Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Új dolgoktól való félelem gyermekeknél fórum

Új dolgoktól való félelem gyermekeknél (beszélgetős fórum)


16. Channa* (válaszként erre: 15. - Guruljka)
szept. 20. 08:22
Nem, ezt nem gyerekkoromba mondták...csak amióta az emberek azt képzelik, hogy mindenki autista, mert szerintük nem úgy viselkedik, ahogy szerintük normális;)
15. Guruljka (válaszként erre: 14. - Channa*)
szept. 19. 23:55

Hát, ha 53 éves vagy, ahogy írod, akkor a gyerekkorod olyan 40-45 év távlatára tehető.

Akkor még csak nem is emlegették az autizmust. Pláne nem Magyarországon. Még az Esőember is csak 32 éves film!!!

14. Channa* (válaszként erre: 13. - Csinita)
szept. 17. 22:54
Ja, rám is szokták mondani, hogy autista vagyok. Biztos, csak nem vették észre rajtam gyerekkoromban...
szept. 17. 21:07
Ez lehet az Asperger szindroma egyik jele. De idovel megtanulja majd kezelni ezeket a szituaciokat. Lehet megy majd Neki segitseg nelkul is, de lehet majd kell egy kis terapia hozza. Minden rendben lesz.
12. Érdekes73 (válaszként erre: 1. - Dudika80)
szept. 17. 21:05
Minden gyerek más , szerintem nincs ezzel még ebben a korban semmi gond. Legyél türelmes vele. Az iskola amúgy is felesleges stressz a gyerekeknek ebben az oktatási rendszerben .
11. pteri
szept. 17. 21:01
Mindent leírtak az előttem szólók. Ha bátor volt, mindig dicsérd meg nagyon.
10. Dudika80 (válaszként erre: 3. - Halacskaaa)
szept. 17. 14:52

Pontosan ezt teszem,amit írsz. Egyébként valós dolgoktól fél,amik igazából apróságok...nekünk,felnőtteknek. De neki ezek nagy dolgok. Sokat beszélgetünk,szerencsére nem tartja magában a félelmeit. Bízom benne,hogy ahogy idősödik,könnyebben veszi ezeket a dolgokat is. A hozzászólásokból is erre következtetek.

Köszönöm szépen a tanácsaidat és mindenki másét is!

9. NomNom (válaszként erre: 8. - Mazsolyka)
szept. 17. 14:44

Szintén!

Ne aggódj, egy idő után megtanulja majd kezelni ezt. Ahogy lentebb is irták, néha én is legszívesebben sírnék bizonyos új szitukban a mai napig...

szept. 17. 14:39
Dettó. Gyerekként is ilyen voltam, és most is, pedig elmúltam 40. Nem minden új szitutól félek egyformán, de még attól is tudok szorongani, ha én választottam, és amúgy szeretném is csinálni.
7. Channa* (válaszként erre: 1. - Dudika80)
szept. 17. 14:28

Hát nem tudom. Szerintem ez nem túl nagy probléma. Én 53 éves vagyok és csak azért nem sírok, ha új helyen kell dolgoznom, mert felnőtt vagyok.

Ugyan ez miatt nem sírok, akkor sem, ha új dolgot kell megtanulnom, de legszívesebben én is bőgnék.


Nekem kb. fél év kell, hogy megszokjak egy új munkahelyet...

szept. 17. 11:40
Ugyanilyen gyerek voltam. Nem nagyon nőttem ki, csak ugye a felnőtt lét rákényszerít sokmindenre. Az a szerencse, hogy ha túlvan a kezdeti szorongáson, és beleszokik a helyzetbe, rendben lesz.
5. buspics (válaszként erre: 2. - Katimama55)
szept. 17. 11:33
Még felnőttként is lehet valaki ilyen. Nem lehet egyetlen tulajdonság alapján ennyire messzemenő következtetéseket levonni.
4. Halacskaaa (válaszként erre: 2. - Katimama55)
szept. 17. 11:31

Az Asperger-szindróma a szociális készségek hiányában mutatkozik meg elsőként, viszont a kisfiú szeret edzésre járni, ahol feltételezem más gyerekek között van, plusz vagány gyerek, szóval nem hiszem, hogy Asperger lenne. Egyszerűen szorongós típus. Az, h sírdogál még nem intő jel, főleg, h ha már beleszokott az új helyzetbe, akkor nincs vele probléma, és nem zárkózik el. Nyilván, ha a szorongás olyan súlyos, h a gyerek bezárkózik, akkor mindenképp szakemberhez kell fordulni, de gondolom, hogy a fórindító kisfia nem súlyos eset.


Amúgy érdekes, h az emberek egy gyerektől elvárják, h egy új környezetben azonnal jól érezze magát, pedig mi felnőttek is idegesek vagyunk az új munkahelyen az első hetekben, feszengünk egy új közösségben. Vannak, akiknek a hozzászokás gyorsabban, vannak, akiknek lassabban megy. Egy gyereknél ugyanez a helyzet, ráadásul a gyerekek kiszolgáltatottabbak.

3. Halacskaaa (válaszként erre: 1. - Dudika80)
szept. 17. 11:21
Én épp ilyen voltam és sajnos felnőttként is ilyen vagyok, csak már tudom kezelni. A legjobb, ha az új dolgoknál a kezdeti időszakban sokat szeretgeted és biztatod. Valahányszor látod, h szorong, kérdezd meg tőle, h pontosan mitől fél ilyenkor. Bátran mondja meg, akkor is ha kicsiségről van szó. Aztán, ha elmondta, szépen vegyétek végig, h mekkora esélye van annak, h ez a dolog, amitől fél, bekövetkezik és ha esetleg megtörténik, mi a legrosszabb, ami történhet és mit tegyen olyankor. Gondolom ilyenkor általában attól fél, h vmit nem tud teljesíteni, esetleg megszégyenül. El kell mondani neki, h ilyen mindenkivel történhet, de ő egy ügyes fiú, eddig is nagyon jól megoldotta a dolgokat, ez is sikerülni fog. Ha meg kellemetlen helyzetbe kerül, akkor sem sérül meg, nem hal meg, biztonságban van. Az adott rossz szituáció pedig csak rövid ideig tart, de nyilván úgy sem fog bekövetkezni, mivel eddig is sikerült megszoknia az új dolgokat. Ha ezeket elmondod neki, az agya a logikus helyzetértékelésből adódóan majd arra készteti, h valamennyire megnyugodjon. Viszont ez teljesen sosem fog elmúlni, egyszerűen ilyen típus a kisfiad. Ha viszont idővel ő maga megérti, h a szorongása felesleges, tudja majd maga is kontrollálni. Persze ehhez idő kell.
2. Katimama55 (válaszként erre: 1. - Dudika80)
szept. 17. 11:20
Szia! Ha szorong és fél a számára új dolgoktól / épület,tevékenység, étel, ruha stb./mindenképp beszélj pszichológussal. Az indokolatlan félelem az Asperger szindróma egyik tünete.
szept. 17. 10:50
Sziasztok! Új vagyok itt,most regisztráltam,mert véleményetekre lennék kíváncsi,ill. van-e valaki hasonló helyzetben? Kisfiam 7éves. 2. osztályos. Kiegyensúlyozott,vagány kisfiú. Okos,ugazából nincs semmi gond vele,kivéve azt,hogy fél,szorong az új dolgoktól. Ez mindig így volt. Amit megszok,helyeket,dolgokat,azzal nincs gondja,viszont ha új doliggal találkozik,akkor kell neki pár hét,mire beleszokik. Pl. Az iskolát ugye már megszojta,nincs semmi gond,elvan. Viszont másodiktól van német óra,egy másik teremben,sőt másik épületben. Sirdogál reggelenként azokon a napokon,amikor német van. De így van ez mindennel. Edzésre sem akart elkezdeni járni,most meg alig várja,hogy mehessen. Mit gondoltok? Mikir lesz ez jobb? Rengeteget beszélgetünk,próbálom tanácsokkal ellátni. Mit tehetnék még? Köszönöm

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook