Te szeretnél már babát, de a párod még nem? (beszélgetős fórum)

Én is ezerrel dolgozom :)Nem látszik???? :P

És hol és mit dolgozol??? :)

Örülök hogy mindenki meg van már hányoztatok :)

Én is itt vagyok! csak múlthéten kezdtem el dolgozni, és még nem nagyon szoktam hozzá,így fáradt vagyok és inkább pihenek.

Veletek mizujs?

Annyira aranyos vagy :)Nagyon köszönjük!!!

A próféta beszéljen belőled :)

Nálunk is nagyon jól kijönnek anyuék a párommal és én is imádom a szüleimet :)

De sajna olyan kicsi lakásban laknak és elég messze a párom munkahelyétől hogyha lehetőségünk lenne se laknánk itt.Azt ugye még sem várhatom h. miattam feladja a biztos munkáját :)

Remélem nekünk is lesz majd hol laknunk(természetesen együtt:) )mihelyst találok közelebb hozzá munkát amit valljuk be a jelen gazdasági helyzet nem igen tesz lehetővé.Majd csak lesz valahogy :)

Szerintem sem szégyen segítséget kérni!Sok sikert kívánok a hitel mentes élethez :)

Én mindenben egyetértek azzal amit leírtál bár én nem laknék szülőkkel együtt még ha külön lakrész lenne is.Én laktam a pároméknál 1 évet és az apja megkeserítette az életem náluk.Ha viszont nálunk laknánk egy kis panellakásban még rosszabb lenne.

De kívánom nektek a legjobbakat!!!!! :)

Az az igazság, hogy nekem nincsenek nagy igényeim, szóval velem egyszerű dolga van a Páromnak. Nem igénylem magamnak a 10ezres ruhákat, cipőket, megelégszem azzal, hogy csak akkor megyek fodrászhoz, ha megkerestem rá és a számláimat már befizettem (kb.3havonta jutok csak el), nem csináltatok műkörmöt, meg ilyenek. Nem azt jelenti, hogy nem szeretnék havonta járni fodrászhoz, de nem leszek depis attól, ha nem telik rá. És így vagyok a házkérdéssel is. Inkáb élek együtt a szüleimmel, mint hogy hitelt vegyek fel 20-25 évre, aztán a szüleim meg egyedül maradjanak egy nagy házban, ahol négyen is elférünk kényelmesen. Most az van tervbe véve, hogy a nagyház mellett felújítjuk a kisházat, ami régen albérletként szuperált, és akkor totál külön bejáraton leszünk. És ha úgy adódik, veszünk egy telket (na nem hitelre), és szépen, évek alatt építkezünk, persze nem hitelre. :-) Én rettegek a hiteltől. Nekem csak autóhitelem van, de 7ezerrel ment fel, lakáshiteles ismerőseim mind nagyon-nagyon szenvednek a mostani helyzetben. Nekem ez nem kell, inkább elégszem meg a helyzetemmel, és nem kapok gyomorfekélyt. No meg, nem egy utolsó dolog, ha anyukám kéznél lesz, amikor babázni fogok! :-) Én azt az elvet vallom, hogy nem kell azért kilógnia a belemnek, hogy mindent a magam vállára véve eldicsekedhessem, milyen jó ember/anya vagyok. Ha van segítség, szerintem azt nem kell szégyelni elfogadni. Igazság szerint más elven voltam sokáig, aztán jött a depresszió meg gyomorfekély. És mások meg előszeretettel leszólják azokat a nőket, és nem is akárhogy, ahol besegít az anyuka/anyós, szerintem totál jogtalanul. Ezért állandóan azt éreztem, hogy én egyedül akarok boldogulni, nem kell a szüleim segítsége. Ők pedig állandóan győzködtek, hogy elvégre az ő boldogságuk az én boldogságom, és amíg tehetik, mellettünk állnak. És sztem ez a természetes, én is ilyen szülő akarok lenni. És azt is mondták, ne legyen azért lelkiismifurdallásom, hogy ők besegítenek, inkább örüljek neki.

Na mindegy, lényeg a lényeg, hogy szerintem mindig lehet többre vágyni, hogy majd csak akkor vállalok gyereket, ha már van két autónk, saját totál berendezett házunk, nyaraltunk eleget, sikeres karriert futottunk be, előteremtettük a gyerekünk második diplomájához való tandíjat. Aztán azon veszi magát észre az ember, hogy 33 éves, és nem megy könnyen a teherbeesés. Persze nem azt akartam mondani, hogy felelőtlenül jobb, de nem érzem magam felelőtlennek. Boldog párkapcsolatban élek, hamarosan összeházasodunk, a Párom hála Istennek nem keres rosszul, van tető a fejünk fölött, van kire számítsunk.

Na de ettől függetlenül én parázom a jövőmtől (ahogy már lejjebb írtam), szóval össze-vissza kavarognak a gondolataim. De úgy érzem, esküvő után, minden aggodalmam ellenére bele fogunk vágni a "babaprojektbe", mert VÁGYOM egy picikére.

Bocsika, hogy hosszú voltam. :-)

Ahhhha,veled képzeli el a hátralévő életét,és ebbe minden beletartozik;-))

Csak nagyjából olvasgattam vissza.Kinek lesz esküvője az idén?

Már látszik a fejlődés,ha máshol nem is akkor az álmaiban :)

Most azt álmodta a lelkem hogy megnősült :)

Már alig várom mert állítólag én voltam a mennyasszony.Gondolom okának kell lennie ha valaki ilyet álmodik?? Ugye???? :):):):):):):)

Tudom:),köszi,nem is titeket szándékoztam győzködni,csak így látom már a dolgokat.Idáig el kell jutni.Másrészt mindennek oka van,a családalapításra is meg kell érni - vagy így,vagy úgy.Ha meg a pasi nem érett rá,akkor meg tényleg érdemes várni:))

Befejeztem:)))))))

Annyira igazad van!!!!!

De sajnos még az én páromat nem sikerült más nézetr hangolnom.

Mindig mondom neki ha tényleg ezt akarja elszalad mellettünk az élet.És az is lehet hogy magára marad a nagy küzdelemben ha már nem bírok tovább várni.Ez nem azt jelenti hogy nem akarok!!!Mert még türelmes vagyok kicsit,nem akarom ilyen könnyen feladni!!Remélem majd másképp fog gondolkodni hamarosan...

Még egy gondolat:)

Ezek a rokonaink azt mondták ezzel kapcsolatban,hogy így 20 évig gyűjtögetve tízezreket,ugyanott vannak,mintha egy banknak fizették volna a törlesztőrészletet,csak itt nem volt kamat és nem majd' a dupláját fizették vissza.Részben megértem.De én utálok várni:DDD

Értem.

Én recepciós vagyok egy itteni kis panzióban.

Hálistennek,hogy az én párom ennyire már nem akar nagyot - bocsánat:))Manapság nehéz ilyen idális körülményeket teremteni,mégha az ember a legjobbat is akarja.

Mi is arra pályázunk,hogy egyáltalán ne legyen hitelünk.Most van,nem is egy,de hitelnélküliek akarunk lenni,akárhogy is.Anélkül is nehéz megélni,nemhogy törlesztéssel.Így igazat adok a párjaitoknak.Csak egy élő példa jutott eszembe:rokonaink kb. 8 éve költöztek panelből nagyfalusi családi házba,és nincs a házon hitel!De miért?Mert kb. 20!! évig gyűjtögettek,a lakást (amin kölcsön volt) eladták,akkor még megérte,sőt nyereséges volt visszafizetni,szóval onnan is cseppent valami.És így.Ez volt akkor 30 évvel ezelőtt,hogy nekiálltak gyűjtögetni.Akkor ma,ha az ember nekiáll gyűjteni...Ja,nekik nincs gyerekük,relatíve idősen is ismerkedtek meg.

Én azt mondom,ha az ember igazán szeretne babát,akár nő/férfi,előbb-utóbb lejjebb fog adni a biztos anyagi jövő elképzelésből,mert annál jobban akar,minthogy ezt elérje - sajnos.És hányan vállalnak úgy babát,hogy én azt kérdezem magam,hú és hova és miből és mégis megoldják,ki tudja hogy.Ez a másik véglet:))

Akárcsak az én kedves páromról beszélnél :)

Tán ismered :):):):):)

Amúgy én egy falusi varrodában vagyok irodai asszisztens.

Te mivel foglalkozol???

Sajnos az én párom nagyon pesszimista. Szerinte csak akkor érdemes gyereket vállalni, ha megteremtette már a biztos jövőt. De az mikor lesz?? SOHA!!!

Képzeld! Házat azért nem akar venni, mert ahhoz hitelt kéne felvennünk... ő úgy képzeli el, hogy akkor lesz házunk meg saját életünk, ha az utolsó Ft-ig mindent kp-ban le tudunk tenni.Mert számára megalázó bemenni a bankba és hitelt felvenni.De hol van már ilyen a mai világban?? Szinte mindenki kölcsönt meg hitelt vesz, ha házat szeretne. És más is felnevelte/ felneveli a gyermekét hitel mellett sőt jóval kevesebb fizuval. Én meg tudok spórolni, képes vagyok bármiről lemondani ennek érdekében.

Itt nem esik és nagyon jóóó idő van :)

Mi is nagyon szeretnék már babát de amig a munkahelyem ilyen bizonytalan addig az össze költözés is elmarad.

De bízom benne minden jóra fordul :)

Igaz hogy egy nő bármit tehet!

De én úgy gondolom ha valaki "kényszerítve"van az már nem olyan.

Jó reggelt!:)

Nálunk is hasonló gyönyörű tavaszi idő van:(((( - mondhatom...

Igazából a párom is szeretne babát,meg ugye én is,de bennem is megvan,hogy anyagiak,meg otthonteremtés,biztonság stb.Benne meg még inkább és sajnos igaza van.Én meg már türelmetlen vagyok - én már kb. 6 éve babát szerettem volna,de aztán máshogy alakultak a dolgok (exemmel) és a páromnak meg van két kisfia,de mégis szeretne tőlem is babát:)Szóval nem egyszerű,de annak nagyon örülök,hogy ő tényleg igazán szeretné:)))Csak az időzítés nem mindegy.

Én is félek ám,nehogy azt higgyétek:o))

Sziasztok!!! :)

Szép jó reggelt kívánok mindenkinek!!! :):):) Itt a tavasz, de nálunk esik az eső és minden "szép" szürke! :(:(

Látom egyre többen szeretnénk babát. :) De tudjátok mit mondott nekem az egyik ismerősöm? A nő bármit megtehet annak érdekében hogy gyereke lehessen, és annak érdekében is hogy ne!! És van benne valami igazság! Most mit tudna csinálni a párunk, ha egyszer csak egy pozitív teszttel ott állnánk előtte?? Ő is ugyanúgy jelen volt a fogantatásnál, mint mi... ;) és biztos vagyok benne, hogy ők is örülnének neki, miután túl tette magát az első megdöbbenésen, megrázkodtatáson. Szerintem csak félnek bevallani, hogy ők is szeretnének, félnek a változásoktól, félnek attól, hogy nem fognak tudni az elvárásoknak megfelelni és még sorolhatnám.

Az egyik felem nagyon szeretné azt a kis babát, de a másik felem egy picit fél is. De lehet ezzel mindenki így van.

Sziasztok!

Csatlakozhatnék hozzátok?Ahogy olvastam az utóbbi hozzászólásokat,magunkra ismertem - sajnos.

Ha a körülmények adottak lennének,akkor én szívem szerint év végén szeretnék babát tervezni,a párom azért megfontoltabb.És komplex is a dolog.

Mivel olyan pörgős fórumot nem találtam,hogy jövőre szeretnék pocakos lenni,így mellettetek voksoltam,ha van még hely itt:)

Olvasgatok még rólatok és remélem,hogy holnap nem éjnek évadján kerülök ide.

De joo nektek már lassan ott vtok h baba meg házasság!! Én is naon szeretnék már ott tartani h nézzük a közös lakást vagy h babótervezés de még olyan messze vagyok tőle :((

Zsepii GRATULA a vizsgáidhoz :)))

Amúgy apás szülés: én is naonnaon szeretném h bennt legyen a párom, most ő azt mondja h jajj nem d sztem ha itt lesz az ideje ki sem lehet rángatni :)) Igaz nem szereti ha nekem vmi fáj szal tuti sírás lesz a vége :DD

Teljes mértékben egyet értek veled.

Én is már 24 vagyok lassan és igen nagyon szeretnék babát.De a jelen helyzet nem engedi.Mindig is az volt a vágyam h. fiatal anyuka legyek.... A jelen helyzet sajna nem ezt hozta.De az biztos nem 30 évesen akarom megszülni az elsőt.

Hát igen sírnak milyen kevés a gyerek és milyen sokáig kitolják a mai fiatalok a szülést.Azért én megnézém a politikusok helyében vajon mi ennek az oka!!!Mert szerintem a többség nem a karrier miatt.Aki meg az miatt az biztos tudja mit csinál.