Ti miből éreztétek, hogy már túl vagytok? (beszélgetős fórum)

Minden játszmázás, ami nem egyenes párbeszéddel történik. Amikor nem azt mondjuk, hogy "amikor ezt mondtad/tetted nekem rosszul esett", hanem két napig csapkodunk, vagy nem tesszük ki a vacsoráját, pedig máskor szoktuk.

De az is, ha a férfi csak addig kedveskedik a nőnek, míg házadságot kötnek, aztán többé se virág, se kedves szó.

Vagy az is, hogy a fórumindító azt mondja az exnek, hogy maradjanak barátok, közben meg újra szetetné kezdeni a kapcsolatot.

Itt nincs semmi kompromisszum....

Nem hát :-) Azzal nem ment volna.

Elnézést, ha félreértettelek :-) és részvétem a veszteséged miatt.. ezt nagyon nehéz lehet, még belegondolni sem merek.

Egyébként volt kapcsolatom, amin még talán ma sem vagyok túl, és van olyan is, amibe anno a szakításkor "belehaltam", de ma már csak különös emlék.

Mindkettőt meg tudtam osztani a férjemmel, aki sajnos meghalt pár éve. Ő is mesélt pár régi kapcsolatáról. A nagy szerelemről is, pár kis kalandról is.

Egy szóval sem írtad, hogy játszmák és manipulációk árán alakultatok volna párrá.

Az összecsiszolódás nem is tudom, menne-e manipulációkkal és apró félrevezetésekkel.

És az eggyé csiszolódás más, félreértettél kicsit.

Nem az egyik félnek kell fejlődnie, játszmázás árán. (Még a szó is ronda.)

És a fél ország is olvasta és tetszett, és magáévá tette a felfogást?

Mert nem itt olvasok erről a játszmázásról először. (De most is idehgen tőlem.)

egy unalmas ferfi vagy no mindegy, hogy nem mond ki mindent, vagy jatsza a titokzatosat. azt hamar meg lehet unni. egy jo kapcsolat azert is lesz jo, mert a masik erdekes a szamodra, akkor is, ha mar ezer eve ismered, es pont ezert nem kellene mas

nem tunsz tenyleg olyannak az irasaid alapjan, mint akinek mar volt kapcsolata erdekes, erzelmes novel. de meg lehet, es akkor megerted a kulonbseget a szamodra erdektelen, lepattinthato numerak es egy szamodra erdekes, emberileg, nokent megerinto kapcsolat kozott

Ez komoly tévedés, ebben egyet kell, hogy értsek a férfikollégával. Mindig van hová fejlődni.

Amikor 19 évesen összejöttem a férjemmel, arra mai fejjel azt mondanám, hogy éretlen kapcsolat... egyetlen egy "fejlett" érzés volt, azon túl, hogy jó vele, de az ugye kémia, hogy akármilyen fiatal, el tudom vele képzelni, hogy majd gyerekeim legyenek Tőle. Hogy hogyan, meg hol fogunk lakni, miből fogunk élni, és hogy addig még mennyit kell majd változni, alakulni, fejlődni, csiszolódni? Na ez akkor még nem volt meg. És még utána sem.. Csiszolódhattunk volna akármeddig, ha nem vagyunk képesek az elkövetett "hibáinkból" mindegy miből származott tanulni, változtatni, és igen, fejlődni, akkor ma nem lennénk együtt. Két sértett ember, aki ragaszkodik a saját természetéhez és álláspontjához, igazához, mehetett volna már régen kétfelé. De nálunk mindig ott volt, az "együtt" megoldjuk. És 25 év után is boldogan fedezem fel, hogy van hová fejlődni. És remélem, még innen is van tovább, de ha nincs, és rosszabb lesz a helyzet bármiért, van hová nyúlni, hogy ezen a szinten mi már voltunk!

Nyilván ha nem keresgélsz a témában, nem hallottál róla.:)))

Nekem kommunikáció tárgyból volt tananyag, és jó, érdekes, tetszett.

Ismersz másokat is? :D

Én nem hallottam még róla, de nem is keresgélek a témában.

Te igen.

Én nemesacél vagyok.