Ti ilyen körülmények között bevállalnátok egy babát? (beszélgetős fórum)

nem, még nincs időpont, ez olyan ki nem mondott dolog.. struccpolitika, vagy mit tudom én minek nevezzem...:) Nem beszélünk inkább erről, mert csak feszültséget okoz... nagyon nagyon szeretnénk, de még sajnos nem megy...

épp a minap kérdeztem a páromat, hogy mi lenne ha úgy alakulna, véletlen állapotos leszek??? Azt mondta, hogy valószínű hogy végtelenül boldog lenne, de napokig fogná a fejét, hogy mi a túrót találjon ki, hogy megoldja a pénzügyi dolgokat... mert valóban nem tud többet dolgozni... én meg nem tudok elhelyezkedni, akár hogy is szeretnék... már az ismerősök, rokonok is próbálnak munkát szerezni, de nem megy...

Elolvastam.

Az a baj, hogy férjemnek eddig azt hittem, fix munkahelye van, de amióta náluk is folyamatosak a leépítések, azóta elbizonytalanodtam.

2009től nincs igazán munkám... egy egy hónap csak... /393-hsz/ [link]

itt már leírtam mindent...

Anyagilag mennyire álltok stabilan?

Nem tudjuk eldönteni, hogy vágjunk bele, mert az átlagnál jobban állunk, és bírni fogjuk, vagy várjunk, hátha összejön valami meló :S

Igazából az alap dolgokra megvan a pénzetek. Indulónak a gyermek születésekor kaptok 60ezer Ft körüli összeget.

Ha szerencsés vagy, és van tejed, akkor az első 6 hónapban csak pelusra, ruhára kell költened (ismerősök is biztosan szívesen adnak), azután a bevezetett gyümölcsökre, majd szép lassan azt eszi, amit ti, tehát relatív, de nem olyan vészes ez. Ami drága, az a pelenka, de abból is tudsz venni moshatót, betéttel, amin igen sokat meg tudsz ám spórolni! 1 évesen meg már úgyis kezded bilire szoktatni, így a pelust is igen hamar ki tudod váltani nap közben. Nekünk van etetőszék is, de a kicsi nem szerette, 1 hónapot használtuk, aztán a térdemre ültettem, úgy etettem, azóta pedig széken csücsül velünk az asztalnál. Ruhákat turizom (kivétel a zokni, harisnya, alsónemű), jól kimosom, gyönyörű, márkás ruhái vannak. Egyedül a cipő az, ami nagyobb beruházás, azt patika-kártyára veszem, így az is minőségi, kényelmes, márkás viselet. Ja, a családi pótlék az majdnem futja a pelenkát, ha márkásat veszel.

Az, hogy nem rúghatnak ki, ha teherbe esel, miközben dolgozol, még változhat, attól függ, mit esznek a honatyák.

Nekünk későn jött össze a várva-várt baba, lehet, nektek sem sikerül majd évekig, aztán meg sikerül-e egyáltalán?

A családban esetleg nem lenne valaki, aki bejelentene 4 órás takarítónak vagy bárminek? Te fizetnéd azt a havi 6-8 ezres(?) illetéket, aztán ha letelt a 6 hónap, biztosítva lenne a GYED is. (az egyik barátnőm így csinálta)

A másik oldala a dolognak, hogy néhány év múlva meg a korunk miatt nem kellünk sehová...:(

Én azt sem árultam el, hogy van párkapcsolatom, ha kérdezték azt mondtam szingli vagyok se férjet se gyereket nem szeretnék és a munkának élek.

Nagyon gáz, hogy hazudozni kell de csak így van esély.

Ha letelik a próbaidő és baba van akkor már nem rúghatnak ki.

mondd, hogy legutóbbi orvosi vizsgálatok szerint nem lehet gyereketek.

ha tovább kérdezősködnek (inszemináción voltatok-e már, hol tartotok a folyamatban), megkérdezni, ez még az állásinterjú része vagy személyes érdeklődésből kérdezi?

azt nem válaszolhatja, hogy állásinterjú része, mert akkor ez alapján diszkriminálhat. személyes érdeklődést válaszolva pedig meg lehet mondani, hogy a hivatalos interjú után beszélgethettek erről, de még friss a hír, így nem szívesen.

sajnálatos, hogy ma ilyen pofátlan kérdéseket feltesznek Magyarországon, mert úgy érzik, fel kell.

Sajnos a mai világban nem szabad megmondani az állásinterjún és a munkahelyen ha az ember babát szeretne:-(((

Én próbálkoznék a babával mert nem biztos, hogy rögtön összejön és a munkakereséssel is.

Ha munka jönne akkor kis szünet a babaprojektbe, és kivárni a 6 hónap próbaidőt és lehetőleg határozott idejű legyen munkaszerződés. Minimum 1 év munkaviszony kell a gyed-hez, de 2 év folyamatos munkaviszony után jár a 2 év gyed.

Soha nem gondoltam, hogy valaha ilyen helyzetbe fogok kerülni.

Babát szeretnénk a férjemmel, de több, mint egy éve munkanélküli vagyok.

Közelítek a 30-hoz, és a legtöbb helyen rögtön a gyerek az első kérdés. És természetesen az elutasítás oka is.

Az egyetem alatt már dolgoztam, és a befejezése után is ott maradtam egész addig, amíg ki nem rúgtak.

Bármit elvállalnék, még takarítani is elmennék, de vagy túl képzett vagyok, vagy szülés előtt álló nő :(

Igyekeztünk megteremteni a picinek minden szükséges feltételt. Van saját lakásunk, egy pici forint hitellel, ami pár éven belül lejár.

Van egy kis félretett pénzünk, ami csak a babáé, az ő dolgait szeretnénk belőle megvenni. Kiságy, babakocsi stb.

Férjem nem keres túl jól, de nekünk az elég, hónap végén még egy pici marad is.

Viszont ha most vállalnánk be a babát, nem kapnék gyedet.

És ha a férjemet kirúgnák, ott maradnánk 3-an, fizetés nélkül.

Soha nem vonzott az a gondolat, hogy csak azért mert munkanélküli vagyok, szülők egy gyereket, most még is úgy láttom, nem sok esélyem van elhelyezkedni. A babára pedig mindketten nagyon vágyunk.

Ti mit tennétek ebben az esetben? Reménykednétek még, hogy talán sikerül elhelyezkedni, vagy bevállalnátok a babát?

Köszönöm a véleményeket!