Terhességmegszakítás - kicsit másként (beszélgetős fórum)

Egyetértek veled! Nehogy már a kismama érezze magát bunkónak a végén, ha elfoglal egy ülőhelyet! Elképesztő, hogy egyeseknek még el kell magyarázni, mi az az illem, mi az hogy valaki rászoruló vagy akár csak feltételezhetően az... Ja és hogy abba nem belerúgni szokás vagy leköpni, hanem segíteni. Jézusom, teljesen elferdült értékrendű emberekkel van tele a világ, de nagyon nem is vagyok meglepődve.

Mikor terhes voltam vele, sosem vártam el, hogy átadják a helyet. Ha megtették, jólesett. De azon csodálkoztam, hogy az általános reakció az volt, hogy amint meglátták a hasamat, elkapták az emberek a fejüket, mintha észre sem vették volna hogy terhes vagyok. Furcsa. Lehet, még örülhetek is hogy nem csaptak pofán hogy miért foglalom el két ember helyét. :-)

Hú, ez a cikk egyenesen felháborító! Nem nagyon szeretnék a cikkíróval találkozni, főleg nem a praxisában...

Ennek a dokotornőnek ezer évig kellene élnie ahhoz, hogy jobb ember váljon belőle.

Miért, te honnan tudod, hogy nekem panaszmentes (volt) a terhességem? Tudsz rólam bármit? :)

Nos, ha nem, akkor ne akard nekem átadni a nyavalyáidat, mert abból nekem is kijut.

Ettől függetlenül amit írtam, tartom.

Még akkor is, ha nekem is van bajom, csak nem nyavalygok. :)

Szép napot!

35 hetes terheskent a tomott vonaton utaztam hazafele,a belvarosbol..Nagyon a terhessegem vegen jartam mar,a korhazi rutinvizsgalat utan vasarolni is voltam a kicsiknek,mert meg dolgoztam,tehat a babakelengyet vasarlasat csak ilyenkor tudtam intezni..Megvettem a masodik babaulest,es szamtalan szatyor is volt nalam..Mikor folszalltam a vonatra ugy nezhettem ki mint akin a gyorsvonat elozoleg vegigment..Egy nagyon kedves holgy szolt egy tinedzserkoru sracnak,hogy adja at a helyet,elintezte hogy a csomagjaimat biztonsagban legyenek,sot vizzel kinalt..Olyan jol esett a figyelmessege hogy sirva fakadtam.

Nem vartam el kulonleges banasmodot,azert mert ikrekkel a hasamban nagy pocakkal,babulessel csomagokkal megrakodva szalltam fol egy tomott vonatra de ha nem segit ez a holgy talan ott esek ossze..

Igazad van a terhesseg allapot..Van aki szerencses es semmi gond nelkul atveszeli,van akinek kinlodas az a par honap.Orulj neki hogy te igy eled,elted meg,es nem 'nyavalyogtal'..(szivesen atadtam volna neked az en utolso 2 honapomat amikor is fiziora kellett jarnom a csipommel,annyira fajt..Talan akkor mashogyan viszonyulnal a 'nyavalygos' kismamakhoz.)

Igen.

Úgy látszik, a fogalmazással gondjaim vannak :(

"de ha valaki utálatos és kiváltságosnak érzi magát (legyen az öreg, terhes vagy akár beteg) nem együttérzést hanem ellenszenvet vált ki."

Pontosan erről beszélnék. Nem akartam általánosítani, de pont az olyan emberek, akiket te is írtál abban a részben, amit idéztem várják el, hogy kitüntetett figyelmet kapjanak.

Persze, aláírom, hogy van ilyen is. És az ilyen meg is érdemli, ha azt kapja, amit. Csak az zavart Kukacc hozzászólásában, ahogy általánosított.

Mondjuk a kórházi várós fotel is durva volt (nem tudom már sajnos ki írta). Én senkitől nem sajnálom a helyet, mindenki maga érzi, mennyire fáradt, vagy mennyit bír. Mi ezt nem tudjuk megítélni. És számomra is visszatetsző, ha valaki azért fúj a másikra, mert hamarabb odaért és elvette az ülőhelyet, vagy előbb állt be a sorba stb. Épp úgy, mint az öreg néni, aki szalad a buszhoz, mindenkit erőszakosan arrébblök a botjával és utána leül. Valószínűleg egyébként is átadnám neki a helyet, de ha valaki utálatos és kiváltságosnak érzi magát (legyen az öreg, terhes vagy akár beteg) nem együttérzést hanem ellenszenvet vált ki.

Nézd, egyszer leírtam, még utoljára megteszem, de többször nem fogom :)

ÉN figyelek másra, átadom a helyem, sőt, előre is engedem a kisgyerekeseket és kismamákat. Az időseknek is átadom a helyem.

De nem várom el, hogy kitüntetett figyelmet kapjak.

Jól esik, hogy valaki átadja a helyet, vagy figyelmes velem, de nem várom el.. Én ebben nem látok rosszat.

Igen, vannak állapotok, mikor a várandósság betegség, de itt nem arról volt szó.

Képzeld el, átadom a helyem azidősnek és a kismamáknak is, de nem várok saját magam miatt kitüntetett figyelmet, mert én állapotos vagyok.

Jól esik, ha átadják a helyet, de nem várom el.

Légyszíves ne parasztozz, nem is ismersz, milyen jogon mersz bármilyen jelzővel illetni?

Nem kell hozzászólni a témához,nem kötelező...

A stílusod alapján én viszont bátran mondhatnám rád, mekkora tapló és bunkó vagy, ám nem teszem, mert normális nevelést kaptam ;)

Na, annál nagyobb hazugságot, hogy esélyegyenlőség, meg egyenlő bánásmód.... nem rád értem, maguk a kifejezések értelmetlenek és hazugok.

Hát nekem pl. nem kell és nem kellett soha, egy percig sem különleges bánásmód a terhességem alatt, vígan álltam sorban, vígan gyalogoltam buszozás helyett, és ha mégis buszra kellett szállnom, nem is akartam volna leülni, de még a liftet sem hazsnáltam soha. Csakhogy ez nem érdem, hanem hatalmas szerencse! Nem rajtam múlott, nem én tettem érte, nem én vagyok a bezzeg, hanem ilyen terhesség jutott most elsőre. De a "terhesség nem betegség" dolog nem igaz mindenkire: akinek minden létező nyavalya előjön aranyértől a hányásig, visszérig, fulladástól a toxémiáig, attól ne sajnáljunk már egy kicsivel több figyelmet, méltányosságot. És ez nagyon is gyakori.