Vallomások

A fórumon nem, de itt bevallom, milliárdos vagyok.

63 évesen rolleroztam életemben először az unokám rollerján.

"Gyönyörű vagy, csodás a hajad!" ez volt a hozzászólásom az új borzas hajú profilképhez, amit lájkoltam is. Bár azt gondoltam igaziból magamban, hogy ez katasztrófálisan rosszul mutat rajta.

Tegnap vettem virágokat az udvarra, 10 ezer Ft-ot költöttem rá. Jövőhét elején mindent kiültetek. Én így sztrájkolok a rossz idő ellen. Nem várok még hónapokat, hogy jobb idő legyen, ennyi erővel sosem lesz virágom.

Egy hülye vagyok, pár nap van a boldogságunkig és olyan feszült és ideges vagyok, csak bántom, akaratom ellenére. Ma is elrontottam a napját, nem vagyok normális.

Korán reggel az ágyammal szemben, a kertben, az ágakon ugrálnak a madarak. Nyitott ablaknál imádom nézni, hallgatni!

Az önző csak magára gondol, az irigy másokra is...!

Giga nagytakarítás, rendszerezés folyik. Rájöttem, hogy x ruhadarabjaimhoz nagyon ragaszkodom. Tudom, szinte mindegyikről, mikor vettem/kaptam, hol, mennyiért, mikor volt rajtam stb. Amihez fűz valami emlékezetes, attól nem válok meg.

A hőségben lesz csak igazán emberpróbáló a maszkviselés. Már a gondolattól is rosszul vagyok, hogy idén is akad majd valami, ami tönkreteszi ezt a gyönyörű évszakot.

Nagyon nehezen viselem már el a maszkot. Előre félek, hogy a gyönyörű tavaszi meleg időben is ezt kell majd "viselni"... Rendőrök nem szólnak érte itt, ha nincs, de a polgárőrök nagyon túlbuzgók.

Még mindig a csapból is a vírus folyik. Már attól betegnek érzem magam, hogy olvasom. Pedig semmi bajom. Vége lehetne végre!

Én nem fogok lemenni kutyába egy fagyiért vagy kávéért! Szánalmas az egész!

A reggeli 6 órási híradóban benne volt az alsónadrág nélkül online órát tartó tanár, aki a laptopot túl korán kapcsolta be. Mostanra akárhogy keresgélek, már sehol semmit sem találok erről a hírről. Levették, gondolom,kár.

Mindegy mit érsz el az életben, a gyászmenet hossza úgy is az időjárástól függ.

Én olyan régen vagyok házas, hogy a heteroszexuálisok házasságát is ellenzem.

20 éves lány vagyok, és a pasim 42. Már három éve csak idősebb pasikkal kezdek. Nem érzem magam jól a saját korosztályommal.

A tizedik sörömet iszom, mert összevesztem a feleségemmel. Hihetetlen, mibe kerül ez a nő...

Bevallom félek. Oltás előtt miért nem tesztelik, hogy Covidos vagyok vagy sem? Csak szúrnak és kész...

Most ettem egy jó nagy töltött csirkecombot és ubisalit. NYAMM! jön a Netflix, majd hajnalban a szundi.

Aggódom a szüleimért, de végre regisztráltak az oltásra. Ezt nem tudom, jó vagy nem jó... messze vannak, sajnos.

Szerintem tükörtojással a legízletesebb a borsófőzelék.

Minél jobban beleásom magam a témába, annál kevésbé hiszem, hogy jó vége lesz ennek a nagy oltásnak...

Utálom, mikor az emberek tényként közlik a saját agyszüleményük.

Félek elmondani, hogy terhes vagyok. Szerintem titokban elmegyek egy megszakításra. Jobb lenne elvetélni, nem lenne bűntudatom.

Szeretem elrágcsálni nyersen a káposztafejek, a karfiol, a brokkoli megtisztított torzsáját, ha nem fás. Nagyon finomak és tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal. 😀

Unalmas minden, rossz a közérzetem. Nincs kedvem semmihez. :(

Már majdnem 1 éve szingli vagyok. Pasi nélkül nincs értelme az életnek.

Naplóírás függő vagyok a Hoxán. Muszáj minden nap leírnom, hogy mi történt velem és, hogy mik a terveim. Így könnyebb! :) De soha senkinek nem mutatnám meg..

Majdnem minden nap 1 üveg bor... asszem elindultam a lejtőn. Éljen az egyedül élés... Berúgva legalább nem foglalkozom azzal, hogy boldogtalan vagyok.

Utáltam esküvőkre járni. Állandóan jöttek a vénasszonyok, böködtek az ujjukkal és vigyorogva azt mondogatták: "Na, lehet, hogy te leszel a következő!" Azóta szoktak csak le róla, mióta én is ugyanezt csinálom velük - a temetéseken...