Titkos fórum;)-Kedvenc Kismamáimnak;) (beszélgetés)

de féltékeny a játékokra általában. És csak a korabeli gyerekeket bántja. A picikkel nagyon óvatos, a nagyobbakkal nem foglalkozik...

és az a baj, hogy senki nem adja neki vissza. Amikor a szembeszomszéd fiú visszaadta neki, sokáig SAci sem bántotta, de mióta nem, azóta megint elkezdte.

az,hogy ordít,engem sem zavar,szoktam is mondani nekem,ordítsál csak,engem nem zavar egyáltalán..persze ordít tovább,nem hatja meg:)

Más gyerekekkel elvan,nem verekszik,ha elveszik tőle a játékot,persze hisztizik,hogy adják vissza,de nem fekszik le a földre.De ahol vizet talál,ott pacsál,kalapáccsal feltöri a betont,képes kiszaladni az utra-pedig mindig megvárjuk együtt,mig elmegy az autó-,üvegpoharakat szed elő a vitrinből,egy két polcos cipőtartóra felmászik és ha ezeket nem engedem,hisztizik,ordít.Ezek példák a ma délutáni ténykedéseire.

nem lehet, hogy féltékeny valamire?

Én max 3* mondok el Zitának valamit. Először kérem, aztán már felszólítok, utána már tiltok és abba hagyatom vele azt amit éppen megtiltottam.De ez van egyébként a felnőttekkel is. 3* mondok el valamit, aztán hagyom a fenébe. ha nem érdekli, nem fogok neki könyörögni, hogy ugyan hallgasson már meg. Aztán meg vessen magára, ha valami fontos lett volna, de nem hallgatott meg.Mondjuk azt is hozzá kell tennem, hogy én qrva allergiás vagyok arra, ha félbeszakítanak, vagy nem hagyják végigmondani a mondandómat. ha én meg adom a tiszteletet, akkor elvárom, hoyg én is megkapjam.Így akarom nevelni Zitát is

Én sem engedek Sacinak, csak amikor nyűgös és cicit kér :D

egyébként a dackorszakba még nem lovallta bele magát, jelenleg ott tartunk, hogy napjában úgy 200x mondja, hogy "nem". meg egyszer-kétszer előfordult már olyan hogy fél órát sírt, mert nem engedtem valamit. De én már immunis (ezt meg hogy kell leírni???) vagyok az ordításra :)

Amúgy nem ordít sokáig. Ma nem akart velünk elindulni a kocsival. Felkaptam, üvöltött, betettem a kocsiba, már el is hallgatott.

Viszont még néha mindig odacsap más gyerekeknek. Én meg égek miatta, mert olyan gyorsan gyorsan csinálja és kiszámíthatatlanul, hogy nem tudjuk a kezét elkapni. És akkor mit csináljak? Megverni nem lehet! És a legszomorúbb, hogy egyáltalán nem sajnálja meg a gyerekeket, mikor sírnak emiatt. Máskor igen, de ilyenkor nem.

Judit Némó nagyon édes a képeken:)

A favorit a csónakban fürdő fogat mosó Némó:)) kukaccal:))))

A grafit vagy szén? rajz is tuti lett!!!

( [link]

esetleg ha valaki el szeretné olvasni,egy cikk 1-3éves gyermek..)

ez még a jobbik eset,hogy egyszer rászólsz,másodszor elhuzod a hűtő elől,mert Levinek egymás után 50-szer mondom,hogy nem lehet,-szer viszem el onnan,de hiába 51-szerre és 151-szerre is folytatja.Nem akarja megérteni,hogy nem lehet,annak ellenére,hogy nagyon tanulékony,figyelmes,jó az emlékezete,sok mindent megjegyez,segít stb.-szóval csak nincs vele valami értelmi gond?,leszámítva,hogy annyira makacs,akaratos,mint 10 gyerek összesen.Megnéztem egy videót,alig 8 hónapos sem volt,amikor már nyitogatta,pakolta ki a szekrényeket,edényeket és azóta nap,mint nap,már 15 hónapon át el van mondva neki,hogy nem szabad vagy csak ezt és ezt,pl.csak műanyagot,de persze az nem jó,a zománc kell csak,és mégis,teljesen hatástalan.És akkor nekem meg az van a fejemben,hogy biztos azt mondják nekem,hogy neveletlen a gyerekem,de ha nem foglalkoznék vele,vagy nem a jóra tanítanám,akkor elismerném,így van,de ez nem igaz.

Én magam is tudom,hogy két dologtól mégis más,mint a legtöbb kisgyerek:ő pici kora óta rendkívül mozgékony,túlzás nélkül egyetlen perc megállása sincs és nekem sem mellette és az hogy nehezen,nagyon hosszú idő után érti meg,fogadja el,hogy mit lehet és mit nem.Zizi,te találkoztál ilyen kisgyerekkel az oviban,mint a Levi??Hogyn bírtak vele,mármint szerinted ott hogy fognak vele bírni?-persze gondolom egyszerűen,az van,amit mondanak,ha tetszik neki,ha nem..

Timo a vadonban nőtt?!?!?!?

hú de nagyot nevettem!

ma is azt mondja nekem, hogy anya menjünk a napoosa.nem kell mondanom, hogy el kellett gondolkodnom, hogy mi az a napoosa. Hát az egyik játszó ahova járunk. Magunk között így nevezzük őket Zsoltival:bim-bam játszó, kutyaszaros meg a nagy poros.Hát elvittem a Lányt a Nagy Porosra.

Minden nap meglep valamivel

Dóri látom nálatok is zajlik az élet.

Hát' nem könnyű neked sem,de a "vadoban felnőtt" Timonak sem:(

Évi!Zita csúúúúúcs:)Zsolti hol van:DDD

Jujj azt az UAZos jelenetet megnéztem volna:)

Ügyes vagy.Nekem ez lehet,hogy eszembe sem jutott volna,hanem egy az egyben kihajítom a kukába:)

Akkor Némó gondoskodott a vacsiról:DDD

Tojásokat:)Ez jó:)

A múltkor Anyunál voltunk hétvégén és Luca egy laza mozdulattal kikapott a tojástartóból egy tojást:)Megállt a lélegzetünk nekünk is:)

Sziasztok.

Köszönöm az "élménybeszámolókat".Azért ezek megnyugtattak:S

Pedig annak idején az idős pszichológus Erzsike néni micsoda csodás előadásokat tartott a főiskolán a dackorszakból:) Szegény már meghalt. Se férje,se gyereke nem volt.Mi meg áhitattal hallgattuk és oldalakat jegyzeteltünk.Akkor még nem gondoltam,hogy ez ilyen komoly téma:S

Jujj Orsi ezek az éjszakai kirohanások biztos kimerítőek lehetnek.Mert tudom magamról,hogy ilyenkor mikor a kis Katica az ágyában csicsizik,én fellélegzek,hogy huhhh de jó:)És tudom,ha este is leteszem,akkor reggel fog ébredni.De,hogy már amikor leteszemeste aludni,akkor tudjam előre milyen műsor következik:(Hááát' azt mondják az okosok,hogy egyszer csak megadják magukat a gyerkőcök.Bontakozik a éntudat:)

Sziasztok!

Nálunk tűrhető a helyzet, mert én sosem engedek. És NÉmó ezt tudja. Van egy kis ordítás, de egy-két perc, és feladja. Egyszerűen nem foglalkozok vele. Hozzá sem szólok!

Pl. egyik nap kint játszottunk a ház előtt a kis barátaival. Mindkét oldalon a ház mellett lépcsősor vezet lefelé. Na, Némó kitalálta, hogy ő azon lemegy motorral. Tudja hogy nem lehet, de azért bepróbálkozott. Nem rohantam azonnal oda, csak amikor már az első lépcsőfokon elindult... Elkaptam, és mondtam neki, hogy ha még egy ilyen lesz, akkor beviszem. Különben is tisztában van vele, hogy nagy baleset lenne belőle, csak engem akart felhúzni, kipróbálni hogy meddig mehet. Az első lépcsőfok után várt, hogy odaérjek, vigyorogva. Na, 10 perc múlva ezt megjátszotta a másik oldalon lévő lépcsőnél is. Mire odaértem, már megint félig fejjel lefelé lógott a motoron. Egy picit ha megcsúszik, már borul is le. Na, én odaértem, kiabáltam vele, és szépen berángattam a motorral együtt a lakásba. Ott hagytam (otthon volt az apja), én meg kimentem összeszedni a játékokat. Mire beértem már ült a cumijával és a kutyájával, és halál sértődött fejet vágott. Aztán ennyi volt.

De minden nap szinte van ilyen, próbálgatja mit lehet és mit nem. Én mindig egyszer rászólok, aztán a következőnél lépek, és nincs kegyelem. Utána feladja.

Tudom nehéz, de ki kell bírni. Csak nem engedem lemenni a lépcsőn motorral, vagy órákig verekedni a játékokért.

Vagy pl. állandóan a hűtöt nyitogatja, mert onnan akar pakolászni. Tojásokat, stb. Egyszer rászólok, aztán másodszorra elhúzom onnan. Felőlem ordíthat! Egy perc és vége. Szerencsére nem haragtartó szegény. Sokszor sajnálom, dehát nincs mit tenni.

nálunk még bírható a helyzet, de szerintem fog ez még változni

ma is nagyon ügyes volt a bölcsiben- nekem pedig úgy hiányzott!

Hát' ha nem hát' nem:)

Jó éjt!

Luca még nem alszik.Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr.Bezzeg az apja horkolt mellette!Most kizavartam!

ohhh, dackorszakrol tudnek irni

ma pl dokinal voltunk. jo messze volt parkolo, onnan gyerekülessel, taskaval es egy hisztis Timova leljutni a dokihoz. Aztan a masodikra felmenni, es varni, es szb....meg a seggemröl is folyt a viz mire hazaertünk es biztos gazdagabb lettem par ösz hajszallal

anyam de nehez egy kezzel irni :S

Most pedig ébresztem a Katibogarat,kicsit késve delelt le ma.

Szeretnék 1-1 történetet hallani a dackorszakról és a dühkitörésekről.KaticaLuca tegnap olyat levágott,hogy ihajcsuhaj.