Túl sokat dolgozik a párom (beszélgetős fórum)

Csatlakozom hozzád! Igazad van, nem is bántom. Csak ha belegondolok, hogy a környezetemben, családomban élő férfiak mennyit dolgoznak, kivétel nélkül tudom mondani, hogy mindegyik nagyon sokat megy, dolgozik vagy állandóan úton van.

Bár más lenne a világ, de sajnos ez van. Hogy őszinte legyek én is nehezen tűröm, amikor a férjem külföldön van, az első napokban sokszor csak sírok. De nem tudok mit csinálni. A pénzért és a jobb létért sokat kell tűrni. És nem csak nekem, hanem nagyon sok mindenkinek. Ha bele gondolunk nem is olyan rossz nekünk.:))

Így van. Én nem leszólni akarom a fórum indítóját, de gondolja, hogy ha másik párja lenne az nem dolgozna?

A mai világban inkább örüljünk, hogy valaki dolgozik.

Én mondjuk nem panaszkodhatok, mert a férjem fél nyolckor megy el itthonról és este hét körül jön haza, hétvégén pedig itthon van, persze, ha éppen nincs külföldön, mert akkor hetekre, vagy van hogy egy hónapra is elmegy.

De amikor a gyermekünk megszületett, akkor olyan munkahelye volt, hogy minden másnap vagy harmadnap járt haza, úgy hogy hazaért este 9-re és másnap reggel 6-kor már ment. És akkor hétvégén is dolgozott.

Szóval nem tudom, hogy mit gondolt a fórum indítója, miközben ez egy népességi probléma, szegénykém meg azt gondolta, hogy csak őt érinti ez.

Így van.Szerintem örülni kell annak,ha egy férfi szorgalmas,vannak céljai,és tesz is értük.Annak meg pláne a mai világban,ha van munkája.Nálunk van,hogy a férjem napokig nem találkozik a gyerekekkel,mert amikor elmegy még alszanak,amikor jön már alszanak.

De ha véletlenül időbe itthon van(mondjuk este 6),akkor itthonról dolgozik még.Ez van,jobb mintha munkanélküli lenne.

Sajnos sokaknál van,hogy többet kell dolgozni mint amennyi a "rendes" munkaidő.

Nálunk is így van hogy 10 órákat dolgozik a párom,és van hogy szombaton is be kell mennie.

Senki nem csinálja meg helyette a munkát,több embert meg nem vesznek föl,akkor sem ha el vannak maradva!:(

Temetkezik a munkába? A mai világban muszáj a munkába temetkezni, valószínűleg nem magától csinálja.

Az én férjem is szívesebben lógatná itthon a lábát, csak akkor nem biztos, hogy holnap is be kellene mennie dolgozni.

Nem temetkezik. Olyan munkája van, hogy több emberért felel.

Azt, hogy engem nagyon szeret és ragaszkodik abban biztos vagyok, úgyhogy nem erről az oldalról közelítem meg a kérdést.

Az a baj, nem is igazán panaszkodok neki, mert akkor én vagyok a rossz.

Nem tudom ezzel terhelni. Ott van velem, de mindig érzem, hogy nem ott jár agyban. Vagy fáradt.

azt biztos, hogy nagyon szeretjük egymás, de nem tudom ez meddig mehet.

Biztosan boldog a társad? vagy csak te akarod azt látni.

Miért temetkezik a munkába? Erre kéne megfelelő választ találnod.

Az én férje is állandóan dolgozik, soha nem tudunk előre tervezni mert folyton változik a beosztása, ha valaki beteg lesz, ő megy be helyette, nincs szabad hétvégéje, még a szabadnapján is be kell mennie hajnalban, és csak a délutánja szabad. Pokoli.

Ráadásul most költözés előtt állunk, felújítunk és mindezt minimális segítséggel, mert a férjem szüleitől nem sok segítséget kapunk. Így az összes szabad idejét a háznál tölti és dolgozik...

Ja és minimálbért keres :(

Ha meg akarod menteni ezt a reménytelennek látszó kapcsolatot,akkor mindent tégy meg annak érdekében hogy a társas és az ezzel együtt járó dolgok működjenek.

Ha eltávolodtok ezektől bármilyen úton nem sok reményt jósolok,mint már ezt itt olvashattad az előzőekben!

Az enyém is túl sokat dolgozik, ráadásul nem is Magyarországon teszi ezt legtöbbször :-((((

Annyit azért mondanék neked, hogy az első férjem nem dolgozott túl sokat, de nem is keresett túl sokat... Én kerestem többet, de ez elég nagy bonyodalmat okozott, amikor gyermekünk született.

Mostani párom sokat dolgozik és keres is szépen, ami elég fontos így, hogy én meg elvesztettem a munkámat és nem igazán találok újat :-((((

Szia!

Nagyonis tudom mit érzel:( Anno az én férjem is mindig oda volt, külföldet járta buszos csoportokkal. Szinte mindig egyedül voltam, rá nem nagyon lehetett számítani, hisz nem volt otthon, csak pár napokat. Szép lassan el is távolodtam tőle. Már 4. éve, hogy elváltunk.

A Te párod mit dolgozik?

Másfél éve vagyunk együtt és nem tudom már tolerálni, hogy a munkája határozza meg az egész életünket. Megértő vagyok és tudom, hogy menni kell, de mégse tudok így élni. Nagyon szeretjük egymást, de félek, hogy ez nem fog működni.

Mit tegyek?