Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Ti mit lépnétek? fórum

Ti mit lépnétek? (beszélgetős fórum)


22. Kriszti0327 (válaszként erre: 21. - Ina87)
2013. szept. 27. 11:02

Igen,osztom a véleményt,pont az előbb írtam le vkinek priviben ezt!

Nem elég összejönni,meg az elején van a rózsaszín köd,stb-de ez felszáll és akkor ott marad két ember,akik,mint kiderül,nem is ismerik egymást!


Rengeteg példát látok (szerencsére,mert én azt vallom,hogy ezekből lehet tanulni a legtöbbet) körülöttem,hogy emberek úgy élnek egymás mellett,mint a gépek....Hazamennek hulla fáradtan,lezuhannak a tv vagy a gép elé,és csak bámulnak ki a fejükből.


Ahelyett,hogy leülnének,és megbeszélnék a napjukat,vagy kit mi idegesített,mi volt a jó,stb.....


Az emberek elfelejtettek kommunikálni,pedig minden kapcsolatnak ez az egyik legfontosabb alapja!Hiszen a szerelem elmúlik,ez tény,de a szeretet megmarad,aminek kialakulásához egymás megismerése/tisztelete/elfogadása kell,amihez nélkülözhetetlen a jó kommunikáció.


Mi a párommal ha végre együtt vagyunk a nap végén vagy hétvégén,be sem áll a szánk.Sokat röhögünk hazafelé,rengeteget humorizálunk,de ugyanakkor minden komoly dolgot is meg tudunk beszélni,az érzéseinkről,szexről,bármiről......


Nekem egyben Ő a legjobb barátom is,hiszen mindent megosztok Vele,és ez jó dolog,mert nemcsak,mint páromra tekintek,hanem tényleg egyben a barátomra is!!!!


Ha meg baj van,igenis merjük kimondani,amit ezzel kapcsolatba érzünk,pl. Anyukáméknál is ez volt:sosem beszéltek a problémáikról,Anyumban csak gyűltek-gyűltek a dolgok,és a végén le is lépett Aputól.....Pedig ha már az elején elkezdték volna kielemezni,hogy kivel milyen baj van,ráadásul mindezt őszintén teszik,akkor szerintem menthető lett volna.

21. ina87
2013. szept. 27. 00:50
Hát igen ha nincs szerelem akk h is lehetne ujra kezdeni,föleg ha tudod az okát,sok ember már beleszürkül a 7köz napokba elmarad a romantika a beszélgetések,de ha ténleg nagy volt a szerelem akk nemszabadot volna ilyen dolgokat meg engedni talán párod ezért is ábrándult ki belöle,te pedig tudod h hibáztál és probálod bánni azokat a dolgokat amiket nemis gondoltad volna h ilyen hatásal lesz a kapcsolatodra,ezért van h egy kapcsolatban öszintén és nem elfelejteni beszélgetni kellene egy jó házaság nem csak a szerelmen múlik,sok más egyeben is amit sok ember elfelejt mert úgy vannak h van egy férfi/nő szerelem és ennyi egy kapcsolat nem kell többet tenni érte.pedig sok házaság ezért meggy tönkre,persze igy útolag okosabak vagyunk...
20. helguci23 (válaszként erre: 4. - Kriszti0327)
2013. szept. 26. 11:56
szia! most én is ebben a helyzetben vagyok mint Te bár én nem látom jövőjét az egésznek, meg is mondtam páromnak is hogy ha én innen kiteszem a lábam mi már nem leszünk egy pár, ne csináljunk már hülyét a másikból. azt mondta nem szeret úgy szerelemből, kérdem én, ha elköltözöm, visszatér a szerelem...? csak azért kérdezem mert kíváncsi vagyok, pláne hogy Te már ezt átélted..?
19. Cucicsillag (válaszként erre: 18. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 23:14

Ahogy leirtad korabban (en azt csak most olvastam) szval igen... Mindenki kovet el hibakat. De mikor ujra kezdtetek az eletet Angliaban, akkor elvileg,megbocsajtott, nem? VagY nem beszeltetek mindent at es maradt benne tuske?

O lat eselyt, hgy egyutt maradjatok ill.egyaltalan mit akar? Gyereket az apja nelkul?

Ilyenkor szoktak ajanlani egy parterapeutat, szval... Azert nem remenytelen.

Ha le is lepnel ,szted tudnal nyugodtan elni? Magad elolakrhova menekulhetsz,a rendezetlen ugyek mindig megfognak talalni...

18. 1c0cdb7535 (válaszként erre: 16. - Cucicsillag)
2013. szept. 25. 21:34
nagy igazság...én mindig azt akartam hogy a feleségemnek nekeljen dolgozni,csak a gyerekekkel foglalkozzon...azért munka után még felmászom a tetőre,s bevágom a cserepeket(most cseréltünk tetőt),meg kéményt rakom,mert itt a tél,na a füvet sem vágta le senki már két honapja.A sok hulladékot is összekéne szedni,meg alulrol bekéne deszkázni a tetőt hogy télen nejárja át a hideg szél.Holnap epemütét vár rám,amibőlnemlessz semmi,mert 2hét kiesést nemengedhetek meg magamnak,mert mindjárt havazik.
17. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 11. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 21:22
Ja, hát ez nem jött le az első kommentből, hogy menekülni akarsz... Most szereted a gyerekedet vagy nem?? Ha itt tudsz hagyni csapot-papot, akkor nyilván nem...
16. Cucicsillag (válaszként erre: 1. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 21:22

Huuu, nalunk 10 honapos a gyerkoc, de akikkel tartom a kapcsolatot eleg keves az a par, akiknel semmifele fennakadas/vita nem jelentkezik. Nalunk is (hiaba vartuk nagyon) olyan szituaciokat hozott elo, amit azelott sosem,szval kielezi a helyzeteketegy uj joveveny, az tuti!

Nemtudom, mennyire veszed ki a reszed agyereknevelesbol es mikbol adodnak a veszekedesek?

Sok ffisajnos azt hiszi, hgy mndena no dolga, mig O dolgozik, a no otthon csak meresztgeti a segget.

Ezt a kis szosszeneteta minap talaltam, erdemes elovasni!

Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába.

Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült.

Szerette volna, ha a felesége is megtudja, mi mindenen

megy keresztül nap, mint nap, ezért egy este így imádkozott:

"Mindenható Atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add, hogy egy napra testet cserélhessünk. Amen."

És a férfi másnap reggel már női testben ébredt.

Felkelt, reggelit készített a párjának, felébresztette a gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába, hazament, gyorsan meglocsolta a virágokat, bedobott egy adagot a mosógépbe, összeszedte és megmosta a kirándulásból hazahozott piszkos, sáros lábbeliket, majd összeszedte a vegytisztítóba való holmikat és elvitte, megállt a banknál is, pénzt vett fel, elment bevásárolni, kifizette a számlákat, és rendezte a csekk-könyvet is.

Kicserélte a macskaalmot, és megfürdette a kutyát.

Ekkor már délután egy óra volt, és igyekeznie kellett, hogy be tudjon ágyazni, hogy rendet rakjon, porszívózzon, még a konyhát is felseperje, felmossa, és már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé, akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort a leckekészítés miatt.

Kitett az asztalra egy kis sütit meg tejet, és rávette a gyerekeket, hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak. Ezután felállította a vasalódeszkát, és tévét nézett, miközben vasalta a ruhákat.

Fél ötkor nekiállt krumplit pucolni,és zöldséget mosni, hogy egy kis salátát készítsen.

Kisütötte a húst, és egy kis zöldbabot is párolt mellé vacsorára. Vacsora után kitakarította a konyhát, beindította a mosogatógépet, majd elrakta a tiszta edényeket, megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta őket. 9-re már nagyon fáradt volt, és bár a napi munkával még nem végzett, úgy döntött, ő is bebújik az ágyba, ahol még elvárták tőle, hogy szeretkezzen, és ő ezt panasz nélkül meg is tette.

Másnap reggel, amikor felébredt, azonnal letérdelt az ágya mellé, és így imádkozott:

"Mennyei Atyám! Nem tudom, mire számítottam.

Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, mert képes egész nap otthon lenni.

Kérlek Uram, nagyon kérlek, csináljuk vissza a cserét!"

És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:

"Fiam, látom, tanultál a leckéből, és ezért boldogan

cserélem vissza a dolgokat abba a formába, amiben eredetileg is voltak.

Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este teherbe estél."


forrás: Katalin Kukusikné Oliser

Szerző: Teréz Farkas

15. 55416fb8e2 (válaszként erre: 14. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 21:18
biztos nagyon unatkozol, hogy ilyen idetlen torteneteket talasz ki :)
14. 1c0cdb7535 (válaszként erre: 12. - Andi6020)
2013. szept. 25. 21:13
gondoltamhogy nemlessz ez a válaszom népszerü,de gondolj bele hogy az milyen amikor más fogja a fiad kezét,esetleg még apának is hivja,meg mész a gyerekért mert te vagy a soron,őmeg nemakar jönni,mert éppen a másikapukával játszik
13. forgatos (válaszként erre: 11. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 21:00
Ez elég önző hozzáállás.
12. andi6020 (válaszként erre: 11. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 20:55
Ja, hogy a te el tudnád hagyni a gyereked? :O
2013. szept. 25. 20:54
azért mennék most mikor még a kicsi kicsi,mert még eltud felejteni.Nemtudnék hétvégi apuka lenni...még az országot is elhagynám a szégyen miatt hogy megbukott a házasságom,meg hogy nelássam a páromat meg a picurt más férfival.
2013. szept. 25. 20:53
Ekkora baromságot hogy mondhatsz?
9. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 7. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 20:43

Hűű, sok minden eszembe jutott a saját életemből... sok hasonló momentum.

A közömbösség elviselhetetlen. Nem akarlak elkeseríteni, de jobb már nem lesz soha.

8. ee1dc9ba06 (válaszként erre: 2. - B486c9cf7d)
2013. szept. 25. 20:40
A gyereknek egyáltalán nem jó, ha azt látja, hogy a szülei napi szinten veszekednek. Akkor már jobb a csonka család....
2013. szept. 25. 20:35
Hogyan is kezdjem?Kezdem az elején.Kilenc éve ismerkedtünk meg,s 55nap után nagy titokban összeházasodtunk.Még a szülők sem tudtak rola.Volt is belőle harag.De minket nem érdekelt mert imádtuk egymást pedig nemvolt mit ennünk a szó szoros értelmében.Együtt sirtunk hogy most mi lessz.Kb egy év után ugy döntöttünk hogy kimegyünk Angliába szerencsét probálni vagyis külön akartunk költözni mert az iszákos,zsarnok apámmal nembirtuk sokáig.Venni akartuvk egy picike lakást.Irány Anglia nyeltudás nélkül.Komolyan!!Kimentünk gyerekekre vigyázni együtt egy helyre.Élveztük az életet s imádtuk egymást.Munka váltásokkal öt évig huztuk majd hazaköltöztünk megvettük életünk első közös házát.Továbra is a szüleimnél laktunk mert átkellet alakitani a házat.Jött a tél s kidobtak,pedig anyagilag sokat segitettünk,dehát az alkohol...én soha nemiszom..Feleségem elment dolgozni 12órás müszakbaén meg gyorsan dolgoztam a házon hogy legalább egy szoba s a konyha használhato legyen.Karácsonyra be is költöztünk.Hurrá innen nemtehet ki minket senkisem!Januárban én is elmentem dolgozni egy másik gyárba mert nemtarthat el a feleségem egyedül gondoltam.Teszem hozzá,hogy a hat év alatt mi csak pár napot nemvoltunk együtt utazás végett.Alig birtuk orákig egymás nélkül.Szintiszta szerelem volt.Na vissza a Januérhoz.Ugy kezdödött az egész,hogy mindig azt hallgattam hogy a kollégája igy meg ugy,meg ezt mondta meg azt mondta.Bevallom nagyon féltékeny voltam,de nemmutattam,mert erősnek akartam látszani,sebezhetetlennek.Kicsit össze is kaptunk valamin,s nembeszéltünk.Egy szerelmesnek ez örijtően tud fájni,ugy éreztem hogy már nemszeret a feleségem.Kikeztem egy csajjal a gyárban hogy féltékennyé tegyem,na meg hogy bebizonyitsam magamnak hogy nemvagyok még eldobando.(személyesen nem beszéltem a csajjal,csak a FB-on)Hiba volt,ORIÁSI.Nem is tetszett az a csaj,s mégis megtettem,Kitudodott mert megtalálta a feleségem a z e-mail között a leveleket.Összetört teljesen.Jogosan.Elhidegedtünk egymástol,én nembirtam feldolgozni,magamban tartani a fájdalmamat.Elmeséltem egy kolléganömnek.5-6 ha beszélgettem vele erről a lakásám,ami ujjabb hiba volt.Messze ültem töle,nehogy félreérthető legyen bármi is.Talán bejöttem neki,de én nem az a tipus vagyok aki ha alkalma van rá hot kihasználja a szituáciot.Még mindig szerelmes voltam a feleségembe,igy nemvolt senkinek esélye sem.Mikor othon már nagyon feszült volt a helyzet,váljunk el meg ilyenek,ugy döntöttem hogy elmondom a feleségemnek hogy mennyen el a kolléganömhöz,majd az elmondja neki hogy én mit érzek még mindig iránta,hogy mennyire szeretem.Hiba volt.Félreértette s ugy gondolta hogy volt valami közöttünk.Pedig ha ez egy film volna akkor látná hogy semmi sem volt.Kétségbeesésemben mondtam el neki,s ezzel csak rosszabb lett.Pedig ez olyan volt nekem mint egy pszihologus,csak kiakartam beszélni a fájdalmamat.Mindketten felmondtunk s irány Anglia megint,hátha ujra egymásra találunk.Még elküldtem orvoshoz mert sokat fájt a hasa,kint eléggé drága.Na jött a hidrgzuhany,nemkivánom senkinek.10cm daganat a méhén.Mindene a gyerekválalás volt.30évesen márt igy is késésben voltunk.Gondoltam ha most kiveszik a méhét azzal elveszik az életét.Magamat okoltam s a mai napig is okolom az egészért,mert az idegeskedés mijatt keletkezhetett.Amikor az orvos azt mondja hogy neszámitsanak semmi jora na az puffff.Egy honap a mütétig de sikerült megovni a méhét.Na várni a szövetteni elemzésre az is kikészit.Köszönöm Istenem,nem rosszindulatu.Ez volt oktoberben,s januárban terhes lett.Boldogság az határtalan volt.S hogy majdnem velem egy napon született a kisfiam az megy a csúcs.Sajna az orvosok azt mondták hogy örülhetünk hogy egyáltalán kitudta hordani.Nemajánlanak mégegyet.Mindegy ez egy igazi kisanygal aki nemsiros nemhisztis s gyönyörű.Imádom s az anyukája is imádja.Sajna a mi kapcsolatunk már nem a régi s lejtö meredek amin ha elindul a lavina talán sosem áll meg.Az emlékek visszavisszajönnek neki,bármit teszek az már nemérdekli.Probálom menteni a házasságom,de sokszor feladom,majd ujra erőt veszek magamon s harcolok érte(értök).Mégis csak a családom.Szeretem öket,pedig sokszor megaláznak amit régen nem hagytam de most már valahogy elviselem.Hibáztam,türnöm kell mert a REMÉNY hogy még valaha szeretni fog az megéri.Tudom hogy nemszeret,s azt mondta hogy jövöre már nemleszünk együtt,de én még mindig szeretem,s nemakarom elvesziteni.Odaadnám a maradék 40évemet ha még egy olyan évet kaphatnék az élettől amilyen az első hat évben volt.....HÁT EZ AZ OKA A VESZEKEDÉSNEK,ami nemis veszekedés,inkább mély halgatás,nemtörődömség a másikkal.
6. de4b589afa (válaszként erre: 1. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 20:27

Kedves Apuka! ! Ha szeretitek egymást akkor ne hagyd ezt! Próbáljátok megbeszélni a dolgokat, hogyan és miért juthattatok idàig.

Ha nem megy egyedül akkor keressetek meg pârteràpiàval foglalkozó szakembereket és kérjetek segítséget. Én ezt mindenképp ajànlom mielőtt rosszra fordul minden és ne adj Isten veszik is minden. Kitartàs!!!

5. forgatos (válaszként erre: 1. - 1c0cdb7535)
2013. szept. 25. 20:26
Ezt nem értem. 1 eves a baba, tehát amikor vállaltátok, az nem olyan rég volt. Ilyen roved idő alatt szerettetek ki egymásból?
2013. szept. 25. 20:17

Mi a párommal tavaly szünetet" tartottunk,illetve Ő.De minden előzmény nélkül,ráadásul úgy,hogy soha nem veszekedtünk még életünkben....


Én akkor azt mondtam,hogy ami működött,az nem érhet véget ilyen egyszerűen.


Majd elkezdtünk újra randizgatni,hétvégenként újra együtt voltunk,szinte újra megismertük egymást,majd 3 hónap után újra visszaköltöztem.


Most pedig épp 1 hónap választ el a Babónk megszületésétől:)


Nehéz volt,nem mondom,de mondjuk nálunk tényleg nem voltak viták,stb....


Mekkorák ezek a viták Nálatok?

2013. szept. 25. 20:15

Szia!

Nem próbáltátok meg megkeresni a viták okát?

Azért ha nincs eget-rengető baj,azért szerintem ne az első megoldás a lelépés legyen!Már csak a gyerek miatt is,hisz az Ő érdekei mindennél fontosabbak-ráadásul ha még szereted a párod,akkor meg pláne!!!!

Ha amúgy egy síkon voltatok előtte,mindent meg tudtatok beszélni,akkor most is megtehetnétek ezt!


Ha viszont sosem volt meg köztetek az az igazi "összhang" vagy kémia vagy hívjuk akárhogy,akkor viszont elgondolkodtató.....

2013. szept. 25. 20:14

Legalabb 5 eves koraig maradni kellene, megerdemli minden gyerek, hogy normalis csaladkepe alakuljon ki.

Ezzel szerintem minden szulo tartozik a gyerekenek, ha mar a vilagra hozta.

Es nem elotte kellene veszekedni.

A gyerek szemszogebol nezve ennyi jutott eszembe.

2013. szept. 25. 20:09
Egy egyéves kismanó apukája vagyok.Imádom a kisfiamat,minden nap mutat,okoz valami uj meglepetést.Az anyukájával teljesen elhidegedtünk,napi szinten vannak viták.Mivel szeretem,nekemnehéz igy élnem,különösen mivel ilyen családban nőttem fel,ahol sok volt a veszekedés.Ti mit tennétek?Menni vagy maradni?

Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook