Terhes vagyok, a párom mégis csúnyán viselkedik velem (beszélgetős fórum)

Ez egyáltalán nem normális függetlenül attól, hogy babát vársz vagy sem. Nem tart egyenrangú félnek az a gond, és ha most az elején nem oldod meg a dolgokat, örökké másodrangú fél maradsz a kapcsolatotokban. Nem arra ösztökéllek, hogy lépj, mert ugye az a legkönnyebb, hanem beszéld át vele, hogy ez mennyire rosszul esik neked. Kicsit füllenthetsz is, bár nem szeretem, de a cél szentesíti az eszközt, hogy az orvos nyugalmat javasolt, nem terhelheted magad.Egyébként a vezetés nagyon fárasztó, idegtépő, unalmas feladat egyedül, lehet ettől is feszült. Ha nem kérdezel rá mi a probléma nem fogod megtudni, hogy mitől feszült ennyire.

Remélem gyorsan rendbe jön köztetek minden.

Igazuk van az előttem szólóknak. Ezen már most látszik, hogy nem valószínű, hogy társad lesz, talán eltartód sem.

Lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de már most nézz körül hol vannak bölcsik a környéken, melyik szimpi, hova tudnád esetleg vinni, ha 6 hónapos korától magatokat kell eltartani. Nem szabad összezuhanni, nem szabad hagyni a kiszolgáltatottságot, mert van segítség, csak ahhoz tervezni kell már most. Még időben.

Szia!

Én biztos otthagynám,te már két emberért vagy felelős,magadért és a babáért,anya nélkül nem tudod hogy fogják nevelni,és ha beüt a legrosszabb életed végéig önmarcangolásban élsz.

És nehogy a félre tett pénzed másra fordíst mint a gyerek és te.

Mond azt,hogy az utolsó heteket anyukádnál töltöd mert beszéltél az orvossal és nyugalomra van szükséged.

Nemár-azt azért nehezen hiszem el, hogy a világ összes férfija szarna mindennek a közepébe, és ez így lenne természetes.

:S

Drágám, ha terhes lettél, és vállaltad innentől kezdve ez a nők élete. Pocakkal, gyerekkel, majd talán még gyerekkel+pocakkal kell reggel kelni, melózni menni, rohanni a gyerekért, főzni, meg még szeretőnek, lelki társnak is lenni..

Nem akarok göci lenni, de nem tűnt föl, hogy ez ilyen?

A férfiak ezt nemigen érzik, még a rendesebbje is nehezen áll rá erre, hát még az egyszerűbbje.. Ez ilyen, szokd meg.. Ettől még lehet szép és jó, ha ezt el tudod fogadni, és nem mindig csak elvársz valamit. Gyereket gyakorlatilag más is "egyedül" nevel, többet is. Még akkor is, ha egyébként jó a házassága. Nehéz ez, de a férfiak másként működnek, és nem szabad őket túlterhelni, arra mi vagyunk kitalálva..

Azért elég sok olyan van.

De persze kinek mi az összezördülés. Igazából nem hiszek abban, hogy egy embert együttélés alatt nem lehet annyira kiismerni, hogy x idő múlva meglepetést tudjon okozni. Ennek mindig van látszata, legfeljebb az ember nem akar tudomást venni róla.

Sajnálom, hogy így jártál... nem lehet egyszerű helyzet. Sajnos a terhesség és az utána lévő évek abszolút a kiszolgáltatottságról szólnak, se munka, se saját kereset.

És ha már most ilyen feszült, mi lesz, ha még a baba is ott lesz? Esetleg nem hagyja aludni, vele is foglalkozni kell, stb....

Van hova menned de még se akarsz menni...Értem.

egyébként tényleg sajnálom, hogy a kismamaságot így kellett megélned. Ennél gyönyörűbb 9hónap nincs is a világon. De tényleg lépned kéne, ha nem érti meg hogy ha "bánt" nem csak téged, de a babát is "bántja", akkor menj. Fontosabb a baba egészsége,mint hogy ciki vagy nem ciki haza menni pár napra. Én simán mennék. Nincs ezen mit szégyelni.

"De nem tudok hova menni ."

Soha nem szabad ilyen kapcsolatba gyereket szülni. És ha egyszer lapátra tesz? Akkor még egy ember élete ment tönkre... :(

Sziasztok!

A véleményetekre lennék kiváncsi. Párommal elterveztük hogy babát szeretnénk, és össze is jött :) most már 30 hetes vagyok, de párom rettentően viselkedik velem. Lehet csak én vagyok ennyire érzékeny?sajnos elkezdett kamionozni, de csak beugrós, nem állandó sofőr, így ritkán megy el, egy egy útra. A probléma az, hogy ha távol van, kiadja az elvégezend feladatokat, ami nem baj, csak amikor már úton van, akkor is smsben is küldi a további utasításokat.Az egész távolléte alatt én rohangálok, ő meg írja, mennyit pihen. A mai nap egy rossz nap volt, mert az áccsal megbeszélte a dolgokat, hogy mit hogyan kell csinálni, közeli barát, és az anyagot együtt mentünk el megvenni, mert megbeszélték, hogy mi kell hozzá, és a fa anyag drágább lett, mindent meg kell üzenjek a páromnak mi mennyi, hogy halad stb.....és jól leb..szott, hogy milyen ....vagyok.és ilyenkor jön a többi dolog, hogy ez miért így, az miért úgy, hogy semmit nem bízhat rám......hibázok mindig......szinte minden útján kioszt engem, meg amikor hazajön, utána lehiggad és mintha mi sem történt volna. Most 30 hetes terhe vagyok, szinte az egész kismamaságomat átszomorkodtam, átsírtam, mert mindig szídást kaptam tőle.Gondoltam, meg kértem is hogy a vége felé legalább egy kis nyugalmat hagyjon nekem. Ha a kismamaságra kell majd visszagondolnom, akkor mindig a sírás fog eszembe jutni.Kifogása nem lehet, mert tkarítok, főzök, a vacsorát is elé teszem rendesen. Az ács miatt, ma jól összevesztünk az interneten,hogy plusz kiadás lett, meg ilyenek, aztán mondtam majd akkor a félretett pénzemből kifizetem a többletet, habár a szülésre meg a kicsire tettem félre, de kifizetem, mert elegem lett ebből az állandó leszídásból. Most is úgy köszönt el, hogy nem fog írni smst, és én se írjak. Darabokra töri a szívemet, szétbőgtem magam. Valamikor jövő héten fog hazaérkezni, mindig készülni szoktam ha hazajön, főzés meg ilyenek, de legszívesebben ha tudnék hova menni, elmennék, hogy tanuljon ebből az egészből, hogy hogyan bánik egy 30 hetes kismamával.De nem tudok hova menni .Szerintetek ez normáis hogy valaki így bánjon a másikkal?Olyan örömmel készülök az anyaságra, em kisruhákat kiszoknikat, de a kedvem mindig elmegy, amikor gy viselkedik velem.