Vallomások

Egyre ritkábban fórumozok.

Mostanában sokat gondolok egy 6 évvel ezelőtti kapcsolatra, fogalmam sincsen miért, felkavarnak ezek az érzések, azóta már családom is van... szeretem a párom, csak mégis sokat gondolok rá.

Endorfinrobbanásom volt, mikor az autóban egy régi számot együtt énekeltünk.

Nagyon finom kevert sütit sütöttem. Sajnos recept nélkül, csak beleszórtam, ami épp eszembe jutott. Tehát soha a büdös életben nem tudom megismételni.

Még mindig nincs szövettan, ráadásul mindig gyomorgörccsel nyitom meg az eeszt-t, majd megkönnyebbülést érzek, hogy ma is megkíméltek a rossz hírtől.

Elegem van, hogy én találjam ki, hogy mit főzzek, ráadásul ha mondok valamit, csak szájhúzás van.

Végre megnézettem a gyerekkel a Kill Bill filmeket.

Tényleg nem sok dolgot csinálok. Sokat pihenek, épp csak főzök valamit, meg esetleg boltba megyek.

Nekem egyáltalán nem jön be Kádár L. Gellért, mint pasi. Ugyanúgy elmehetne aszfaltozni, mint valamelyik pesti irodaházba semmiért jó pénzt kereső díszmadárnak. Van egy kisugárzása, ami számomra taszító.

Amennyire csak tudom, a lehetőségeimhez mérten élvezem az életet. Nem gondolok a diagnózisomra, reggel beveszem a gyógyszeremet, napközben pedig azt csinálom, amit szeretek és amivel kiteljesedem.

Ha tényleg az vagy, amit megeszel, akkor én körülbelül 1%-ban macskaszőrből vagyok.

Nagy gondban vagyok az aranyhal túlszaporulattal.

7 éves álomból ébredtem fel. Rájöttem, hogy ez a 7 év párkapcsolati téren nagy tévedés volt. Mindent elszúrtam! Hogyan lehet ezt helyre hozni?

A megmaradt panírmorzsát mindig kidobom. Tudom, van aki elteszi a következő sütéshez, de szerintem nem higiénikus.

Önkiszolgáló benzinkúton én tankolom meg az autómat. Nem adok borravalót. Azért mert a kasszában áll valaki, kapja a fizetését.

Bejelentkeztem logopédushoz 50 évesen, mert egyre zavaróbb számomra, hogy köpködve beszélek. A számítógép monitorán és a telefon kijelzőjén vettem észre a problémát.

Én 26 éves koromig azt hittem, hogy nyújtsd feléje védő kard, és utána rájöttem, hogy védő kart a Himnuszban.

Összevesztem a kamasszal, mert nem elég, hogy húzta a száját a kajára, de szerinte nekem kellene opciókat kínálni, hogy miből válasszon.

" Te az a nő vagy, akit nagyon tudnék szeretni"- azt hiszem ez volt életem egyik legszebb bókja.

Nem szőrtelenítettem a lábamat vagy egy hónapja.

Borzasztó látvány, amikor fiatal, "életerős" férfiak elektromos rollerrel közlekednek. Nem képesek hajtani egy kerékpárt?

Vannak dolgok, amiket akkor is megéri átélni, megtenni, ha pokolra kerül érte az ember. Egymás szájából lélegezve kapcsolódni pont ilyen.

Titokban azt remélem, hogy Dr. Wladimir Klicsko visszatér a ringbe.

Igen, tudom, hogy ennyi nyomorral jogos és érthető, hogy szétcsúsztam. De én inkább szeretnék boldog lenni, nem megértett.

Szívesen alapítanék egy szektát.

Vénségemre lett egy eltartott családtagom. Férjemnek két éve van a nyugdíjig, és nem hajlandó dolgozni. Sem itthon sem munkahelyen. Tarthatom el, meg parancsolgatna. Letettem a lantot. Én sem vagyok már csitri, szolgálja ki magát.Nem ugrálok többet.

Célom nem a hosszabb élet, hanem a jobb élet.

Szeretnék boldogabban élni! Nyugdíj előtt állok, nincsen erőm az újdonságokra. Van férjem, jól megvagyunk, szeretjük az egyszerűséget, lelki szépségeket és a szívet is meghatározó szép-pozitív dolgokat! De nem tudok semminek lelkesen örülni.

Nagyon haragudtam a férjemre, mert kizárta a lakásból a cicámat.

Fiatalkori szerelmemmel élek már 45 éve. Boldog a házasságunk és egy pillanatig sem unalmas. De van, aki ezt nem hiszi el, magára vessen, az az ő problémája. Mi élünk továbbra is boldogságban, szeretetben és egyáltalán nem szenvedély nélkül.