Válni vagy várni, ez itt a kérdés!

Páromat három éve ismerem meg, lassan egy éve hozzámentem feleségül. Nem mondhatom, hogy soha nem sejtettem, vagy nem volt néha érzékelhető, látogat „bizonyos” oldalakat.

Természetesen mikor az előzményekben kiszúrtam a maradványokat számítógépén, tagadott, letöltéskor ugrott fel, kíváncsiságból ráklikk, de semmi több.

Múlt héten viszont megint találtam, előzőleg megnyitott már dokumentumokat. Tagadta, hogy bármit bármikor is letöltött volna, ami pornográf. Esküdött, nem csap be. Mégis megérzésből keresgéltem, és találtam egy mappát… telis tele filmekkel - hazudott.

Ezeket naponta nézegette, sokszor az idők alapján követhető, hogy napi több órát töltött el előtte. Emellett engem viszont sajnos meglehetősen elhanyagol, sőt… nagyon ritkán találja megfelelőnek a pillanatot! Kezdeményezni pedig nem enged. Arra kényszerülök hosszú ideje, hogy magamnak pótoljam ez irányú igényeimet.

Most már tudom, miért… eldöntöttem, nem engedem egy már megtörtént csúnya válás után, amikor is 15 év után csaltak meg, még egy ennél is nagyobb traumának kitenni magamat, és kislányomat.

Hozzáteszem, elég bonyolult, de anyagi okokból (hitel, eladósodottság) még nem tudtunk összeköltözni, hetente 3-4 napot töltök férjemmel. Ám hamarosan megoldható lenne, viszont így nem tudom, szabad-e összebútoroznunk.

Most minden ígérettel ellátott, nem először, hogy meg fog változni, nem csinál többet olyat, amivel nekem fájdalmat okoz, és többet fog törődni velem, mint nővel.

Kérdés, várjak, reménykedjek ebben, hogy van szabadulás e függőségéből,vagy ne pazaroljam rá tovább értékes éveim?