Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Hobbi & Otthon témák » Természetvédők hol vagytok, amikor szükség lenne rátok? cikk

Természetvédők hol vagytok, amikor szükség lenne rátok?


Természetvédők hol vagytok, amikor szükség lenne Rátok?! Segítségért kiált az egerszalóki sódomb. Lehet, hogy csak az én fülem hallja? Lehet, hogy csak az én szívem siratja e természeti csoda haldoklását?

Idézem az egerszalóki látnivalók bemutatására szolgáló tábla ismertető szövegét:

„SÓDOMB

A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. Amerikában a Yellowstone Nemzeti Parkban és Törökországban, Pamukkáléban található még ilyen képződmény.

A kútszájon kifolyó karsztvízből a szén-dioxid egy része távozik a levegőbe. A víz magasabb hőmérséklete több sót képes az oldatban tartani, ezért a kihűlő víz telítődik sókkal és így a felesleges sótartalom kiválik belőle. A víz mésztartalma kalcitként és aragonitként válik ki.

Ezek kis gátakat, lépcsőket képeznek, és ezeken az apró vízesésekkel határolva folyik le a karsztvíz, ezzel is gyorsítva a mészkőkiválást.

A sódomb kisebb-nagyobb peremekből, lépcsőkből, medencékből, barlangokból áll. A frissen kiváló mészkő morzsalékos, csak hosszabb idő elteltével szilárdul meg. Évente 1-2 cm-t növekszik, vastagodik.

VÉDETT TERÜLET!„

Természetvédők hol vagytok, amikor szükség lenne rátok?

2001 szeptemberében jártam először Egerszalókon. A község határában a zöldellő erdő ölelésében bukkantam rá e természeti csodára. A sűrűn szemetelő hideg esőben úgy nyújtózkodott hófehér alakja, mint egy hátát púposító macska. Körülötte fehér gőzfelhő pipált, amitől mesébe illő hangulatot árasztott magából.

E különlegesség a helyi gyógyfürdő területén helyezkedett el, illetve a fürdőt építették elé.

Meglepően sokan élvezték a víz jótékony hatását az eső ellenére.

A dombocska körbe volt kerítve a környezetbe illő fából ácsolt, hangulatos kerítéssel. Ezzel védték a természet alkotását, ami évtizedek, de lehet, hogy évszázadok alatt jött létre. A sétaút,ami körülvette, biztosította a kíváncsi embereknek köztük nekem is, hogy közelről megnézhessem e különlegességet.

Fényképezőgépemet sűrűn kattogtatva igyekeztem hazavinni és megmutatni ismerőseimnek azt, amire ismét büszkék lehetünk a nagyvilág előtt.

A fürdőző emberek kesernyés hangon rebesgették, hogy megvásárolta valaki a területet és világszínvonalú szálloda épül majd a völgybe, bekebelezve a dombocskát is.


Eltelt néhány év és csak a számítógép segítségével követtem nyomon a kedves dombocska életét. Láttam a szálló látványtervét, majd az átadás várható időpontját.


Aztán idén márciusban a szerencsém ismét erre a környékre vezérelt. A szálló még nem volt teljesen kész, égbenyúló daruk nyújtogatták vékony nyakukat a tulajdonhatárt jelző kerítéseken belül. Természetesen a világon harmadik fehérhátú só dombocska is a kerítésen belül volt. Nem is számítottam másra!

A helyi fürdőt meghagyták a kerítés lábánál, sőt méreteiben kicsit megnövelve szép és kellemes gyógyfürdőt építettek a kispénzű embereknek.

A doromboló cicuska ott nyújtózkodott a kerítésen belül. Jóval kisebbnek tűnt eredeti méreténél, gondoltam az idő múlásával az emlékek mást vetítettek a szemem elé? Biztos a (szerintem oda nem illő, szürke, színtelen monstrum) hatalmas építmény nyomja el a parányi csodát! De szép lesz ez, jó az elképzelés, hogy tovább hizlalják a sódombot. A domb oldalát kibetonozták, és erre folyatják a feltörő karsztvizet.

Láttam lelki szemeim előtt a sódomb két oldalán kialakuló új képződményeket és az emberi kéz segítségével felturbózott koprodukciós csodát.


Most megint szeptember van. Megint sűrűn esik az eső. Szomorú vagyok. Nagyon szomorú!

Szeptember elején ismét Egerszalókon voltam.

Alig vártam, hogy meglássam a dombocskámat. Legszívesebben sírva fakadtam volna. A cicuska HALDOKLIK! Teteje lecsonkítva, gépek durva harapása barázdálja a domb most lapos tetejét.

Különböző színű és állagú tócsák festik zöldes, vöröses, barnás árnyalatúvá a lapos hátat.

A kis lépcsőcskék, gátacskák oldalán lecsordogáló karsztvíz alkotta oszlopocskák zöld és barna algával borítottak. A beton, amit azért terítettek a domb oldalára, hogy megnöveljék a látványosságot, nem tűri meg magán a kicsapódást. Illetve nem tud megragadni a kalcit és aragonit. Olyan ez a betonfal, mintha egy falfirka takarná a fehér a fekete és a barnásvörös árnyalataival. A másik részén, mintha egy szennyvíztelep derítőjéből folyna a betonra a víz nyálkás, sárgásbarnás színkeveréket alkotva.

A fehérhátú cicuska pedig beteg. Beteg és nem tud megtisztulni. Sápadt és piszkos, de igyekszik így is elkápráztatni azt, aki eljön hozzá, hogy megcsodálja ezt az Európában egyedi képződményt,amit mi emberek képesek vagyunk elpusztítani!


Remélem majd az elkövetkező hosszú évtizedek meggyógyítják, és ismét hófehér, csipkés köpenyében fog tündökölni. Csak azt nem értem, miért kellett tönkretenni, miért nem vigyáztak rá a tulajdonosok, miért nem volt fontos akkor, amikor a szálloda építésekor pont ezt a látványosságot akarták kiaknázni?


A természetvédők mindenhol ott vannak, ahol egy maroknyi fűcsomót, egy madárfészket vagy egy tenyérnyi mocsarat kell megvédeni a híd vagy az autópálya építése miatt.

Amikor ezt a különleges természeti képződményt felelőtlenül megcsonkították, beteggé tették,

rút kiskacsává változtatták hol voltak? Ezért a drasztikus természetrombolásért jogosan fel kellett volna emelni a hangjukat.


Aki meg szeretné nézni a rombolás képeit, az a naplómban megteheti. A képek időrendi sorban az 1. bejegyzéstől indulnak.




Írta: Preszter Gabi, 2010. november 15. 16:08
Fórumozz a témáról: Természetvédők hol vagytok, amikor szükség lenne rátok? fórum (eddig 14 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Sitemap | Facebook