Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Válás - Új életet kezdek, tarts velem! ... csak pozitívan! fórum

Válás - Új életet kezdek, tarts velem! ... csak pozitívan! (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6 7 8
37. Zeusz33 (válaszként erre: 36. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 20:38
Én hiszem,hogy a szerelem is tarthat öröké,csak ahoz 2 olyan ember kell.Igazi lélektársak.
2010. júl. 17. 20:25
mindenkinek csak azt tudom tanácsolni szerelmesen ne házasodjon,ne alapitson családot,lehet hűlyén hangzik,de én igy gondolom.Többször is eszembe jut a templomi fogadalom."szeretetből megyek hozzá feleségül",nem véletlenül,szeretetből,mert a szerelem elmúlik,ki kell ezt várni,mert ami utánna jön az a mégerősebb szeretet,ragaszkodás ami összetartja a két embert/családot,de ha nem jön ez el,csak elmúlik a szerelem és nem marad utánna semmi, akkor már sokkal fájdalmasabb a szétválás a család felbontása.
35. Zeusz33 (válaszként erre: 18. - BollerKrisz)
2010. júl. 17. 20:12
Az ezer mérföldes út is egyettlen lépésel kezdödik.Szüledhez nem tutsz költözni?
34. Zeusz33 (válaszként erre: 30. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 18:36
Látom a kllubba is örülök neki:)))))))
33. Fedo (válaszként erre: 31. - Zeusz33)
2010. júl. 17. 18:36
most nekem is jól esne. nagyon magam alatt vok.
32. Fedo (válaszként erre: 30. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 18:35

sajnálom.

én is szeretnék többet vele lenni

31. Zeusz33 (válaszként erre: 30. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 18:32
Küldtem egyett igaz,hogy virtuális de remélem jól eset.
30. tengericsillag (válaszként erre: 29. - Fedo)
2010. júl. 17. 18:20
rég éreztem ilyent...
29. Fedo
2010. júl. 17. 15:50
az ölelésről jut eszembe.nagyon szeretem, mikor a pasim (nős) teljes erőből magához szorit.percekig szoritjuk egymást, mintha soha többé nem akarnánk elengedni egymást. akkor nagyon érzem,hogy ő is szeret engem. na nem csak akkor. ...
28. Zeusz33 (válaszként erre: 27. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 15:46
Pedig az ölelésnek nagy hatalma van erösiti a lelket és még sok sok mindenre.Évek óta nem tudom milyen az ölelés,pedig milyen jó lenne néha összebujni csak úgy nem a sex re gondoltam csak az összebujásra.
27. tengericsillag (válaszként erre: 25. - Zeusz33)
2010. júl. 17. 15:35
igen ő is ezt mondta nem fogja meg a kezem mert ő nem "olyan",de régen olyan volt?későn jöttem rá az "olyan" valójában a szeretetét-szerelmét jelenti.neki nincs szügsége h odabujjak s megöleljen,mert most el kell olvasni az újságot,meg kezdődik a helyszínelők,meg stb,....már rég elromlott vmi,s hagytuk hogy elromoljon:(
26. tengericsillag (válaszként erre: 25. - Zeusz33)
2010. júl. 17. 15:26

köszi,és igen, vajon ő hányszor sirt miattam....??és én???hányszor idegeskedett éjszakánként, h hol vagyok,kivel,meddig,és mit csinálok,miért nem vele vagyok..mig én szórakoztam????soha,bezzeg én?

MIÉRT IS CSINÁLOM/CSINÁLTAM EZT??

25. Zeusz33 (válaszként erre: 22. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 15:18
Én is ebben a cipöben járok csak forditva nálunk párom kitalálta,hogy ő már nem tini neki nem kellenek a bokok simogatás stb stb.Ha már a párod nem tesz boldogá ted magad te.Az élet tele van kis apro örömökkel.Minden nap a nap minden orájában az óra minden percében a perc minden pillanatàban probálj meg boldog lenni.Inkáb írd ki ami nyomja a lelkeded de ne sírj egy pasi se ér anyitt,hogy könnyez miattuk.
24. tengericsillag (válaszként erre: 18. - BollerKrisz)
2010. júl. 17. 15:05

ne félj,megoldodik majd fogsz melót találni,ez még ugyis odébb van.

Most bánod h terhes vagy mert még nehezebbnek látod két gyerekkel az életet,de ezt csak mst érzed igy,nem fog ezért megverni az isten,majd meglátod milyen boldog leszel,mikor látod h a két testvér mennyire szereti egymást,és tudod akárhogy is lesz,ők már nem lesznek egyedül az életben.

23. Fedo (válaszként erre: 1. - Polda)
2010. júl. 17. 15:01

szia

én is most próbálom helyre rakni az életem

van valaki melettem, de mégsincs mindig itt, amikor szükségem lenne rá.sajna nős. de nagyon imádjuk egymást. nélküle nem is tudtam volna végigcsinálni azt amin keresztül mentem.

22. tengericsillag (válaszként erre: 17. - Polda)
2010. júl. 17. 14:59

eddig csak azt figyeltem az utcán hogy ők is meg ők is kézenfogva,átölelve,én meg..?nekem miért nem jut még ennyi sem?

de most megpróbálok olyan emberekre figyelni akik hasonló cipőben járnak,jártak,és mégsem haltak bele,belölük is lehet erőt meriteni,jobban mint az önsajnálatból.

gondolom ezt ma, aztán lehet h holnap meg bőgők egész nap.de legalább most ne a sebeim nyalogatom,hanem próbálok pozitvan gondolkodni,mégha csak kis ideig sikerül is.

21. Zeusz33 (válaszként erre: 17. - Polda)
2010. júl. 17. 14:52
Hid el jobbra fordul az élted csak biz benne és olvargad minden nap a lélektársas bejegyzést a naplomba hid el sokat segit.
20. Zeusz33 (válaszként erre: 18. - BollerKrisz)
2010. júl. 17. 14:46
Sziasztok.Ot van a gyönyörü kislányod ő eröt ad a változáshoz."Ha anya vagy soha nem maradsz igazán egyedül gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik egyszer önmagáért.Másodszor a gyermekéjét. Bizok menne,hogy sikerülni fog.
2010. júl. 17. 14:21
muszáj leirni,meg megbeszélni is,én sem tartom magamban,még jobban örlödnék,annyira jó hogy rátaláltam erre a topikra,nagyon bizom bent h egymás segitségére leszünk.most nyitottam egy naplót,oda fogom irogatni kesze kusza gondolataimat,az első fejezet már meg is van,ez annyiból is jó lesz h időnként visszaolvasom
2010. júl. 17. 13:51

Jaj csajok!


Ne verjen meg érte a JóIsten, de már bánom, hogy terhes vagyok! Persze mindent meg lehet oldani valahogy, de 2 gyerekkel bele a vakvilágba? Semmi segítség és még melót sem fogok találni Borsodban egyedül 2 manóval. Nagyon kilátástalannak látom a helyzetemet. Egy vígasztal: a kislányom nagyon várja a tesót!

Persze tudom másé sem könnyű, de muszály leírni, ha már megbeszélni nem tudom senkivel.

17. Polda (válaszként erre: 15. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 11:16
Arra gondolj, hogy kész, ami nem működik, egyszerűen nem kell erőltetni. Ennél majd csak jobb lehet. Nem könnyű ezt felismerni, tudatosítani. Sokáig én is gyötrődtem, aztán jött az önvádaskodás, de jó néhány ügyben, úgymond nem találtam mentséget a viselkedésére. Nem könnyű, néha tényleg pokoli nehéz. Nekünk nőknek eleve sokkal nehezebb egy ilyen helyzetben. De! egy életünk van (legalábbis ebben a formában). Sokan vannak, akik a látszat kedvéért együttmaradnak, közben külön hálószoba, nuku szex, mindenki járja a saját útját... Ennek van értelme? Milyen képet látnak a gyerekek egy ilyen helyzetben? Néha nagyon fáj, hogy másnak miért sikerül jól a házassága én meg így jártam... Ilyenkor arra gondolok, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje... Mi van pl. azokkal a nőkkel, akiknek egyáltalán nem lehet gyereke, még lombikkal sem? ... Tegnap este kissé kibuktam én is, mert tényleg rossz egyedül, de azért nagyon bizakodom és hiszek benne, hogy jobb lesz! :)
16. Polda (válaszként erre: 13. - Tengericsillag)
2010. júl. 17. 11:10
Szia, Köszi szépen, de, jó, hogy elküldted! Megnézem! :)
2010. júl. 17. 09:28
szia!na ez szép.nem tudom nálunk mi lesz, a fizunkból igy se jövünk ki,vettünk egy lakást amiben az anyukám lakik,hogy mi külön élhessünk,igy hárman a saját(szülői) házamban,persze a kölcsönünk annyi mint az ő fizetése,tehát az anyagi gondok csak nehezitik majd a dolgunk.egyikünk sem akar veszekedni,bántani egymást,de kitudja mi lesz még,hisz még csak pár hete közölte h nem látja értelmét h együtt legyünk mert már nem érez irántam semmit,azóta csak futólag taláxunk mert mindig dolgozik.én meg csak örlödöm,győzködöm magam,néha bőgők,a nap 24 óráját kitölti a rágodás.
2010. júl. 17. 08:57

Sziasztok!


Én is hasonló cipőben járok, annyi ráadásul, hogy a kedves apósommal összejátszik az uram és így ki akarnak semmizni. Az én nevemen mennek a hitelek és lóvét nem küld haza, pedig egy vagyont keres külföldön. Majd csak lesz valahogy!

2010. júl. 17. 00:47
elküldtem,bocs már összeirok mindent,el is megyek lefeküdni
2010. júl. 17. 00:46

ellüldtem a freemailedre,ha nem baj:)

Jó éjt

2010. júl. 17. 00:43

Van egy fiam,akit mindketten imádunk,én szeretem őt,de sajnos ő már nem érez irántam semmit,se szerelmet,sem ragaszkodást,s ezt meg is mondta,persze nem egyik napról a másikra,szépen elhidegült tőlem,ugy érzelmileg,persze ez nem csak az ő hibája,midkettőnknek jobban kellett volna figyelni a másikra,én is azt hittem sokáig jó ez igy,a mi házasságunk biztonságban van,de miért is hittem én ezt?álomvilágban éltem?és most kezdődik a rémálom.nem bántjuk egymást,nem veszekszünk,már nem is lenne miért ha egyszer ugy döntött nincs szüksége rám,nem várhatok tőle semmit.

A könyvet megtaláltam a neten szerencsére-vmi sikerélmeny is ért:)-igy le is töltöttem,el is olvastam,és jó,tanulságos,talán ösztökélő lesz hogy higyünk a jővőben.

10. Polda
2010. júl. 16. 23:25
Szia, ha már fontolgatod, akkor már gond van és meg kell lépni... Saját bőrömön tapasztaltam... Baromi nehéz most, de nagyon-nagyon hiszek benne, hogy jobb lesz. Arra gondolok, ahhoz túl rövid az életem, hogy egy megalkuvásban, szenvedésben töltsem el... Jár egy esély arra, hogy boldog lehessek! :) Ezt a könyvet nem olvastam. Miről szól? Egyébként Neked van gyereked?
2010. júl. 16. 22:59

A barátnőm ajánlott egy könyvet:Hová lett a sajtom?

Olvasta vki már?

2010. júl. 16. 22:38
szia!Én még csak "barátkozom" a válás gondolatával,de nagyon rossz igy,félek mi lesz velem később,hogy fogom birni.
1 2 3 4 5 6 7 8

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook