Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Van olyan dolog az életedben amit nem sikerült feldolgozni/elfogadni? fórum

Van olyan dolog az életedben amit nem sikerült feldolgozni/elfogadni? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7
44. lilluska25 (válaszként erre: 43. - Csilla80)
2009. aug. 2. 23:19
de szerencsére van férjed ? stb?
43. csilla80 (válaszként erre: 41. - Lilluska25)
2009. aug. 2. 23:16

Mikor 17 voltam,meghalt anyukam szivinfarktus/agyverzesben... ra 11 honapra mikor mar 18 voltam... apukam szivinfarktusban...


Elmentek egymas utan,es en itt maradtam egyedul.

42. lilluska25 (válaszként erre: 40. - Lilluska25)
2009. aug. 2. 23:09
meghalt akart lenni
41. lilluska25 (válaszként erre: 39. - Csilla80)
2009. aug. 2. 23:08
mi történt megkérdezhetem?
40. lilluska25 (válaszként erre: 39. - Csilla80)
2009. aug. 2. 23:08

szerintem sem segit halálsestben..vagyis max nagyon soká . nekem a mamám halt meg 2002 ben akkor 2évig nem tudtam tultenni magam,érdekes pedog nemis voltunk jóban...annyira.de nagyon szar volt.szerintem azért mert még nem történt (hálistennek )más haláleset ami ennyire közel volt hozzám...


de pl egy szakitás is.sosem felejted el max enyhül de nemtudom.

na meg ez is ember függö ki milyen.


Bnömnek megjaét az anyja,temetésen sirt de nem nagyon és kész.tök elfogadta ennyi. nem rázta meg.Ö ilyen,kemény lélek.én sajnanem vagyok iylen.hajlamos vagyok (leszek) akár gyógyszerezni magam, inni,depizni...

39. csilla80 (válaszként erre: 38. - Lilluska25)
2009. aug. 2. 23:02

Koszonom.

Itt vki irta,hogy az ido segit... de sajnos nem... minden nappal jobban hianyoznak es mar tobb mint 10 eve... :-(((

38. lilluska25 (válaszként erre: 35. - Csilla80)
2009. aug. 2. 23:00
neked is részvét-
37. csilla80 (válaszként erre: 17. - Noika)
2009. aug. 2. 22:59

Oszinte reszvetem.

:-(((

2009. aug. 2. 22:56
Igen...hogyha mégis megadatott neki, miért nem becsüli meg és tesz meg érte mindent
2009. aug. 2. 22:53

Igen!

Hogy a szuleim fiatalon meghaltak.

2009. aug. 2. 22:45

naná, hogy van.

A két kezem kevés, hogy összeszámoljam.

33. f32049905f (válaszként erre: 15. - Ancsi70)
2009. aug. 2. 22:44
ez nagyon is igaz!!!!!!!!!
2009. aug. 2. 22:42
hogy a fiú, akit szerettem, itt hagyott.....
31. kiscsirke (válaszként erre: 30. - Kiscsirke)
2009. aug. 2. 22:41
És sajnos igencsak közrejátszik abban amit írtam.
30. kiscsirke (válaszként erre: 25. - Lilluska25)
2009. aug. 2. 22:40
Na ja.
29. Ancsi70 (válaszként erre: 28. - Lilluska25)
2009. aug. 2. 22:35
Megvolt az esélye, több nem lesz az életben,nem vagyok én teljesen marha.
28. lilluska25 (válaszként erre: 27. - Ancsi70)
2009. aug. 2. 22:33
a legtöbb pasi ilyen ,lehet viszsamegy(akar) majd hozzád Idövel de ne fogadd vissza !
27. Ancsi70 (válaszként erre: 20. - 81f46d06d3)
2009. aug. 2. 22:32

Hát utólag én is vak voltam,de én azt hittem,hogy neki a család mindennél fontosabb, és sose hagyna el minket.Március végén élém állt és azt mondta,hogy szerelmes lett és el akar költözni.

Én meg mnodtam menjél.Utána 1hónap múlva visszakönyörögte magát merthogy minket szeret.Oké új élet próbáljuk meg, 1hónapig tartott, koslatott utána,meg hülyének nézett folymatosan.

Beadtam a válópert,de egylakásban lakunk mert nem tudom egyenlőre kitenni. De ezt a legnagyobb ellenségemnek se kivánom amin én most keresztül megyek.

26. noika
2009. aug. 2. 22:32
köszönöm
25. lilluska25 (válaszként erre: 24. - Kiscsirke)
2009. aug. 2. 22:32
meg ez a PÉnz centrikusság.
2009. aug. 2. 22:31

Én az emberek „elszemetedését” nem tudom feldolgozni. Nagyot változott a világ. Tényleg az ember csakis magában bízhat.

Ami pedig még mai napig nagyon bánt, az a nagymamám halála, akit anyámként szerettem. Ez szívtelenül hangzik édesanyámmal szemben, de így volt. És természetesen édesanyámat is nagyon szeretem.

23. alliteracio (válaszként erre: 17. - Noika)
2009. aug. 2. 22:29

Édes istenem....

Jaj, milyen szomorú történeteket olvasok én itt...

FOGADD ŐSZINTE RÉSZVÉTEMET APUKÁD MIATT....

---jajjistenem--- :(((

22. lilluska25 (válaszként erre: 17. - Noika)
2009. aug. 2. 22:26
jessszusom
2009. aug. 2. 22:25
Sajnos mindeki a maga hátán cipeli a saját keresztjét,aztán muszály túl lépni hogy egyáltalán élni tudjunk tovább.
20. 81f46d06d3 (válaszként erre: 18. - Ancsi70)
2009. aug. 2. 22:24
Sajnálom. Azt hiszem, nem vetted észre, hogy tönkrement a házasságod. A férjed nem mondja meg, mi volt a gond? Vagy inkább egyszerűen továbbállt a volt barátnőddel?
2009. aug. 2. 22:22
Igen,van két dolog:(
2009. aug. 2. 22:22
Már nem tudom,igy visszagondolva én boldog voltam,csak az a baj,hogy mostmár minden hazugságnak és becsapásnak tünik.Amit tudok az elég,és még ki tudja miket nem,de nem is akarok ennél többet tudni, elég volt.
17. noika
2009. aug. 2. 22:19
Április 15-én balesetben szörnyethalt az APUKÁM és a másfél órás újraélesztést a helyszinen szenvedtük végig.Rá két napra anyukám eltörte a lábát pár napra rá a kezét.Emiatt elhlasztották a szivmütétét.Mostmár tul vagyunk a szivműtéten is,de feldolgozhatatlan a trauma......
16. lilluska25 (válaszként erre: 9. - R75)
2009. aug. 2. 22:19
mi történt ?
15. Ancsi70 (válaszként erre: 11. - Alliteracio)
2009. aug. 2. 22:19
Ez van sajnos, egy életre megtanultam NE BÍZZ MEG SENKIBEN és csak magadra számithatsz.
1 2 3 4 5 6 7

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook