Ti mit csináltok akkor, ha a 13 éves kamasz fiúval nem lehet otthon bírni? (beszélgetős fórum)

igen, jól gondolod.....tudom, a gyereken jön ki az, hogy hogyan vagyok a férjemmel, sajnos.

de azt is tudom, hogy a férjemmel a kapcsolatom már nem lesz jobb, de a gyerekemet akkor is meg kell tudnom valahogy nevelnem.....

Nekem is, meg hangyásan. :) Azt sem tudtam, hogy sírjak vagy röhögjek. :)

Úgy érzem neked nem a gyereked jelenti az egyetlen problémát. Sőt! Nem ő jelenti az igazi problémát. Más dolgok vannak, amelyek miatt nem tudod úgy kezelni a dolgot, ahogy kellene. Jól érzem?

Olyan lehet mint a változókor nem?? Hormonok egyszer fenn egyszer lenn.

Azt tudom engem nagyon megviselt anno élni sem akartam mert milyen szőrnyű és borzalas életem van:)

szegény anyámék nem volt egyszerű nekik sem.

Persze én is imádom és mondom is neki kicsikém ha minden okés hidd el nemzaklatlak. Mondom neki tegyél már rendeta szobádba erre berámolja a szekrénybe a kistányért kanalat villát üresüveget. Oszt már rend is van:) Mennyivel nehezebb kihozni a konyhába nem??

Az én fiam is 13 és baromi nehéz vele. Szemtelen rendetlen nem tanul. Megérti hogy ez az év már nagyon fontos és azt mondja ne aggódjak én majd ő tuja mit csinál. Hát persze hogyne tudná.....

Amúgy meg aranyos kedve segítőkész. Egyszer ilyen egyszer olyan. Nagyon nehéz időszak az tuti de ha tíltom annál inkább nem csinál semmit. Sportolni nem sportol de zenélni tanul azt szereti. Mostanában nagyon kezdene leszakadni rólunk. meg ha nagyon rossz passzban van akkor közli hogy milyen jó lenne külön lakni:) Mondtam indulj és hova mész??

Én nagyon rossz kamasz voltam igy nem szolhatok semmit de azért idegileg nem készít ki arra vigyázok van azon kívül is van min idegeskedni.

Nem irigyellek. Következetesség, szigor, türelem, szakember, kineziológus (neked).

Nálunk bevált a valamit-valamiért, bár nem volt ilyen nehéz a helyzet. Apai tekintély van?

Az én fiam is 13 éves. Állandóan netezik/gépezik, nem pakol el maga után, rendetlen a szobája, táskája, a ruhái szanaszét. Bármit mondok neki, nyitott rá: egyik fülén be, a másikon ki. :) Egyszóval sz*rik a világra. Szerencsére kitűnő tanuló, úgyhogy ezen a téren nem panaszkodom. Akkora gondjaim nincsenek, mint aranym-nak.

Most azt találtam ki, hogy készítek neki egy hetirendet, illetve alapvető szabályokat rögzítünk. December végéig próbaidő, aztán ha nem tapasztalok pozitív változást, ugrott a net. Hát, kiváncsi leszek!

Ezt nem igazán éretem, hogy hogy engedhetitek, hogy egy gyerek tönkretegye az egészségeteket. Ki a dudás a csárdában?

Az Én faim 12 éves. 4 éves kora óta sportol, 8 éves kora óta zenét tanul. Kb. 1 éve elkezdett " leszakadni" rólam, éreztem hogy már nem kívánja állandóan az Én társaságomat és nem kiváncsi mindig az Én véleményemre. Ok. Felfogtam.....elkezdtünk kamaszodni. Visszavettem a véleménynyilvánításból és kicsit engedtem a pórázon. Most 12 éves, megy a szárnyeregetés, kiváncsi milyen az élet a " kapun túl". Megpróbálom ebben segíteni de úgy, hogy a természetes kamaszodással járó kiváncsiságát kielégítem, engedek neki szabad teret, de természetesen vannak határok, csak kicsit kitolódtak. Most nagyon oda kell rá figyelni! Viszont ha ordibálna velem, szerintem olyan fülest kapna, hogy a fal adná a másikat! Normálisan, emberi beszéddel kompromisszumokat kell kötni. És ez nem csak az anya-gyermek kapcsolat feltétele, hanem az életben minden emberi kapcsolaté. Ezt meg kell tanulnia.

fiúügyben nem tudok nyilatkozni, mert a fiam még csak 4,5 hónapos :)

De a 13 éves leányzóm azért ki tud akasztani rendesen!