Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Testvérmentes övezet fórum

Testvérmentes övezet (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Testvérmentes övezet

2009. febr. 23. 12:50
Nekem úgy volt/van, hogy a féltestvérem sajnos meghalt, az édes még él - de nem tudom minek, csakhogy felidegesítsen állandóan
2009. febr. 14. 10:21
Bárcsak nekem is lett volna annó testvérem.. :(
17. Évi anyuka (válaszként erre: 7. - 5ba9b2e282)
2009. jan. 6. 11:31

Szia, sziasztok!

A kicsi vagy nagy korkülönbségről is van tapasztalatom. Öcsém 2,5 évvel fiatalabb nálam, húgom 10 évvel. És mindkettővel remekül kijövök. Anyu mesélte, hogy mikor kicsi voltam, és a tesóm baba volt, folyton bántottam, pelenkázáskor az arcába martam, gyomrába térdeltem, stb. De elmúlt, én nem is emlékszem rá, hisz pici voltam.

A húgomat anyu rendszeresen ránk bízta, nagytesókra, mert otthon dolgozott, volt háznál egy boltunk.


Szóval mindegyik korkülönbség teljesen okés. És az öcsém és húgom hogy jön ki egymással a több mint 7 év különbséggel? Elválaszthatatlanok.


Én már nem lakom otthon velük, jelenleg második babámat várom. A nagyfiam most múlt 4, és kb 4,5 lesz, mikor a pici megszületik. Remélem, mint Zizi írta, nem lesznek nagyobb gondok. Balázs nagyon várja a tesót, nem múlik el úgy nap, hogy ne puszilgatná a pocakomat, beszél róla, hogy együtt mennek majd oviba (ő persze így képzeli). Próbálom mesélni neki, hogy egy baba még nem olyan, mint ő, hogy rögtön játszani lehet vele. Remélem veszi az adást...

16. mobilmoni (válaszként erre: 6. - *Gyöngy*)
2008. máj. 28. 13:34
szia szerintem jl csináljátok,hiszen a két pici között nem lesz nagy korkülönbség igy jol ellesznek egymással.csak mindent bele
2008. máj. 28. 13:32
szia.én e téren szerencsésnek mondhatom magam,mert már 3.dik gyermekemet is világra hoztam fiatal anyuka lévén,és mi nálunk a 3 gyermek jol megvannak egymással.a nagyobbik 6éves,a középsö 5éves,a kicsi pedig 11 honapos.igyekeztem mindig odafigyelni hogy ne adjak arra okot a nagyoknak hogy irigyek legyenek a picire.remélem egy idö után nektek is összejön e dolog.sok szerencsét és kitartást nektek
2008. márc. 14. 12:08
Mi júliusra várjuk a második kislányunkat. Három év lesz a korkülöbség. Egyenlőre még agyon szépen beszél a kislányunk a hígáról, tervezgeti, mit fog vele csinálni, hogy fogja etetni. Na de azért ki kell várni a dolog végét.Köztem és a hígom között két év a különbség és nem voltunk féltékenyek egymásra, a mái napig felhőtlen a kapcsolatunk, ő a legjobb barátnőm. Szeretném, ha az én gyerekeim is ilyen jól kijönnének egymással.
13. direne
2008. febr. 14. 23:59

Nálunk 6 év korkülönbség volt az én javamra, és bizony sz@r volt.A szülőn nagyon sok múlik, mennyire és miért avatkozik bele a vitákba.

Az én gyerekeim közt 2 és fél év van, (5 meg 2 és fél éves) Nálunk akkor kezdődtek a gondok, amikor a kicsi kikerült a járókából és a "nagy" játékaihoz hozzányúlt.Sajnos az ember nem mindig tudja levetkőzni a múltját, én általában jóval kevésbé avatkozom bele a dolgaikba, mint anno a szüleim, de, ezt én még mindig soknak tartottam.

Felállítottam pár szabályt ami működni látszik.

Vannak nagyon fontos, fontos és kevésbé fontos játékok.A "nagyon fontos" a "nagy" alvóállatkája, a verdás füzet, egy-két kedvesebb autó.Ezeket soha semmi körülmények között nem kell odaadni, ha a kicsi a fejetejére áll, akkor sem. Mindketten tudomásul vették, és furcsamód ebből nem volt vita sosem. A fontos dolgoknál azt csináljuk, ha a nagy oviban van, a kicsi játszhat vele, míg a nagy haza nem ér.Utána már a nagyon múlik, odadja-e.A kevésbé fontos játékok elvileg közösek...ezeken van a legtöbb nézeteltérés.:-)

De, minden szabályon felül azóta van nálunk nagyobb békesség, amióta - sajnos csak pár hete - azt mondom ha visítanak: ezt döntsétek el magatok, rendezzétek le egymás közt. Azóta jobb a viszonyuk és kevesebb a harc. Még mindig van, de kevesebb.

Ja, és mégegy szabály:tárggyal verekedni tilos! Ha ilyen néha előfordul, gondolkodás nélkül közbelépek - természetesen.

Biztos nem írtam le mindent, de jelenleg tán ezek a leglényegesebbek minálunk.

12. Yudy
2008. jan. 21. 01:45
Nálunk 4 év a korkülönbség, s a szülőkig elhallatszó vita alig volt köztük. Az ismerősök között mindenki a nagyobb korkülönbségre esküszik. A gyerekek érdeke már nem esik egybe. Más a baráti kör, ha egyneműek, nem csapják le egymás kezéről a barátot/barátnőt...
2007. júl. 2. 13:21
Van 2 testvér:az egyik csak 6 hónapos a másik pedig decemberben lesz 15 éves.A nagyobbik testvér már érezte úgy,hogy a féléves baba fontosabb nála.Nagy a valószínűsége annak,hogy féltékeny lesz a babára a nagyobbik testvére?
10. Amaci
2007. jún. 11. 17:02

Sziasztok!

Az én fiaim között 21 hónap a különbség. Szerintem ez a legjobb, mert együtt nőnek fel, a nagyobbik még otthon van és nem hiszi, hogy a pici miatt kell bölcsibe vagy oviba menni. Az első 3-4 hét volt csak féltékenyebb, de ez is csak rosszaságban volt érzékelhető. Imádják egymást és imád segíteni a picinél.

Már előre mondtuk neki, hogy itt fog aludni, ezt fogja enni, nagyon fogja őt szeretni, stb. Mikor hazahoztuk a kórházból, akkor adtunk a nagyobbiknak egy autót, hogy ezt a tesó hozta neki.

Szerintem, ha bevonjuk a gondozásba és folyamatosan tudatosítjuk benne, hogy a pici nagyon szereti a nagyobbat és már alig várja, hogy együtt játszanak, akkor nem lesz gond. De az biztos, hogy sok türelem kell, bár nekem nem volt semmi problémám. És egyetértek azzal, hogy egy gyerek az nem gyerek. Felnőttként igazából csak a testvérek számíthatnak egymásra.

Mindenkinek sok szerencsét és kitartást.

2006. dec. 29. 21:19
A statisztikák szerint a gyerekek 3-6 éves kor között viselik a legnehezebben a kistestvér érkezését
2006. dec. 29. 18:46
Mi úgy képzeltük el, hogy egyszem lányunk ha kb. 3 éves lesz, csinálunk kistestvért. Akkorra önállóbb, oviba mehet, talán így könnyebb.
2006. dec. 20. 15:43

Sziasztok!

Szerintem a korkülönbség nem lényeges, a fontos az, hogy ne legyen egyke a gyerek!

Nekem nincs testvérem, így tudom mennyire rossz "egykének" lenni!

Én világ életemben tudtam, hogy egy gyereket nem szeretnék, inkább hármat-négyet, de egyet nem!

Nálunk a két fiú között majdnem 4,5 év van.

Mielőtt a kicsi megszületett beszéltem egy pszichológussal, mivel előttem nincs példa, segítsen, hogy tudom megelőzni a féltékenységet.

Ő azt javasolta, hogy tegyünk úgy mintha szarni (szó szerint így mondta) sem tudnánk a nagy gyerek nélkül. Kérjük mindenben a tanácsát, segítségét, hogy ő is fontosnak érezze magát, és ha ő is kisbaba akar lenni újból akkor hagyjuk, majd elmúlik. (Erre egy jó példa, hogy mikor a kicsivel hazajöttünk a kórházból egy egész napig ő is követelte újra a pelenkát, termelt is bele, és cumisüveget is kért, ismétlem egy napig tartott, de hagytuk).

Nálunk a féltékenység így teljesen ismeretlen dolog, sőt, mikor hisztiből sírt a kicsi, a nagy mondta, hogy milyen anya vagy te, vígasztald meg azonnal!

Természetesen ez a módszer kis korkülönbségnél nem vethető be, mert pl. nem adhatod oda a picit a nagy kezébe ringatni, vagy bepelenkázni, fürdetésnél segíteni...., de a mi 4,5 év korkülönbségünknél nagyon bevált!


Sok sikert mindenkinek, és ha megfogadtok egy jótanácsot, legyen kistestvére a gyermeketeknek, mert nagyon-nagyon rossz egyedül!!!


Zizi

2006. dec. 20. 14:08

Szia Hoxa!


Én úgy tervezem, hogy a baba másfél éves korában kezdünk el akciózni a kistesóért. Így a nagy már bőven el fog múlni két éves.


Ti hogyan tervezitek?


A sógornőmnek gyermekei között hat év van, ami szerintem már nagyon sok. A fiúk majd 20-25 éves korban kezdenek egymáshoz nőni, igazodni, addig szerintem csak együtt élnek. Ez a nagy korkülönbség talán kislány nagytesónál nem olyan nagy probléma, mert ő biztosan szeretni fog babázni.

2006. dec. 20. 09:15

A húgom és közöttem másfél év van. Anyu elmesélése alapján én nagyon vártam, hogy a kistestvérem megérkezzen, és amikor megszületett, lelkesen rohangáltam azt kiabálva: "Kislány a baba!". Soha nem voltam rá féltékeny, a mai napig imádjuk egymást. A kis korkülönbség miatt nagyon sokat voltunk/vagyunk együtt, közösek a barátaink, az érdeklődésünk, stb. Jó, én is visszaszoktam a cumira, de ez is megoldódott a későbbiekben.

Szóval saját tapasztalatokból kiindulva én kis korkülönbség párti vagyok, a másik oldallal kapcsolatban nincsenek nagyon tapasztalataim, valahogy az ismerősök körében is egymás után születtek a gyerkőcök.

4. eee466847e (válaszként erre: 3. - Hoxa)
2006. dec. 20. 08:55

Beni unokám majdnem 6 éves volt, mikor a kicsi leány megszületett. Volt elég időnk felkészíteni Benit a testvérke érkezésére, annál is inkább könnyű volt a helyzet, mert évek óta követelt egy hugicát. Nagy boldogság volt mikor megtudtuk, hogy leányka lesz a kis jövevény.

Beni nagyon "okosan" viselkedett egészen az első szopotatásig, melynek szemtanúja volt. Onnan kezdve hetekig, nagyon nehéz volt kezelni nála ezt a szörnyű féltékenységet. Vettem neki cumit, csörgőt, mindent ami egy újszülött ellátásához szükséges, kivéve a pelenkát.Fiam és köztem állandósultak a viták eltérő véleményeink miatt. Nem részletezem, de még nekem is nagyon nehéz volt, aki nem is laktam velük. Kb. egy évig volt érezhető ez a "feszültség". Azóta ő 12 múlt, Fanni 7 és féltékenységnek nyoma sincs. Annak ellenére, hogy örökösen civakodnak nagyon szeretik egymást és kiállnak egymásért tűzön-vízen.

3. Hoxa
2006. dec. 19. 22:45

Ti mikorra tervezitek a kistesót?

Mi 2 év korkülönbségre gondoltunk. Tudom, az elején kemény lesz. De szalad az idő sajnos, és már nem leszek fiatalabb.

2006. dec. 19. 21:15

Sziasztok!


Ez egy jó téma. Bár még kicsi a lányom, óhatatlanul eszembe jut, hogy mi az ideális életkor. Ha kicsi, akkor a testvérek tudnak játszani egymással, ha meg nagyobb, akkor a nagytesó már önállóbb, jobban elvan egyedül is.


Én azt hiszem, ha féltékenységen kapom a nagylányomat majd egyszer, akkor mindannyiszor a tudtára fogom hozni, hogy "veled is ezt csináltam annak idején", azaz a kistesónak is megjár(na) ugyanaz az odafigyelés és szeretet. De már előre tudom, hogy ez sokkal nehezebben lesz megvalósítható, mint egy gyerkővel.

1. Hoxa
2006. dec. 17. 16:58
Naivan azt reméltem, megúszom húszhónapos fiam testvérféltékenységet, miután a húga megszületik. Tévedtem.

Péter fiam nehezen viseli, hogy már nem ő a szülői, nagyszülői figyelem kizárólagos központja. Mióta Lilla megszületett, sokkal többször kéredzkedik ölbe (gyakran úgy szopik a kicsi, hogy a másik oldalamon a fiam bújik hozzám), nyűgösebb, elcseni a kicsi cumiját, holott ő kiskorában sem kért cumit, az ujját mindig jobban szerette.

Ugrás a teljes cikkre: Testvérmentes övezet

Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook