Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Újrakezdeni 34 évesen... fórum

Újrakezdeni 34 évesen... (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Újrakezdeni 34 évesen...

1 2 3 4 5 6 7 8 9
212. d972032f0a (válaszként erre: 210. - Rozália)
2009. febr. 27. 19:05
A pénz tényleg nem boldogit de hiánya rohadt egy dolog,persze ha gyógyithatatlan beteg vagy semmit sem ér,de ha netán most nyernél a lóttón,mondjuk,100 milliót,igy szerényen,biztos lenne helye,akkor már Gábor sem függne az anyósáéktól,ha jól tudom,velük van valami közös vállalkozása.Már két napja nem irt ide,talán gondokodik,hát van min!!!
211. Rozália (válaszként erre: 207. - D972032f0a)
2009. febr. 27. 18:59
Az jutott eszembe, Gábor merre lehet? Ahhoz képest, hogy ő indította a fórumot... Lassan mindenki problémáját kitárgyaljuk, egyet-kettőt megoldunk, róla meg semmi hír.
210. Rozália (válaszként erre: 209. - D972032f0a)
2009. febr. 27. 18:57

...de jó lenne, ha lenne:)))


Igazad van egyébként...

209. d972032f0a (válaszként erre: 208. - Rozália)
2009. febr. 27. 18:50
ROZÁLIA,nem vagy egyedül a lelkizéssel kapcsolatban,én is nagyon de nagyon lelkis vagyok,nem hiába,én sem tudok "tenni" sokmindenre amire tenni kellene,én is sajnos mindig tekintettel vagyok "valakire". Újrakezdeni sohasem késő,főleg ha a boldogságod múlik rajta,mert hiába van sok pénzed ha nem vagy boldog, a mondás is úgy van,hogy a pénz nem boldogit....!
208. Rozália (válaszként erre: 206. - Franc22)
2009. febr. 27. 18:38
Igazad van, mindig sajnálni fogom azt a 22 évet, amit az exemre pazaroltam... Amikor a nagyfiam még kicsi volt, és akkor akartam elválni, az tartott vissza, hogy nem tudtam volna elviselni a kötelező találkozásokat. De én egy túlontúl lelkis emberke vagyok, és tul. képpen ez teszi tönkre az életemet a mai napig. A lelkizésem. Ha úgy tudtam volna "tenni" az egészre, ahogy nem, még az is lehet, hogy boldogan éltem volna az életemet. De nem, nekem mindig volt valaki, akire éppen tekintettel voltam. És ez a valaki a mai napig nem én vagyok.
207. d972032f0a (válaszként erre: 205. - Rozália)
2009. febr. 27. 17:58

Igazad van Rozália,egy gyerek sosem felnőtt az ilyen dologhoz,van egy ismerösöm,16 éves volt a fia amikor leültek vele megbeszélni,hogy na...kisfiam,úgy döntöttünk,hogy elválunk,válassz,hogy melyikünkel akarsz élni.

Ennek már 2 éve,a gyerekkel a mai napig orvoshoz járnak,mert lelkileg teljesen padlóra került,a szülők nem váltak el mert a fiúk betegsége újra összehozta őket.

Ismerek közeli házaspárt,vagyis már elváltak,ott 2 leány van,az egyik 18,a másik 13 éves volt amikor elváltak a szülei,azt mondták akkor hogy,.....jaj de jó...legalább két helyről kapunk majd ajándékot a szüli és név napunkra stb. és az apa majd több zseppénzt ad ha többször elmegyünk hozzá. Ez kicsit durva,de én ezeknek a kijelentéseknek fültanúja voltam,és nem tudtam megszólalni. Jól át kell gondolni ezeket a dolgokat,biztos,hogy nehéz,de más nem dönthet Gábor helyett!!!

206. Franc22 (válaszként erre: 205. - Rozália)
2009. febr. 27. 16:56
Szerintem ha nem ovodás a gyerek, akkor már mindent meg lehet vele beszélni és meg lehet vele értetni. Szerintem. Ez csak az én véleményem, nem kell ezt mindenkinek így látnia. De szerintem te sem lennél úgy egy emberrel, akit már nem szeretsz és akivel csak a gyerekek tartanak össze. Mi értelme az ilyen kapcsolatnak? A gyerekek úgyan úgy fogják szeretni az apjukat, mint az elött.
205. Rozália (válaszként erre: 204. - Franc22)
2009. febr. 27. 16:27

Már ne haragudjál, nem kötekedni akarok, de Gábor gyerekei 8 és 10 évesek. Azok szerinted annyira nagyok, hogy ezt a dolgot meg lehet velük beszélni??

Ha igen, akkor én nagyon el vagyok tévedve...

Amikor én váltam, 15 és 24 évesek voltak a gyerekeim, mégis a 15 évesnek nagyon nehéz volt lelkileg feldolgoznia.

204. Franc22
2009. febr. 27. 16:06
A cikket olvasván én azon gondolkozom, ha ez nálunk bármelyik részről fent állna, és ha tényleg nem jó/boldog kapcsolatban/házasságban élnénk, akkor nem gondolkoznék. A gyerekek, már nagyok és ők is megérthetik. A mai világban már nincs meg az mint régen, hogy holtomiglan. És az, hogy te most saját magadnak okozol fájdalmat, nem jó dolog. Szerintem ne gondolkodj. Ülj le a gyerekekkel és mond el nekik, hogy mi van. És menj ahhoz, akit szeretsz, aki fontos neked. A gyrekeidet bármikor láthatod. És a munkával kapcsolatban, ha szeret a lány, akkor nem a fényüzésel törödik
203. Klarissz34 (válaszként erre: 173. - 75be3dc33e)
2009. febr. 27. 14:50
Ne aggódj én is mindig mellétrafálok,de nagyon.:)))
202. kisgé (válaszként erre: 201. - Kisgé)
2009. febr. 27. 07:04

Közben látom, már felnőttek ezek a gyerekek!:)))))

Akkor már túl vagy rajta. Még mindig gyűlölöd a férjed???

201. kisgé (válaszként erre: 199. - Ilimama)
2009. febr. 27. 07:02
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Saját életedet mérgezed meg ezzel a felfogással. Egyrészt, minden kapcsolat más, minden nő és minden férfi más. Rengeteg szemét pasi van és ugyanannyi szemét nő. Ha a pasi megcsal, én azt gondolom, oka van: vagy egy gyáva féreg, vagy valami már nem volt jó a kapcsolatodban. Nem kellett volna visszafogadnod. Így fogod élni az életedet és a gyerekeid is így fognak felnőni. Szerintem egyedül is lehet boldogságban gyerekeket nevelni, én inkább így nevelnék, mint egy olyan férfi oldalán, akit gyűlölök, akinek nem tudok megbocsátani....
200. 40163fd81d (válaszként erre: 199. - Ilimama)
2009. febr. 27. 06:16
Miért élsz olyan férfival akit gyűlölsz?
199. ilimama
2009. febr. 27. 00:45
Engem is hagyott a férjem két pici gyerekkel /1 és 3 évesek voltak/.Egy vén K...a miatt, akinek velem egykorú gyerekei voltak. 3 hónapig tartott az egész.12 évig éltünk külön.Sajnos visszafogadtam.Ez már soha nem lesz a régi.Azóta gyűlölök minden férfit, aki megcsalja a feleségét.Azelőtt is elitéltem, de most már tudom milyen az.Ha Őt megcsalta, akkor a másikat is megfogja, ha már mindent kipróbált rajta, ugyan olyan unalmas, és megszokott lesz.Akkor Őt is elhagyja egy másik miatt???? Maradjon a családjával, és felejtse el a másikat!! ÖRÖKRE!!
2009. febr. 26. 20:18
Mese habbal, a fák nem nőnek az égig!
2009. febr. 26. 20:09

Menjenek el két hétre valahova. Ahol nincsenek gyerekek???? Szervezzen olyan programokat, ami csapatmunkát igényel---- gyerekek nélkül.... meglátja tudnak- e még csapatként eggyüt dolgozni....


Legyen romantikus!

Vigyen haza egy szál virágot... Vagy


epje meg a feleségét egy lopott csókkal mely hirtelen.... ő meglepődik és kibújik a szög a zsákból... hogy mit érez még.. Ne elcsábítsa, csak lopjon egy csókot.... ha visszaadja:....

2009. febr. 26. 20:04

Dolgozik a feleség, megtudja valósítani magát, vagy csak a gyerekek és a házasság van??? Elég ez neki???? Ha ön is sikeres?????

Mik az Őn vágyai , céljai????? És mik a feleségé????

Ha közösek....

Vonzó Nő még a felesége????

Elmondta neki ezeket az érzéseit?????

Lehet, hogy a feleség érzi, csak a gyerekek... és ő hol van hol volt eddig a kapcsolatban????

Legyen Őszinte!!!!

A feleség féltékeny dacos mint egy gyermek úgy érzem.....

Hogy bánik vele a szülei előtt??? Miért zavarhatja a feleségét a szüleiben???

Valamiért mégis jó hazamenni..... a felesége is otthon van!

Ő nem látja, hallja ezeket a beszélgetéseket????

Elengedi??? De még soha nem ment el????

Példát mutatunk a gyerekeinknek!

Bele tudna szeretni a feleségébe újra???

Szereti-e Önt a felesége?

2009. febr. 26. 19:54
és az első években miért tudtak eggyütt élni?????
2009. febr. 26. 19:51
miért szeretet bele a feleségébe anno?
2009. febr. 26. 17:21

sziasztok. nálunk a sógoroméknál(36)nevezzük J-nek van ilyen jellegű gond. Az asszony(34)nevezzük K-nak kacsingat félre ja mindig mással. már kb. 1,5 éve biztos. 1 csodaszép gyerekük van. J 2hete már fel akarta magát akasztani, olyan szinten kész van.K nem titkolja J elől hogy van vkije sőt ha épp nincs pénz a telóján akkor kölcsönkéri a férjéét hogy hagy hívja már fel a pasiját..Szerintetek?? vannak még ennél cifrább dolgok is mesélhetnék itt napestig hogy K mi mindent csinál.. Szerintem már rég el kellett volna válniuk, vagy legalább különmenni vmelyiknek és nem adi 10.-jére! is esélyt egymásnak...így teszik tönkre az életüket és nem csak a sajátjukat hanem a környezetükben élőékét is. én személy szerint házasságpárti vagyok de ami már ilyen szinten nem megy arra azt mondom menjenek szét és éljék az életüket külön. mondani persze könnyű... de amikor már vki öngyilkossággal kísérletezik az már nem játék.

Aki ilyen szituban van azt tudom tanácsolni, hogy gondolja át az esküvőn letett fogadalmát szóról szóra és mérlegeljen.

192. d4ae7d0bb0 (válaszként erre: 132. - Ankhesen)
2009. febr. 26. 15:52

...a számból ill. ujjaimból vetted ki a szót...ugyanezt gondolom én is.


Kedves bgabor!

Meg kell adni az esélyt a házasságnak, hiszen a feleséged veled volt jóban rosszban, hullámvölgyek pedig mindenhol vannak!


Nálam/nálunk is előfordult az együtt töltött 14 évünk alatt és ha mentem volna, ahányszor csak veszekedtünk és ahányszor úgy éreztem mást akarok... most hol lennék....? Sosem bántam meg, hogy nem léptem se jobbra, se balra, de erre mindig csak utólag jöttem rá, pedig sokszor nagy volt a kísértés.

Aztán rájöttem, hogy az én agyamon is csak egy rózsaszín köd ül. Ugyan mi garantálja, hogy mással jó lesz? Mit akarok!? Hiszen életem nagy szerelméhez mentem hozzá! Van egy édes kicsi fiunk, miért kéne ennél több?

Ha léptem volna, biztosan jól éreztem volna magam...lett volna néhány "boldog" hónapom, talán évem is. És azután? Rájöttem volna, hogy nem tudom elfelejteni azt, akivel a fiatalságomat éltem. Rájöttem volna, hogy nem tudok mást szeretni.

Így is rájöttem, az ő oldalán maradva...


De miért is mástól vársz segítséget a döntésedhez!? Ha ekkora dilemmát okoz a döntés, az annyit jelent, hogy nem vagy biztos magadban! Ha nem hagysz ott csapot, papot a "szeretett nőért", akkor nem is szereted igazán!!!! Csak azt hiszed, hogy szereted! Izgalmat, valami mást hozott az életedbe...de szerelmet is? Biztos, hogy ez az? Nem csak "lelkes örömmámor" egy rég elfeledett bizsergő érzés iránt? Tényleg szereted? Vagy ez tényleg csak az a bizonyos érzés iránti "szerelem"?


És még egyszer...csak úgy ismétlésképpen...ha ennyi hónap után sem tudtál dönteni, ha nem tudod feláldozni a családodat érte, akkor nem szereted!!!!

Higgadtan gondolkodj el ezen...

191. féknyom (válaszként erre: 189. - 223cf40dc0)
2009. febr. 25. 23:53
Hát nem tanárnő vagyok, ha a lukassal arra célzol...:P
190. dundi53 (válaszként erre: 187. - 223cf40dc0)
2009. febr. 25. 23:50
Nekem vett a lányom könyvet,a címe:Fel a netre öregem!Bele olvastam,de se egy ufó,se hulladékok,így nem érdekel.El kopik a középső újjom a pötyögéstől,de nekem nem olyan ciki ha nincs. :))
189. 223cf40dc0 (válaszként erre: 188. - Féknyom)
2009. febr. 25. 23:49
hát, ha lukas az már csak jó lehet - lehet beszavazok :))
188. féknyom (válaszként erre: 187. - 223cf40dc0)
2009. febr. 25. 23:42
Van pár lukas órám, ha gondolod felkészítelek...:)
187. 223cf40dc0 (válaszként erre: 186. - Dundi53)
2009. febr. 25. 23:41
:DDDDDDDDD internetnyelvből :)))
186. dundi53 (válaszként erre: 185. - 223cf40dc0)
2009. febr. 25. 23:35
Milyen nyelvből?
185. 223cf40dc0 (válaszként erre: 184. - Dundi53)
2009. febr. 25. 23:31
én éppen nyelvvizsgára készülök, de még nekem is kétséges sok minden belőle :) na majd belejövök ebbe is, mint kiskutya az ugatásba :DD
184. dundi53 (válaszként erre: 256. - Camille)
2009. febr. 25. 23:30
Hat éve tanulom,de még van,hogy tévesztek! :)
183. dundi53 (válaszként erre: 251. - Féknyom)
2009. febr. 25. 23:22
Ídes jó Istenem,de szípen monja,csak tudám mirül van szó! :)
1 2 3 4 5 6 7 8 9

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook