Vallomások

Untatnak a gyerek tanulmányairól, versenyeiről, sulijáról való szösszenetek a naplókban. 🙄

33 éves vagyok és elvárom, hogy felköszöntsenek gyereknapkor engem.

Az érzelem volt a fontos, nem érdekelt a szex. A férj nem tud, nem képes rá, a szerető impotens. Most már nem érdekel végképp a dolog. Biztos bennem van a hiba.

Mazochista vagyok. Szóval térdepeljek kukoricára vagy nem baj?

Elhiszem, hogy az USA járt a Holdon.

Liverpool és Real döntő lesz hétvégén. Juszt is a Realnak drukkolok, mert a párom L-rajongó:)

Szeretnék babázni.

Cicának becézem a nőket.

Az örökké szeretlek, kb. addig tart, mint a többé nem iszok! Kb. egy hétig...

Szerintem megint "pofára" kapott ötöst. Állítólag a szorgalom és kitartás miatt. Mindegy is, én csak örülök a sikerének.

Irigy vagyok a férjemre, mert ma lóg, én meg dolgozom. Jobb lenne együtt lógni.

Amíg dolgozom nincs semmi baj, de ha hazaérek az otthonomba, már rámtör az elkeseredés, a reménytelenség, a mit is keresek én itt?-érzés.

Nehezen állok neki a nagyobb feladatnak, nincs hozzá kedvem. Inkább csinálok több picit.

Áldom az eszem, amiért távol költöztem anyámtól.

Szeretném, ha ez az ember elmenne onnan, ahol én vagyok. Örökre. Soha többé nem szeretném látni, semmilyen ok miatt. Ez egy látszatember, egy gyáva báb.

Hálás vagyok az életemért! Minden jó és nehézség csak azzá tett, aki ma vagyok! Szeretem magam!

Ha keresztbe tesz, ordenáré bosszút fogok állni.

Megállt ma mellettem egy gyönyörű fehér Tesla a piros lámpánál. Látom, dől a cigifüst az ablakon, pár másodperc múlva pedig repült kifelé az égő csikk. Szívesen orrbavágtam volna a sofőrt! 😠😠

Ma megbuktam a forgalmi vizsgán. Annyira elvette a kedvemet, nem tudom, hogy sikerülni fog-e egyáltalán valamikor...

Belefáradtam az örökös megfelelési kényszerbe. Minden téren.

Rég láttam számomra ilyen nyomasztó filmet, mint a Szenvedélyek viharában (1994).

3 hete szakítottunk. Most kezd kitisztulni a fejem és jövök rá dolgokra. Most már örülök, hogy így alakult. :D

Kielégületlen vagyok.

Elkeserít, hogyha nincs lélekvándorlás, akkor ez az egy elcseszett életem van...

27 évesen nyáron visszaköltözök Magyarországra Németországból. Meguntam! Már többet ér a család mint a pénz, elég volt 5 év belőle.

Most sokan megfogtok kövezni..., de ami mélyen bennem van, az az, hogy olyan feleslegesnek érzem igazából az életemet....

Szeretnék vele boldog lenni!

Imádom szoptatni a kisbabámat, pedig azt hittem nem fog menni és nagyon féltem tőle.

A nevem egy ősi női energia.

Teljesen hülyének érzem magam, változtatnom kell ezen.