Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Úton a BOLDOGSÁG, avagy újra kisbabát várok cikk

Úton a BOLDOGSÁG, avagy újra kisbabát várok


Az előző cikkemet amikor megírtam, még én magam sem tudtam. Akkor el voltam keseredve, hogy elvesztettem a kisbabám és nem sikerült azóta teherbe esnem. Viszont utána nem sokkal megtudtam, hogy újra kisbabát várok. Nem számítottam rá, mert lemondtam róla.
Úton a BOLDOGSÁG, avagy újra kisbabát várok

A ciklusom össze-vissza, nem sejtettem én semmit, vártam, hogy megjöjjön. Egyik este megyek ki a WC-re, majd látom. hogy megjött, szokásos rituálé, majd lefekvés. Reggel nézem. mi a helyzet... Szinte semmi. Mindegy - gondoltam magamban -, ma majd biztos megjön. Nem így lett. Csak barnázgattam 2 napig, majd mint amit elvágtak, megszűnt. Ekkor kezdtem gyanakodni. 2 nap múlva negatív teszt. Valahogy nem hagyott nyugodni a dolog.


Pont kapóra jött, hogy a főnökasszonyom elküldött a patikába pár nappal később. Hányingere volt, sőt hányt is, ezért tesztet kellett vennem neki. Egyúttal magamnak is beszereztem egyet. Megcsinálta, ott térdeltünk mind a ketten a tesztje fölött, ami negatív lett.

Pár órával később én következtem. Bezárkóztam a WC-be a teszttel... Művelet elvégezve, nézzük az eredményt. Pár másodperc alatt megjelent mind a 2 csík. Sírva, remegve rontottam ki a mellékhelyiségből. A főnökömnek belenyomtam a kezébe a tesztet. Így ő tudja az első pillanattól kezdve.

Ekkor elhatároztam, hogy hétpecsétes titok lesz a pocakomban növekvő baba, amíg le nem telik a 12 hét.


A teszt után másnap rohantam a dokihoz, pedig tudtam, hogy nem fog látni semmit. Így is volt.

Visszarendelt egy héttel később. Azalatt az idő alatt sokat idegeskedtem, féltem, hogy gond lesz.

De nem volt. Látni lehetett a petezsákot és a szikhólyagot. 2 hét múlva újra kontroll. Ekkor már higgadtsággal várakoztam. Lassan el is telt.


Ültem a nőgyógyászat előtt, a szívem majd szét szakította a mellkasomat, úgy vert. Végre sorra kerültem. Na most kiderül mi a helyzet. A kis apróság ott volt, ahol kellett. A szíve pedig rendületlenül dolgozott, amit meg is hallgathattam. Csodálatos volt. Akkor voltam 7 hetes 2 napos.

Hamarosan megyek vissza újabb ultrahangra. Nagyon várom. Nem vagyok ideges. tudom hogy minden rendben odabent a picurral.


Nagyon várjuk már apával és elmondhatatlanul boldogok vagyunk.

Új élet készül teremni...

De még pici. Alig egy centi.

Szinte nincs rajta semmi,

Kicsiny teste mogyorónyi.

Csak verdeső szíve jelzi:

Hé, hagyjatok megszületni!


Háromnegyed évig vagy otthona,

Az előzmény? Egy éjszaka.

Vágyunk elménk letaglózta,

Szívünk összedobbantotta.

Nem volt tervben, szó se róla,

Mégis megfogant a csoda.


Két pillanatcsepp találkozott...

A lélegzetünk is kihagyott.

Szívverésünk száguldozott,

Testünk eggyé varázslódott,

A külvilág elmosódott,

Gondolatunk szertefoszlott.


Sosem hittem... Velem? Ilyen?

Hát... Az a nap felejthetetlen.

És már látom, ott nő bennem,

Félelmetes... Kis alien,

Kit sötétségbe bújtat méhem.

Belőle lesz a gyermekem.


Pulzálva szálldosó hópihe,

Lágy, puha zsákba költözve.

Biztos ágyban kényeztetve,

Szeretettel körbevéve.

És a hangja gyors üteme!

Élni akar, nincs kétsége.


Még nem fogtam fel, még nem érzem,

A ruhatáram sincs veszélyben.

Egy dolog van: örömünk - töretlen,

S szerelmünk, mi végtelen.

Hagyjuk magunk a reményben,

Hol sodor az ár az élet-tengeren


/Püspöki Dorka: A jelen jövője/




Írta: ccf0283561, 2013. január 8. 09:08
Fórumozz a témáról: Úton a BOLDOGSÁG, avagy újra kisbabát várok fórum (eddig 22 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook