Tizenévesekről-rossz társaságról,stb... (beszélgetős fórum)

Én szerintem olyan idős lehetek, mint a fiad (most vagyok 10-es). Ha a "lelkizésen" túl vagytok és nem használt semmit, akkor szerintem is engedjétek el. Kissé nagy a szabadságvágya, nem? Akkor már legyen teljesen egyedül. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. Ez nehéz lesz, de szerintem a fiadnak most egy kis egyedüllétre van szüksége. Békén kell őt hagyni, vagy el kell "zavarni" a háztól.

Bocs, ha túl kemény voltam...

Bocsi, akkor figyelmetlen voltam!

Így viszont szerintem egy megoldás marad!

"Aki nem dolgozik, ne is egyék" alapon engedd, hogy megpróbáljon saját erőből boldogulni. Úgy látszik ahhoz, hogy észhez térjen az élet kemény leckéjére van szüksége.

Már megírtam,hogy a lelkizésen,beszélgetésen már rég túl vagyunk.Sőt egy ideig a családsegítőközpontba is járt.Ami az Ő kérésére történt.Késöbb ez úgy zajlott le,hogy a foglalkozásról írány csavarogní,haverok,söröző,stb..Na ekkor azt mondtam ,így semmi értelme és nem engedtem többet.

Ezért mondtam,hogy kifogytam az ötletekből.Nem tudom még mit tehetnénk érte.

Három fiam van. A legnagyobb 18, a középső 14,5 a kicsi 3,5 éves.

A nagynál már túl vagyunk a kamaszkori problémákon, a középsőt most"gyűrjük". Én úgy gondolom, hogy hasonló helyzetben először is leülnénk vele (apa, anya, gyerek) és megbeszélnénk, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Mondja el konkrétan , hova akar menni, mit akar csinálni, hogy akarja magát fenntartani stb. A lényeg, hogy teljesen nyugodtan, higgadtan beszéljetek vele, ne érezze, hogy kiborultok miatta! Ha nem tudjátok meggyőzni, akkor mondjátok el neki, hogy nagyon-nagyon szeretitek, végtelenül fontos a számotokra, de mivel lassan felnőtt lesz, nem vállalhatjátok a felelősséget az ő sorsáért, csak akkor, ha együttműködik veletek. Mondjátok el, hogy egy ilyen "felnőttnek", mint ő viselni kell a tettei következményét, és mivel egy életerős, értelmes, okos, talpraesett fiatalember nem várhatja el, hogy tanulás és munka nélkül eltartsátok. Tehát vagy a családotokhoz akar tartozni és tanul, vagy dolgozik, vagy ha a saját életét akarja élni, akkor viszont teremtse meg a szükségleteinek megfelelő körülményeket. Ha ezek után is el akar menni, akkor engedjétek el! Biztosítsátok róla, hogy ha meggondolja magát, bármikor hazamehet, de csak ha részt akar venni a családotok életében.

Ha nem a kétségbeesést és a félelmet érzi rajtatok, akkor lehet, hogy rádöbben arra, hogy valami nem stimmel. Viszont mindig legyetek vele következetesek.

Hasonló dolgokat átéltünk a nagyfiúnkkal 14-15 éves korában.(Igaz nem voltak ilyen éles helyzetek. Nem csavargott, stb. csak nem tanult, bukásra állt és kifelé állt a rúdja a 8 osztályos gimnáziumból.)Azt hittem a szívem szakad meg amikor azt mondtuk, neki, hogy vagy tanul, vagy dolgozik, de mi ingyenélőként nem fogjuk eltartani.

Ezen kívül szerintem jót tenne neki egy kis fizikai munka. (Nálunk 1 hónapi barackszedés +40 fokos melegben napi 8 órában, fél óra ebédidővel + 1-1 óra oda- és visszautazással csodákat művelt!)Nem hiszem, hogy valami piacos vállalkozó, vagy kőműves stb. ne venné fel éhbérért dolgozni. 16 éves kortól vállalhat munkát hivatalosan is. Hamar rádöbbenne, hogy mennyivel jobb ha tanul, ha nem ő van a "ranglétra" legalján. Addig amíg semmi nem változik otthon, csak idegesek vagytok, mindent megengedhet magának! Sok erőt és kitartást nektek!

Mi lenne, ha elengednétek? Miért kell rámennie az egész családnak miatta?

Jó, ez nagyon durván hangzik, de az nem durva, hogy miatta a testvérei élete is tönkre mehet, az egészségetekről nem is beszélve? Aztán majd a többiek meg ott maradnak egyedül, fiatalon, később az unokák nagyszülő nélkül, mert egy miatt feláldoztok mindent.

Biztosan nagyon durva ezt hallani, de ha nem tudjátok kezelni, akkor engedjétek el! Talán ettől észhez tér és hajlandó lesz normálisan be/visszailleszkedni a családba.

Nem biztos, hogy ti rontottátok el...

SZia Rencsilány!

Köszönöm a tanácsodat és megértésed,amit javasoltál már mind kiprobáltuk.A lelkizést,hogy egyen ahol volt,de még Ő érzi sértve magát.Az sem zavarja,hogy az egészségünk ráment,/állandó magasvérnyomás/a testvéreit is bántja a viselkedése. Őket is úgyanígy neveltük, velük soha semmi baj nem volt.Nem tudom hol rontottuk el.

szia!Nekem még nincs kamasz korú gyerekem.De azt gondolom, hogy tiltással semmiképp nem jutsz elöbbre.Nekem is voltak gondjaim középiskolába.Én csak egy tanár órájára nem nagyon jártam be.Amikor ez kiderült leültek velem beszélgetni.Tudod az ún. lelkizés.Tudom a kamaszok ezt utálják,de talán elgondolkozik rajat.És veszetni nem vesztesz vele.Te megtetted ezt is.

Egyébként ha nem jár suliba,és nem is dolgozik,akkor hogyan akar megélni?

Lehet,hogy ez a jó megoldás.mert ha elköltözik,akkor meg kell tapasztalja,hogy az albérletet,rezsit,megélhetést fizetni kell.Ha nincs munkája nem fog tudni élni.A jó munkához pedig suli kell.

nekem apukám nagyon szigorú.Ebben a helyztben mehettem volna csavarogni,de enni nem kaptam volna.(aki nem dolgozik,ne is egyék)

Ez most brutálisnak hangzik egy szülő számára.De itt úgy érzem ez tudna segiteni.Az, hogy tehetetlenné tedd.Valahol ezt azért teszi,mert érzi,hogy teheti,mert szeretitek.

Bocs,hogy ilyen durva vagyok.Azóta én is szülő lettem,és sokat köszönhetek az akkori szigorért amibe neveltek:)