Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Testvérek kis korkülömbséggel fórum

Testvérek kis korkülömbséggel (beszélgetős fórum)


1 2
44. dokianya (válaszként erre: 43. - 98ec496afb)
2011. aug. 16. 19:50
Hát ez a lényeg! Három van és egészségesek és szépek! Pedig nem tartozom az elfogult szülők közé! Kell ennél több?! Ők feledtetnek minden rosszat, szóval már nincs gond a lelkiekkel. :D:D:D
43. 98ec496afb (válaszként erre: 42. - Dokianya)
2011. aug. 16. 16:56
mind gondolkodtam, hogy no, erre mit írjak. hogy kilencből három. szomorú. én egyet is nehezen dolgoztam fel. Emlékszem, milyen fullasztó volt az az éjszaka és a másnap reggel. meg az azt követő napok. Így hallgattam. De ha valamit írnék, akkor olyasféle esetlen mondatom lenne, hogy: örvendezz ennek a háromnak. egyebet most nem.
42. dokianya (válaszként erre: 41. - 98ec496afb)
2011. aug. 13. 22:57

Hát hogy jól tettem-e,hogy balról ugrottam és nem lett volna-e jobb, a másik oldalról ugarani-képletesen.

Hát igen, ha azt nézzük, 9 terhességből 3 gyerek igazán jó arány. :(:(:(

41. 98ec496afb (válaszként erre: 40. - Dokianya)
2011. aug. 13. 22:06

Akadályugrás után már minek a tipródás? :)


Viszont 3 gyermeked lett. Akkor mégiscsak - bármi volt is - tán jó a kimenetel. De Te úgyis tudod ezt, miketbeszélekén.

40. dokianya (válaszként erre: 39. - 98ec496afb)
2011. aug. 13. 16:45

Hát ez a Jézuska már csak ilyen. Anno a tőle nagyon áhított bacajom is késett 3 évet. :D Szóval nem egy pontos "ipse". Jól megkavarja néha a dolgokat. :D:D:D:D

No szerintem apuci is elkapatja majd az ő kislánykáját azalatt a pár nap alatt, míg együtt lesznek otthon. Nem hiszem, hogy azért szültél neki gyereket, mert ostorral, tüzeskarikán ugráltatja át a gyerekeket, hanem valószínűleg érdemesnek találtad arra, hogy megtanulja az apa szerepet. Én még mindig azt tartom, hogy egy gyerek születésével egy anya is születik, mert ugye az ösztönök...de igen is apának keményen meg kell ezt tanulnia, hogy mi is apának lenni és az a gyerek nem egy focilabda, amit bedobhatok a sarokba, ha már nincs kedvem vele játszani...és bizony nem mindegy, hogy 2 órát késik az oviból, mint a haveri sörözésről. Tehát nekik azért kicsit nehezebb apává válni, mint nekünk anyává.

De úgy gondolom nem kell féltened őket!

Érdekes! Én mindig az "akadályugrás" után tipródok fél évet, hogy ezt most jól csináltam, nem lett volna jobb, ha másként futok neki? :D:D:D:D

Hát ebből is látszódik, hogy nem vagyunk egyformák!

Ááááá! Gond?! Nálam?! Én nem vagyok egyszerű eset "terhességileg" sajnos. Nekem kevesebb a szebb pillanatom a gyermekvárással kapcsolatban, mint a rossz. :(:(:(:(

39. 98ec496afb (válaszként erre: 38. - Dokianya)
2011. aug. 13. 12:47

Írtam volt neki, igen, de nem azt, hogy akkor nap szülessen, hanem valami olyasfélét, hogy foganjon akkortájt, vagy már titkosnégyesben legyünk, mert akkorára már biztosan készen állok. Hát, meghallgattatott, de másképp kicsit, Jézuska gondolt egyet, s bedobott a mélyvízbe :) Aminekis végtére örülök, mert tizenév van az urammal közöttünk, s nekem időfóbiám van folyton, no nem azért, mert én 3 év múlvást már 30, hanem mert ő már 41. Na de ez már más tál tészta.

Az uradnak meg, hogy hetekig a két gyermekkel, minden elismerésem (mit neki a könyvbeborítás, vannak fontosabb dolgok is:) ). Én aggódom azon is, mi lesz majd arra a pár napra nélkülem a leánnyal (vagy velem nélküle???), a mi kis szertartásainkkal, mondjuk este, fürdés után összebúvunk mint a malacok, simogatjuk egymás arcát, nevetgélünk, viháncolunk, s úgy alszik el játékosan, aztán teszem csak az ágyába. Az uram azt mondja, nem így kell. Villany lekapcs, jóccak, szerussz:) (Kicsit pragmatikus lélek ilyentéren, nem érti a női érzelgősséget:) )

Egyébiránt az akadályokat könnyen veszem, csak előtte tipródok fél évet:) Szóval Te hetekig kórházban. Feltételezem, valami gond lehetett, s ha szerencsés volt a kimenetel, annak örvendek.

38. dokianya (válaszként erre: 36. - 98ec496afb)
2011. aug. 13. 06:07

Juujjj, de izgi lesz! Te a Jázuskának írtál a kistesóért?! :D:D:D:D Majd rakjátok be a fa alá. :D Én az elsőt szilveszterkor szültem, tiszta ünnepi hangulat volt az egész kórházban....leszámítva a fejetlenséget a front avagy a véletlen miatt, mert 9 szülő nő várt a 3 szülőágyra...szóval jól felkavartuk a kórház nyugis hétköznapjait. Így aznap 10 baba született. Még szerencse, hogy én kezdtem a sort! :D:D:D

Remélem könnyedén veszed majd az akadályokat! Ja és elfelejtettem írni, hogy ameddig én hetekig a kórházban voltam, addig a kisfiam az apával meg a 7 éves lányommal volt otthon és tetejében akkor voltunk a költözés közepén....egyik városból a másikba (70 km), a nagy akkor kezdte az elsőt, de apa nagyon ügyesen megoldott mindent, csak a fránya könyveket nem tudta beborítani. Ahhoz kellett segítség! A gyerekekhez nem. És amikor bejöttek a kórházba, a búcsúzáskor sem volt gond. Kadi integetett mindig, hogy: "pápá" és mosolyogva indult haza...én meg persze bőgtem, mint az ovisok. (de mint említettem, heteket voltam kórházban)

Szóval, ne aggódj! Biztos nem lesz nyugodt év végétek, de az újév már könnyebb lesz! :D

2011. aug. 12. 23:13
Én sem nevezném felelőtlenségnek,akkor sem ha nem tervezett a gyermek,mert hát nehéz,de küzdünk a mindennapokban azért hogy nekik jó legyen.Felelőtlen az aki meg szüli őket és nem törődik velük!
36. 98ec496afb (válaszként erre: 35. - Dokianya)
2011. aug. 12. 22:53
olyan aranyosan írod, meg is kívántam a karácsonyestét, amikoronis majd hazacaplatunk a kórházból:)
35. dokianya (válaszként erre: 34. - 98ec496afb)
2011. aug. 12. 22:38

Igen, egy évben két gyerek! Ez tök jó! Viszont tudni kell, hogy náluk sem felelőtlenségről van szó, csak sajnos ott anyukának nem vetélése volt, hanem szülés után halt meg az első babájuk és úgy voltak vele, ahogy jönnek a babák, ők úgy fogadják őket. Tehát nem minden kis korkülömbség származik felelőtlenségből. Szóval Te se érezd magad rosszul, hisz úgysem a rosszmájú embereknek kell éjszakázniuk, hanem Neked. :D

És igen, hidd el, a lenti éjszakának szeptember 6-án lesz a 6 éves "évfordulója" de olyan elevenen él bennem , mintha ma történt volna. A kisfiam hangja a mai napig a fülembe cseng, hogy milyen boldogan mondja, hogy "baba". És a fáradtságra nem emlékszem, de a mozdulatokra, az arckifejezésekre viszont élénken. :D

34. 98ec496afb (válaszként erre: 32. - Dokianya)
2011. aug. 12. 22:23

2004 januári és 2004 decemberi??? Őrület, s én magamat gondoltam a bátrakbátrának (és a felelőtlenek felelőtlenének), hogy nem vigyáztunk jobban, ja persze, ezt csak az első pillanatban gondoltam így, második pillanatában már iszonyatosan örültem neki, mert ajándék ez, mi más lenne.

Valahogy így képzeltem el én is az életünket, ahogyan Te leírtad:)

33. dokianya (válaszként erre: 30. - Nagyonszomoruvagyok)
2011. aug. 12. 19:49
Hát ha jól értem, a 9 és a 2 éves fiú, ami ugye mindent megmagyaráz, mert a fiúk ritkán akarnak lánytesót, míg a lányok jobban elfogadják, ha lány, ha fiú az a tesó. :D És mivel a lányok "anyáskodóak" már kicsiként is, szerintem ezért jön ki a 4 éves lány a két éves kisfiúval. De majd ahogy nőnek, úgy fognak átrendeződni ezek a viszonyok. :D:D:D
32. dokianya (válaszként erre: 29. - 98ec496afb)
2011. aug. 12. 19:45
Hát nem csodálom, hogy ennyi kérdés felmerült benned, mert én is így voltam. De utólag nagyon jó visszatekinteni. Az első otthon töltött éjszakát sohasem felejtem el! De mielőtt elmondom, hogy miért, hozzáteszem azt, hogy én sajnos nem tudtam szoptatni, így tápszeres volt minden gyerkőcöm szinte a kezdetektől. Így könnyebb volt. Na, szóval első éjjel pont a kisfiam 1 éves szülinapján, 2 szobával arrébb felébredt a kistesó, szaladtam, felkaptam rá a cicire, de mivel nem jött semmi, hát nyekerget szegénykém...erre a másik szobából hallom ám, hogy : "baba, baba, baba, baba..." mert ennyi volt még az össz szókincs szinte. Le a picit, át a szobába a másikért, hogy a harmadikat fel ne sírja, mert neki másnap suli, de apa is hadd aludjon, mert másnap neki munka....Elaltattam a picit, hajnali 4-ig játszottuk a kicsivel, mire vissza bírtam altatni, mire elaludt a kicsi, felébredt a pici, akkor mire végeztem a picivel, elaludt, reggel lett ébredt a kicsi....és keltenem kellett a nagyot...Na 10 óra tájban úgy voltam vele, hogy a picit visszaviszem a kórházba, hogy rakják még vissza 2 évre. :D Végül is az első hét volt nagyon húzós, de utána már ordíthatott a pici fél éjszakát, arra sem ébredt fel a kisfiam. :D:D:D Féltékenység egy csepp sem volt, abból volt a gond, hogy mindent ő akart csinálni, így igen érdekes fotóink vannak amint a kicsi tápszerezi a picit...meg vetkőzteti, mesél neki...stb. És értette a maga kis módján, hogy ez a baba is a miénk és ő a tesó...Akkor volt nagyon nehéz, amikor egyedül kellett mennem velük valahová, hisz a picit tartani kellett, a nagyobb meg nem tudott még rendesen menni. De hidd el, sokkal több lesz a boldog és örömteli pillanat, mint az, hogy áááááá, én ezt nem bírom. Most meg már az állandó veszekedéseket leszámítva tényleg szuper, hogy mindig van kivel játszani, ha anya nem is ér rá. Az oviban mindig van ismerős, mert ott a tesó. Sőt a csoportunkban van egy testvérpár, akik közül az egyik 2004 januári, a másik 2004 decemberi. :D Ők egyneműek és valami szuper a kapcsolatuk.
31. abeni (válaszként erre: 28. - 98ec496afb)
2011. aug. 12. 08:12

Ez csak egy jó alap a rossz kapcsolathoz. És szerintem innen már nagyon kevés az esély hogy minden jó, vagy legalábbis jobb legyen a testvérkapcsolatot illetőleg.

Főleg ha a "kistesó" erre még a mai napig is rátart. :(

2011. aug. 11. 23:46
Az én 9 éves fiam és a 4 éves lányom,nem igazán egyeznek,viszont a 9 éves a 2 évessel nagyon türelmes. 4éves lányom,meg a 2 éves fiam nagyon jól elvannak egymással,ők összenőttek.Az 5 hónapos tesójukat mind a hárman szeretik.Egyenlőre!
29. 98ec496afb (válaszként erre: 24. - Dokianya)
2011. aug. 11. 22:48
Hümmmmmmmm:) (nekem is csak azért 13 hónap mondjuk és nem 12, mert akkorra rendeződött a ciklusom) - mennyire volt az egyéves féltékeny? Hogy viselte a napokat, amiket a kórházban töltöttél? S mennyi ideig cicizett a nagyobbik? S milyen volt az első pár hónapotok? Értette a nagyobbik, hogy mit keres egy másikbaba anya karjaiban? Annyit agyalok ezeken, hogy csudaság.
28. 98ec496afb (válaszként erre: 27. - Abeni)
2011. aug. 11. 22:43

Igenigen!

Anyám - azt hiszem, s ez most nem túlzás - minden tipikus hibát elkövetett (kezdve a "ő kicsi, neki még szabad" kioktatástól a "viddmagaddalahúgodat" napi parancson keresztül "béküljetekkicsókoljátokmegegymást" intelmen át (ki a francnak van kedve csókolni, mikor épp egymás haját tépnénk???)) stbstb, amit elkövethetett ilyen téren - s tán ezért is olyan senye a kapcsolatom a húgommal, amilyen. jaj persze, nem csak ezért. De ezért is.

27. abeni (válaszként erre: 13. - 98ec496afb)
2011. aug. 11. 22:05

A nagy korkülönbséget saját bőrömön tapasztaltam. Az öcsém és köztem 9 év van. Az szerintem nagyon sok. A mai napig nem érzem azt, hogy nekem van testvérem. Vagyis érzem, csak nem úgy ahogy kellene. Na de ez egy másik téma.


A jó testvéri viszony függ a korkülönbségtől is, de nagyon sok függ a szülők hozzáállásán is.

26. 1675f7fe54 (válaszként erre: 13. - 98ec496afb)
2011. aug. 11. 21:40
kösd fel a nacit..
25. dokianya (válaszként erre: 14. - Vberni01)
2011. aug. 11. 20:35
Hihi! Az utolsó mondatodhoz annyit, hogy az első közösért majdnem 4 évet küzdöttünk, a másodikat meg látod, szinte a szülőágyon hoztuk össze és így a neve Lenke is lehetett volna: véletLenke! :D
24. dokianya (válaszként erre: 13. - 98ec496afb)
2011. aug. 11. 20:32
Mint írtam, nálam még 1 év sincs a két gyerek közt és amikor a legkisebb született,pont a kisfiam 1 éves szülinapjára mentünk haza. A legnehezebb az volt, hogy mindketten szeptemberiek, így a legnagyobbnak lemaradtam az első iskolai napjáról, sőt még a második osztálynál sem lehettem jelen az évnyitón. :( Viszont tényleg nem az akkori időszak volt a legnehezebb, pedig a férjemen kívül (már amikor nem volt külföldön) nem volt segítségem, a többségét egyedül vészeltem át. Szóval ne aggódj, menni fog! :D:D:D:D
2011. aug. 11. 20:28
Nálunk majdnem 1,5 év lesz a korkülönbség, a kislányom 9 hónapos volt, amikor a kisöcsije megfogant, most decemberre várjuk :) Nem könnyű már most sem az emelgetés, rosszullétek stb. miatt, de nem bántam meg, így rendelte a sors. Tudom, nehéz lesz az első 1-2 év, de utána nekik jó lesz :)
22. dokianya (válaszként erre: 10. - Gattino)
2011. aug. 11. 20:28
Nálam a legnagyobb 14 éves lesz (lány) szóval tudom milyen "érzés". A legnagyobb és a közéső közt majdnem 7 év van.
21. dokianya (válaszként erre: 2. - 1675f7fe54)
2011. aug. 11. 20:25
Nekem az első 1.5 év volt nagyon kemény (5 nap híjján egy év van köztük), utána 3 év nyugi és most nagyon nehéz, hogy már mindjárt 6 és 7 évesek. Már mindkettőnek kifejlődött az egyénisége, az erős akarata....amit érvényesíteni is akar. De szerintem ez testvérenként változó. Két nyugodt gyerekkel már tuti tényleg könyebb nagyobb korban. De az enyémekre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy egy helyben ülős, nyugodt fajták. :D
20. abeni
2011. aug. 11. 20:14

A gyermekeim között 1 hónap híján másfél év van.

Jelenleg a kicsi 4 éves, a nagy 5 és fél.

Nem mondom, hogy mindigg könnyű, de talán most már egyre könnyebb.

Nagyon jó látni, hogy együtt nőnek fel, nagyon sokat játszanak egymással. És szerintem ez mindennél többet ér.

2011. aug. 11. 20:11
Sziasztok. Van egy 21 hónapos fiam és egy 3 hetes lányom... nekik ideális (lesz később) mert most a fiam nagyon féltékeny, én meg zombi vagyok a nemalvástól... de sztem leszámítva az első nehéz évet, ez egy ideális korkülönbség lesz, összenőnek :)
18. fildus
2011. aug. 11. 20:07
Nekem a két gyerkőc között 27 hónap van, mindkettő lány. Az első két hét volt nagyon brutál, de most már könnyebb, főleg, hogy a "nagy" bölcsis :-)
2011. aug. 11. 20:01

Sziasztok!

Nekem három fiam van, a nagy 2,5 évvel idősebb a kicsiknél, akik ikrek! Nagyon jól megvannak, bár az egyik kicsi anyás szófogadó inkább körülöttem sertepertél, de nagyon jól eljátszanak hárman, igaz a másik kettő jobban megvannak egymással, mert igazi ördögfiókák!:)

2011. aug. 11. 20:00
Én is kíváncsi vagyok véleményekre. Én és tesóm között 7 év van, hát én néha úgy viselkedek mintha az anyja lennék. Óvodás kora óta sokat vigyáztam rá, néha kijövünk egymással, néha zeng a ház a veszekedésünktől. Mi a párommal kis korkülönbséget szerettünk volna, de most úgy néz ki, nem jön össze. Most egy 4 év kor különbség tűnik reálisnak, reméljük, annak is vannak előnyei.
15. nana06
2011. aug. 11. 19:39
Hát nem tudom...ez szerintem nevelés kérdése is, mert ha nagyjából ugyanazok az érdeklési körök alakulnak ki akkor nem lehet baj. Én nagyon a nagy korkülönbség mellett állok, mert nálunk pl úgy volt, hogy mikor a kisebbik húgom született, én akkor kezdtem el a tini korszakomat, most akkor úgysem nagyon foglalkoztam vele, de ahogy növekedett én is úgy nőttem ki ebből, és úgy egyre többet foglalkoztunk már egymással. És így nagyon szoros lett a kapcsolatunk. De pl a középső húgommal szinte semmi közös nincs bennünk, nagyon különbözünk, kiskorunkban se nagyon voltunk együtt.
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook