Új kapcsolat kisgyerekkel (beszélgetős fórum)

Levendula illóolaj a párnára,citromfűlevél tea,és nyugodtabban alszik...

Nekem nagyon az az érzésem,te jobban igényled,hogy mellé bújjál,mint ő! Nyilván megnyugtatja,hogy ott vagy,de ha eddig az okokkal nem foglalkoztál,valószínűleg neked ez így jó.

A nagyobbikom ébredt sokat éjjel,cuccolt is át hozzánk. Az apja hajnali 5kor megy melózni,gyakra éjjel esik az ágyba,és heti 7-ből 7 napot ezt csinálja. Nyilván nem fértünk el,kényelmetlen volt,és bár a sajátja,nem bírta 3,5 év után...

Igaz,egy idő után a fiúnk nem sírt éjjel,csak vándorolt,tehát nem felriadt,csak megébredt,és mellettünk jobb volt aludni. Tettünk egy matracot az ágy mellé pár hete. Az első éjjel nagyon izginek találta...Már nem jár át (nem fázott,nem volt kényelmetlen). Meg sem sértődött a matrac miatt,egyszerűen elmagyaráztuk,hogy már nagy,és hármunknak kicsi az ágy. Ráadásúl jön az újabb kistesó,féltem a pocakom,mert ő még az ágyban is vándorol...Szépen megértette! Nem hülye,csak gyerek!

Megpróbálhatnád elmagyarázni a fiadnak,hogy neked kényelmetlen mellette aludni,átmész,ha szüksége van rád,de utána a saját ágyadban szeretnél pihenni,mert ott kényelmes...Vagy mit tudom én,de veszett fejsze nyele,ha te nem akarod beszüntetni ezt!

megkaptad a kívülállók egybehangzó véleményét! Azt válaszoltad szereted a pasit és nem akarod elveszíteni!

Akkor élj vele és ne rinyálj!

Tegyek egy szívességet? Kezdjem el védeni a pasidat? Mondjak olyanokat, hogy ő a legjobb apa jelölt? Dicsérjem a módszereit?

MÉGIS MI A LÓPIKULÁT AKARSZ??? NEKED MI A VÉLEMÉNYED???

De,ha megnyugszik,utána minek alszol mellette,miért nem fekszel vissza a saját ágyatokba?

Nyilván a mi fiaink is megébrednek néha éjjel,átmegyek,simi,puszi,csillagok a plafonra,és szépen megyek vissza aludni.

Amúgy,gondolom,jár oviba a kicsi. Lehet,hogy csak álmodik...A napi ingereket ők még másképp dolgozzák fel,életszerűen tudják újra,álmukban is átélni,hogy pl. elvette tőlük valaki a kisautót.

Nem akarok én a psi mellett korteskedni,de a gyerek szempontjából is jobb lenne,ha az okokat keresnéd,és azokat próbálnád megoldani,mint,hogy tűzoltásképp,mellé fekszel.

ne mááár! Több mint 5 éve van meg a gyermeked!

Nem vagy kezdő!

Ha sír, megvigasztalod.

Ha éhes, megetetted.

Ha fázik, felöltözted.

Ennyi.

Nem rabszolgamunka, de erre "szerződtél", mikor gyermeket vállaltál.

;)

Ne nyavalyogj, ne hoxá-zz, pakolda pasas cuccát dobozba, és tedd az ajtó elé.

Másik pasas mindig lesz, de a gyerek, egyszer 5 éves, és kész. Ezt az időt nem tudod később bepótolni. Nem fogod tudni megvigasztalni 18-30 évesen, és mellé bújni az ágyba, együtt aludni.

"bárkinek említi egyik-másik szempontot, mindenki engem néz hülyének és őt igazolják...."

Miért másokkal - idegenekkel beszéli ki a gondotokat? Persze, hogy bólogatnak neki!

Kb. így: haver, te legyél az úr a házban!

Mutasd meg, hogy te viseled a nadrágot meg a kalapot! Az asszonynak meg kell tudni, hogy te vagy az úr!

Ez kell neked? Akivel nem érzed magad egyenlônek?

Aki a földbe döngöli az anyaságodat, a nôiességedet, az önbizalmadat?

Az még kevés a boldogsághoz, hogy viszonylag jól tud az ágyban teljesíteni. (De meddig??)

ettől nagyobb marhaságot még nem hallottam!

:D

Ráadásul egy felnőtt férfi ilyet mond egy anyának, hogy válasszon. :S

Nálunk a pasas repülne az tuti!

Csak egy kérdés:

Amúgy kipróbáltál már bármit is annak érdekében,hogy ne kelljen átjárkálnod éjszaka,vagy ez meg sem fordúlt a fejedben?

jajj ne mááááár!!!! ugye nem gondolod komolyan, hogy egy férfiból akkor lesz apa, ha gyereke születik??? Ez vagy megvan valakiben, vagy sosem alakul ki! egy ilyen önző valagfej, akkor is az lesz, ha gyereke lesz!

Emlékszel arra nagyon nagyon régi filmre, hogy nicsak kibeszél? Megvan, hogy az egyedülálló anya minden randin elképzelte hogyan fog viszonyulni a fiához a leendő nevelő apa??? Ennyi, ha nem faca, nem engedem a gyerekem közelébe és punktum! A dugást meg lehet oldani úgyis, hogy nem költözök össze a farokkal! Ha a pénz miatt kell a pasi, akkor megint igaz a bölcs mondás: ki prostinak áll ne ríjon, ha megba...k!!!!

Szóval???? Még egyszer megkérdezem, mit tud nyújtani ami miatt elviseled, hogy a gyerek is meg a kutya is szenved??? Mitől olyan okos gyereknevelés, gyerekpszichológia terén???

Ha ő lenne a gyerek apja, akkor is úgy éreznéd, igazságtalan, hogy morog, amiért minden hajnalban felébreszted, sokszor feleslegesen, beleszól, véleménye van a nevelésről, vagy zavarja, hogy sokat van bent a kutya stb.?

Ha együtt élsz valakivel, rá is tekintettel kell lenned, nem alkalmazkodhat csak ő. De ultimátumokat nem lehet elfogadni, hogy vagy ezt csinálod, vagy elmegy. Mert akkor menjen. Ő is tudta, mit vállal be, csak valószínűleg nem tudta, hogy ez a gyakorlatban mivel jár.

Próbálj egyensúlyt teremteni, normálisan megbeszélni a dolgokat, elmondani, neked mi miért fontos. Azt neked kell érezned, ő milyen kompromisszumokra hajlandó, mennyire szeret téged, a gyereket, nemcsak szavakkal, hanem törődéssel is. Ha együtt tervezitek a jövőt, ő is részt vesz majd mindenben, nem lehet úgy csinálni, hogy neked megvannak a szokásaid, amikhez ő igazodjon, akkor is, ha neki ez rossz. És viszont is, neki is alkalmazkodnia kell. Beszélj vele nyíltan, mert ha ő úgy látja, néha hazamenne a saját lakásába, hogy nyugton legyen tőletek, akkor nem az a társ, akivel hosszú távon együtt lehetnétek.

A boldog, nyugodt csendtől félnél?

Elküldeném, nem érdekelne, mikor kapja vissza a lakását.

És boldogan hallgatnám a csendben a gyerek, kacagását, a kutya csaholását.:)))))))

Jobb előbb, mint később!:)

Végigolvastam a fórumot és megértem a párodat is, sok dologban igaza van. Azt ne feledd el, hogy nem az ő gyereke, ha még nem volt neki, akkor nem várhatod el, hogy megértse a szülői, mi több anyai érzéseidet. A kutyát én sem tűrném a lakásban, ez is érthető, de ez teljesen egyéni, le kell ülnötök és megbeszélni ezt hogy ki hogyan mit szeretne. Valószínűleg egy csomó dolog már kezdettől fogva nem tetszett neki, csak nem szólt azonnal, gyűlt benne sokáig a feszültség és aztán egyszercsak "robbant", ezért is tűnik úgy, mintha elvágták volna, egyszercsak nem szereti a gyerekedet, pedig gondolom ugyanúgy szereti.

Gondolj arra is, hogy ő ott betolakodónak érzi magát, akinek be kellene illeszkednie egy meglévő családba, mint egy ék, ha nem tud, akkor kilökődik, ez nem lehet jó érzés, azt hiszem valahogy úgy kellene, hogy hárman alkossatok családot, lazán, új szabályokkal, igen, szabályokkal, amiket közösen hoztok és ebbe őt is bevonjátok.

Még szép, hogy nehezen fogadja el a gyereket, mert pontosan tudja, hogy a gyereknek anyja maradsz örökre, ő pedig könnyen lapátra kerülhet, nem szép dolog ez a kompromisszum azt hiszem, de nekem ez bizonyítja, hogy szeret, ezzel akar valami vallomásfélét kicsikarni belőled.

Nem tartom normálisnak én sem, hogy odabújsz hajnalban egy ekkora nagyfiú mellé, ha igényel éjszaka menni kell, ez nem vitás, megsimogatni, megnyugtatni, de igenis a párod mellett van a helyed reggel, ezt a részét ő érzi jól és jól teszi, hogy ebből nem enged.

Ha neked is megfelel, akkor akár szerethet a távolból-külön lakásból is.

Persze az másfajta kapcsolat, nem nevezném családnak, csak együttjárás vagy mifene. Nálam egy szinttel lejjebbinek számít, van de vannak, akik nagyon jól megvannak családiasság nélkül, sőt, zavarja őket a szorosabb kötelék.

Sajnos nem sokra mész vele:(

Kívánom, hogy legyen erőd a továbbiakhoz és találj megoldást.