S:D

Csak sikerül,nincs más út...:)

Köszönöm,h leírtad.

Ez megnyugtató számomra.

:DDD

Ezen jót nevettem.:D

Kis besz.ari vagyok..:S:DDD

Nah ez teljesen pozitív hsz. volt.:)))

Örülök,h minden simán ment.:)

Sorstárs ne kattogj mert kikészíted magad ;)

Amúgy én is félek az altatástól meg pl egy szuris tűtől is.

De amikor rendes hangnemben szól a doktor hozzám akkor minden elmúlik.

Hozzá teszem nem altattak még.

9 műtétem volt már és még itt vagyok (37 évesen). Szerintem az altatás az egyik legpihentetőbb dolog. Én sosem tudok itthon normálisan aludni, a kórházi altatás alatt nem álmodtam és - biztos hülyén hangzik - de kipihenten ébredtem. Persze ez lehet a fájdalomcsillapítók és más gyógyszerek hatására volt.

Ha valamitől lehet félni az a műtét utáni fájdalom. :( De ez is a műtét fajtájától függ. Volt olyan műtétem amikor semmi bajom nem volt utána (pedig daganatot szedtek ki belőlem)Meg ha intubálnak után rossz az ember torka.

Nem lesz semmi gond!

Szerintem az egeszen normalis, hogy tartasz az altatastol, ezek a gondolatok mindenkinek a fejeben megfordulnak.

De tulzottan nem kell tole felni, hogy nem fogsz felebredni.

Sajat statisztikam, hogy az emberek nem abba halnak bele, amitol a legjobban rettegnek.

Ugyhogy neked is nagyobb eselyed van ra, hogy kilepsz a klinika ajtajan az uj cicivel es elcsap az auto. :-)

Jo, most megnyugtattalak :-)

Egyebkent az altatoorvos majd biztos elmondja, hogy a mai korszeru altatoszerekkel ennek az eselye, hogy nem ebredsz fel, tenyleg elhanyagolhato.

Én is rettegtem az altatástól :) Korábban volt 2 spinálom és nagyon örültem, hogy ébren lehettem. 1 hónapja viszont altattak és rémálmaim voltak előtte tőle. Jobban féltem tőle, mint a műtéttől vagy annak slehetséges stövődményeitől. Pedig semmi az egész tényleg.

Feküdtem az műtőasztalon, hunyorogtam egyet, aztán mire kinyitottam a szemem a szobában feküdtem már. Nem fáj semmi, nem volt hányingerem. Egyedül a torkomat szedte szét az intubálás, az fájt két napig, de ezen kívül semmi. Ha legközelebb lenne műtétem (reméljük nem lesz) akkor biztosan az altatást választanám.

Sajnálom, hogy így kikészítettem magam idegileg előtte, teljesen fölösleges volt a para.