Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Valós probléma vagy csak én reagálom túl? fórum

Valós probléma vagy csak én reagálom túl? (beszélgetős fórum)


1 2
22. michelle.r (válaszként erre: 10. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 17:41

Nem. Ebben pont megalkuvás nincs.

Más megoldás tényleg nem nagyon van. Te nem akarsz/tudsz utána menni, ő viszont ott akar dolgozni. Tényleg mi más lehetséges, mint elfogadni, vagy külön válni?

21. Kuk@c (válaszként erre: 20. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 17:40
Mióta vagytok együtt?
20. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 19. - Kuk@c)
okt. 20. 17:37
Én sem gondolom speciel hisztinek ezt de itt előttünk többen ezt a visszajelzést adták.
19. Kuk@c (válaszként erre: 18. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 17:35

Miért gondolod azt, hogy ez csak hiszti?


Ha te jelezted ezt a párodnak, hogy zavar, és ő semmibe vette, az nem hiszti.

18. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 17. - Kuk@c)
okt. 20. 17:32
Igen pszichológus. Nem feltétlen erre a helyzetre gondolván mennék el. Ahogy sokan írták itt korábban, hogy ez részemről hiszti és bizalmatlanság erre szeretnék leginkább megoldást találni a szakember segítségével, mert valóban én is elég nehéz eset vagyok. Bár aki egy ilyen helyzetet , hogy a párja egy ellenkező nemű emberrel dolgozik egész nap, ebédelek vacsoráznak kettesben, túráznak vagy a szálloda wellness részlegét használják jól reagál le és a bizalmatlanság apró szikrája sem merül fel benne az az ember előtt megemelem a kalapom...
17. Kuk@c (válaszként erre: 16. - Libikóka)
okt. 20. 17:25

Arra én is.


Milyen problémával kerested meg a szakembert?

A szakember alatt pszichológusra gondolsz?


A pszichológus veled fog foglalkozni, neked segít, erre a helyzetre nem fog reagálni, hogy ez jó/sem, mert nem ez a lényeg.

16. libikóka (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 17:17
A puding próbája,,,,,,,,,Bár kíváncsi lennék hogy egy szakember erre mit nyekken.
15. 80ASIQ
okt. 20. 17:10
Engedném, aztán majd lesz valahogy. De az is lehet, hogy sehogy, azaz vége lesz a kapcsolatnak. De más választás- ha jól értelmezem - nincs is.
14. elbb (válaszként erre: 11. - Ghost👻)
okt. 20. 17:09

Nem is értettem, hogy mi az hogy nincs miről beszélni? Én nem élek együtt a párommal még, kb úgy jön ki, hogy 3 napot együtt élünk, 4 napot nem. Abban a négy napban minden este telefonon beszélünk, nem sokat, csak egy órát, de azt végig tudjuk beszélni. ÉS bizony néha kevés, de többet akkor sem tudunk, mert néha aludni is kell :D

Aztán mikor együtt vagyunk személyesen bepótoljuk. Annyi de annyi mindenről lehet beszélni a párunkkal :) szerintem :)

13. andi6020 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 16:52
Hiszti, bizalmatlanság, túlreagálás, birtoklás, önzés, stb.
12. Kuk@c (válaszként erre: 11. - Ghost👻)
okt. 20. 16:42

Sztem is.


Ő élvezi az életét így, ahogy van, te meg nem.

Vagy elfogadod, hogy ő ennyit ad (de ha szenvedsz, nem hiszem, h érdemes), vagy keresel mást.


Ha jól értem ő nem is törekszik egyáltalán semmilyen kompromisszumra. Ez elég beszédes. Nem véletlenül vagy bizalmatlan sem. Mindegy, hogy ő mit csinál, mit nem, ha te ebben így nem érzed jól magad.

11. Ghost👻 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 16:29

"Persze van lehetőség napközben beszélni, hívni egymást de sok esetben ugye az átlagos munkanapok miatt és mivel már jól ismerjük egymást nincs miről beszélni."


Több,mint 20 éve vagyunk együtt, mégis elalvásig beszélgetünk...


"világosan közölte számomra, hogy vagy elviselem ezt a helyzetet vagy folytassuk külön"


Ne haragudj, de egyértelmű!!

okt. 20. 16:16
De ebben az esetben az teljesen elfogadható válasz a részéről hogy vagy elfogadom vagy külön válunk? Ez nem megalkuvás?
okt. 20. 16:05
Szerintem idő kérdése, hogy szétmenjetek.
okt. 20. 15:57
A belső bizonytalanságod miatt annyira birtokolni akarod őt, hogy inkább önként lemondasz róla. Jól gondolod, hogy ez nem egészséges. Segíteni viszont senki sem fog tudni neked itt, mert még ha racionálisan fel is méred, hogy mit kellene tenned, az nem írja felül az érzéseidet.
okt. 20. 15:49

Szereted? Akkor megoldjátok.

Ha nem, akkor meg...

okt. 20. 15:43

Ugyanmár! Kéthavi váltásokban igazán elviselhető kéne legyen a távolság.

Ha nem a világ végére és nem háborús övezetbe megy akkor nem aggódnék a helyedben.


Igen, túlreagálod.

Nem is őt félted, hanem magadat, hogy mi lesz veled.

5. Fórumnyitó (anonim) (válaszként erre: 2. - Zsifi1)
okt. 20. 15:39
Ha kevesebbet dolgozna kint akkor egyértelműen több közös időt tudnánk együtt lenni. Számomra ha minden évben 6-7 hónap kiesik és fixen egyedül vagyok az megterhelő. Én nem tudok kint dolgozni mert ugye ott neki szállodai elszállást, étkeztetés biztosítanak díjmentesen, ha kimegyek akkor akár csak 1 hétig is óriás tétel egy szállodai foglalás pláne ha egy évben ez ismétlődik 3-4x. Albérletre sincs lehetőség mert ez mindig más ország ahol neki dolgoznia kell.
4. Pasionella (válaszként erre: 3. - Pasionella)
okt. 20. 15:38
*veled
3. Pasionella (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 15:38
A valamilyen fokú bizalmatlanságot megértem, sajnos ez a legtöbb távkapcsolat vele járója. Az viszont nagyon nem kecsegtető, hogy közölte vagy elviseled ezt a helyzete vagy folytassátok külön mert ez nem éppen arról árulkodik, hogy vele képzelné a jövőt. Aki igazán szereti a másikat az egyszerűen azért nem mond ilyet mert nem tudja a másik nélkül elképzelni a jövőt.
2. Zsifi1 (válaszként erre: 1. - Fórumnyitó (anonim))
okt. 20. 15:31

Ha kevesebbet lenne kint, akkor miért érzed, hogy jobb lenne?

Esetleg nem dolgozhatnál Te is kint? Nem megoldható, hogy állandóra mindketten kimenjetek?

okt. 20. 15:17

A párommal közös életünk van, szeretetben élünk. Lehetősége van a munkáját külföldön végezni (hivatali szerv) emelt fizetésért cserébe. A munkavégzés 2 hónapig itthon történik a szokásos munkarendben és 2 hónapig külföldön ( számomra a hozzá való kiutazás hosszú távon, nem megoldható ). Ezáltal az év felét külön töltjük. Persze van lehetőség napközben beszélni, hívni egymást de sok esetben ugye az átlagos munkanapok miatt és mivel már jól ismerjük egymást nincs miről beszélni. Az így külön töltött idő engem (F) borzasztóan megvisel, nyilván Őt is de Ő az ott töltött újdonságok illetve, új környezet miatt másképp éli meg. Ezt tetőzi még számomra egy bizonyos fokú bizalmatlanság is. Megbízom benne, de a napok folyamán többnyire férfi kollégákkal dolgozik, munkán kívül közös túrák, wellness, napközbeni étkezések. Szerintem ez a legmagasabb bizalmi szintnél is szülhet aggályokat.


Nem várnám el tőle, hogy ne menjen a kollégáival sehova, mert ez nyilván irreális. Azt sem, hogy ne menjen dolgozni mert enélkül a lehetőség nélkül nehezen haladna egyről a kettőre.


Jelen esetben milyen kompromisszumot "várhatok el"? Reális egyáltalán bármit is kérni? Netalán tán, hogy a 6 hónap helyett legyen csak 4? Azt gondolom, hogy azzal, hogy én ezek leírtak mellett mellette vagyok már hoztam egyfajta áldozatot, hisz ettől vannak napok, hogy rosszul érzem magam.


Amennyiben Ő ezen semmiképp sem hajlandó változtatni és világosan közölte számomra, hogy vagy elviselem ezt a helyzetet vagy folytassuk külön abban az esetben szerintetek mi a helyes cselekedet?


Önző dolog részemről kompromisszumot kérni?


Persze szakembert is megkerestem már a problémával de sajnos csak 2 hónap múlva kaptam időpontot így addig a válaszotokat szívesen olvasom.


Köszönöm

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2022, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook