Ti is harcoltok a gyerekeitekért? (beszélgetős fórum)
bocsi, de ez valahol a másik anyuka hibája is .. nem lehet, hogy pont ez fáj a férjednek, hogy a tieid rendesek az övé pedig hagy kivánni valót maga után? hogy az ő gyereke miért nem lett "normális", okos, jó ember, dolgos ..... stb.????
ja, a kép :D hát nem éppen a jelen való ..... de dolgozom rajta ismét! :)
mi is üvöltözünk amikor betelik a pohár, mert néha azt is kell .... adrenalin ....... nem káromkodunk, nem verekszünk, azt nem szokás ...... de amikor kiborít a pasmákja akkor kap a fejére, ami sokszor visszafelé is jön, mert nem éppen egyformán látjuk a helyzetet ... végül is emberek vagyunk, nem? :)
ja.anyum is azt szokta mondani:ez is elmúlik egyszer.csak az meg bánt,hogy szegény mindig hallja a cirkuszt,mert ott lakik nálunk,külön egy kis házban,de elég közel van az ablaka.és mikor pocskondiázta a fiam,nagyon rosszul esett neki is,mert ő tudja,hogy milyen rendes gyerek.én is nevelhettem volna belőlük narkós,piás,anyautáló gyerekeket, akiknek nyűg a világ,/mikor egyedül éltünk évekig/,mégse olyanok lettek.
nem papírfüggő, kinek mekkora szája van. Nekem is néha elborul az agyam, akkor aztán....(úton a 4. diploma felé)mondjuk nem vagyok rá büszke, de jobb levezetni, mint felrobbanni:)
Agyvérzést nem fogunk kapni, az tuti.
Szerintem akiket hasonló helyzetben "leordít férjük, mint vadszamár", már agyalnak egy ideje a problémájukon és lehet, hogy kölcsönösen tudnak szempontot adni a másiknak, akinek már vm. bevált...
Amúgy igaz sztem is, hogy szóban jobb az ilyeneket megbeszélni , vk. bizalmassal, dehát senki nem egyforma :-)
te vagy a képen??? ez igen!!!
mit kell ezen titkolni,a tény az tény marad,attól,hogy struccosat játszunk,még a probléma megvan.
pedig olyan kövér voltam, hogy ihaj;)
neked kitartást és a legjobbakat kívánom. mindig lesz valahogy, ezt ne felejtsd el.
biztos lehetsz benne, hogy így van, nem te vagy az egyetlen, akinél ez előfordul :) legfeljebb mások jól titkolják :DD :P
én is jártam, aztán mire mentem vele? :DD itt hoxázok, ahelyett, hogy verném a seggem az óceán partján :)
:DD amikor ki kell mondani, érdemes azt világosan kimondani!! .... egyébként is a düh egy állati ösztön, tehát ha kitört belőle az állat, akkor abban a pillanatban tényleg egy állat :) ... az más kérdés, ha tényleg ennyire állat módon viselkedik valaki azzal nem biztos, hogy megéri együtt lenni .... de a miértre a választ meg te tudod (olvastam a részletek a házra ... és gondolom más is van) ..... valójában senkinek semmi köze hozzá, ha megosztod is véleményezhetik, de közük a nullával egyenlő még akkor is :D
szia,
köszi a sorokat, valóban még nem tudhatom, milyen lesz anyának lenni..nekünk közös baba a párommal, férjemmel, jó a kapcsolatunk, 6 éve együtt, azt hiszem, jó alappal bízom benne, hogy ez így is folytatódik majd...tudom, a gyerek teljesen más minőségű kapcs., mint a párkapcsolat, de nagyon szeretném megőrizni vagy megvalósítani, hogy mindkettejükkel törődök. Persze lesznek időszakok, amikor szükségszerű, hogy az anyaság áll az előtérben, pl. a születés után..
Írtad, h. meglennél a párod nélkül, szóval tényleg csak a megszokás és pénzügyek tartanak össze?
ez a lavóros cucc nagyon jó!:-)))
komolyan mondom,érdemes volt bent maradni a fórumon!!!azért csak megtaláltam a két legjobb fejet a hoxán!!!az első hsz-esek kissé passzívak voltak.pedig nem vagyok ám annyira rossz ember,mint a szövegből kiderült.jó,alapból picit szabadabb szájú vagyok talán,de ez annak tudható be,hogy amikor egyedül maradtam a gyerekeimmel albérletben,tartásdíj nélkül,csak a vendéglátásban találtam munkát,amiből nevelni lehetett 2 fiút.és hát ott picit rámragadt a hülyeség,a szabadszájúság.de én is tudok kultúrált lenni,én is jártam főiskolára is ám!!!
Ez olyan, minthogy ül valaki egy rózsaszín lavór szarban és segítségként leöntik zöld lavórból is! :))))mire megy azzal, ha valaki megírja, az ő férje is ordít, mint a vadszamár? legyen EGY igaz barátnője, akivel ki tudja beszélni alaposan! Nekem is volt mélypont az életemben és mai napig azt mondom, az EGYETLEN barátnőm segített kikecmeregni!
Ja, voltak azért benne frankó gondolatok D...csak ő inkább tanácsra várna..vagy hasonló gonddal küszködőkre...
el tudnám képzelni az életem nélküle....
de neked szívből gratulálok,és ha még nincs gyereked,akkor a kérdés jogos a bemutatkozó szövegben:milyen lesz anyának lenni???
ezt csak az tudja,akinek van gyereke.most fogod megtapasztalni,hogy semmi nem olyan fontos,mint a gyereked.de tényleg.ő az,aki sose fog távol lenni tőled,még akkor sem ha több ezer kilóméter választ el.és ő lesz az,akinek a mosolyáért meghalnál,és a hiányáért szintén.
Mert amit írtál, arra csak általános tanácsok adhatók.. pl. üljetek le beszélgetni, meg nem késő, hogy változtass és egyéb ilyen marhaságok! Neked meg nem erre lenne szükséged!Majd laknék a közeledben, jól elvitetném magam veled egypár motorozásra, aztán kidumálnánk a helyzetet és röhögnénk jókat, aztán kicsit megint bírnád azt, amit már 20 éve eddig is! )
sosem verekszünk! és ha annyira tipikus,akkor miért nincs senki a hozzászólók közt,aki hasonló helyzetben volt már?
Pedig én is megmondtam a frankót DDDD
Mármint Syria hozzászólására gondoltam előttem szólóként...
Szerintem rengeteg olyan fórumtéma van, ahol az a témaindító, hogy valaki családi-, magánéleti válságban, csapdában van és nem látja a kiutat...miért ne lehetne, ahogy a többi fórumtémában, itt is tanácsot kérni és adni, ha ezt szeretné a téma felvetője? Egy jó hozzászólás volt az előttem szólón kívül, amin érdemes elgondolkodni, nem biztos, hogy a gyerekekkel van (csak) a probléma, hanem a kapcsolattal. A stílusból és az idézett vitából nekem az jön le, hogy nagyon sok felgyülemlett harag van pro-kontra a két félben és sok egyetnemértés...Kérdés, van még szeretet-szerelem köztetek, amit meg lehet menteni? Vagy már csak a közös hitel tart össze? Ha higgadt vagy, lecsengett a veszekedés dühe, akkor hogy gondolkodsz a párodról?
Hát szerintem meg jómódjukban nem tudják, mit csináljanak, majd főznének ők is hónap végén 200 Ft-ból, mint nálunk ez sokszor megesik, akkor majd nem ilyen hülyeségeken ordítanának.Nekem telne ennyi motorra, meg vásárlásra, milyen boldogok lennénk a férjemmel! Amellett a pasas évekig megvolt a feleség fiaival, most borult ki? Nem hiszem. Nálunk alapból nincs olyan, hogy melyik kinek a gyereke, egyformán szereti a férjem az első házasságból született lányomat és a közöset! És én is fizettem az ő kisfiának zokszó nélkül a gyerektartást, mikor ő munka nélkül maradt egy időre, akkor is! Hozzá sem mentem volna a férjemhez, ha csak írmagját látom annak, hogy idegenkedik a gyermekemtől! Amúgy a sztori tipikus, még a verés hiányzott belőle az ordibálás végén.
csak itt teregetek.a faluban nem tudják a cirkuszt.és tényleg várom mások eseteit!
tuti,hogy nem vagyok egyedül,csak itt senki nem meri bevállalni.
bujuli-nak igaza van teljesen.igen arra gondoltam,hogy ha van aki ilyen "körülmények" közt él és voltak-vannak ilyen problémái,hogyan kezeli?
hajmi...gyönyörű vagy te is a gyerkőcők is.nem is hiszem,hogy te voltál kövér is!
mézgapaula..neked is igazad van,az a kisgyerek már meglát valakit,sír,üvölt,mert azt hiszi,megint "leadják"valakinek.mindig lepasszolja valahova.
Nem sepri a szőnyeg alá a szemetet. Kiteregeti ide, mert elszakadt a cérnája, s joggal gondolja, hogy a problémájával nincs egyedül.
Ha majd a több száz hozzászólás közül az egyikben lesz egy fél mondat, ami megadja neki a lökést a hogyan továbbhoz, akkor már megérte írnia.
Azért csak beleszóltál Te is. :-)) Sőt!!
En az egesz szitubol a ferfi lanyanak a gyereket sajnalom. A hozzaszoloknak meg csak annyit, hogy szerintem kar beleszolni, oruljunk annak, hogy mi nem igy elunk. Es hany helyen lehet ilyen a "csaladi elet"...
majd lehiggad, biztos nagyon dühös is itt engedte ki a gőzt.
Tanácsot meg nem adok már a barátaimnak sem -ha magánéletről van szó- mindenki saját maga tehet róla, hova jut, így neki is kell megoldani a problémákat is. Még saját magamnak is nehéz....
Sztem nem tanácsot vár, hanem tapasztalatokat, jóindulatú véleményeket!
További ajánlott fórumok: